Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 14. szám

5G melyeket egy gondos gazda a gyújtástól különösen féltett vágyómra nézve alkalmazott volna, az magában, hogy a tulajdonos cselédjei félfogadásakor azoknak a tiiz s víz veszély elleni minden kitelhető módon való őrködést kötelességükké telte, a szigorú öriiet követelményének és így a biztos, szerződés feltételének meg nem felel. SchlesingerÁron — a triesti ,Azi en da assicuratrice' társaság1 e. 4854 frt 30 fr. kártérítés fizetésére 1877. marcz. 15. a bpesti váltó mint keresk. tszék előtt pert indított. A keresk. tszék 1877. jun. 30. — 52168. sz. a. felperest keresetétől elmozdította és 156 frt 55 kr. perköltségben marasztalta; és alperest viszonkeresetével külön perutra utasította — következő' indokokból: „Alperes kifogásainak suly pontja az, hogy felperes a bizt. dijat ki nem fizette, a szerződés tehát hatályba nem lépett; továbbá, hogy felperes a biztosított tárgyakat nem őriztetvén, a szerző'dés feltételeinek eleget nem tett." „A jelen perben azonban döntő körülményt csak az utóbbi kifogás képezhet; mert alperes maga is beismeri, hogy a biztos, kötvényeket felperesnek kiszolgáltatta, a mi a ker. tör. 473. §. szerint a biztosítási díj fizetésének elhalasztásául tekintendő; azon esetben pedig, ha alperes a kötvényeknek feltétel nélküli kiadása által az idézett §. szerint a dij fizetését elhalasztotta, — a díj nem fizetésének kifogásával élni az előforduló kár esetében sincs jogosítva." „Az ítélet tárgyát tehát csak az képezi: eleget tett-e felperes a bizt. szerződések feltételeinek ?" „A. 2. s 3. sz. a. bizt. kötvényekben felperes arra kötelezte magát, hogy a biztosított gabonát szándékos gyújtás ellen szigorúan fogja őriztetni. — A szerződésben nincs körülvonalozva, hogy miben áll a szigorú őrizet; és igy míg egyrészről a szerződés ezen kifejezése alatt sem oly intézkedést, mely minden eshető gyújtás lehetőségét teljesen kizárja, mert ez a gyújtás esetére való biztosítást feleslegessé tenné, holott a szerződés szerint alperes társulat a gyújtás által előidézett kár megtérítésére is kötelezve van; — de másrészről olyat sem lehet érteni, mely a szándékos gyújtás elhárítására alkalmas eszköznek egyátalán nem mutatkozik ; mert ez esetben a szerződés ezen kitételének nem volna értelme; hanem tüzetest) körülírás hiányában, a szerződő felek akaratához képest, csak oly intézkedéseket lehet s kell érteni, melyeket egy gondos gazda a gyújtástól különösen féltett gabonájával szemben alkalmazott volna." „A kérdés tehát csak az lehet, hogy felperes a biztosított gabonanemüek őriztetése körül elkövetett-e mindent, mit egy gondos gazdának hason körülmények közt elkövetni kellett volna." „Tekintve azonban, hogy alperes tagadja, miszerint felperes a szerződés ezen különös feltételének eleget tett volna s alperes ezen tagadását a 6. s 7. alatti is támogatja; felperes pedig ezen tagadással szemben azt, hogy a biztosított tárgyakat szigorúan őriztette, nem is állítja, pedig ezt igazolni felperesnek kellene, mert ez a szerződési feltételek teljesítésének kérdése, — e tekintetben pedig alperesi tagadás ellenében a bizonyítás felperest terhelné;" „tekintve, hogy felperesnek tanukkal is igazolni szándékolt azon intézkedése, mely szerint cselédei felfogadásánál kikötötte, hogy a tüz s viz veszély ellen minden kitelhető módon őrködni tartoznak, mint nem is a szerződés, hanem a cselédek felfogadása alkalmával kiadott átalános utasítás, ha igazoltatnék is, a szerződésben követelt szigorú őrizet fent meghatározott követelményének meg nem felelhet: kétségtelen hogy felperes a bizt. szerződések határozott kikötése ellenére a biztosított tárgyak szigorú őrizete tekintetében semmi különleges intézkedést nem tett." „Miután pedig a 2. 3. sz. a. szerződés szerint a szigorú őrizet elmulasztása a szerződés hatályának vesztését vonja maga után; miután továbbá ily feltétel s az abból folyó következmények szerződési kikötése a keres, törvény által tiltva nem levén, — annak megállapítása a szerződő felek tetszésétől függ; végre miután a 9. alattival, ugy az E. alattival, mely szerint a bűnügyi eljárás csak is alanyi tényálladék meg nem állapithatása miatt lett beszüntetve s ugy a gyújtás tárgyi tényálladéka megállapittatott, — azon körülmény, hogy a tüzeset szándékos gyújtás eredménye volt, igazolva lett: annálfogva felperest stb. stb." „Alperes viszonkeresetével külön perutra utasitandó, mert a viszonkereset csak az alap kereseti követelés megítélése esetében s csak annak erejéig levén érvényesíthető, felperes elmozdításával, a viszonkereset érdemileg elbírálható nem is volt." A kir. tábla 1877. okt. 23. — 4129. sz. s. a tszék ítéletét az abban felhozott indokokból helyben hagyta. A legf. ítélőszék pedig a kir. tábla ité'etét felhívott indokaiból hagyta helyben. (1878. január 30. — 4. a. sz.) Semmitőszéki tanácsuk febr. 19-íöl. I. Tanács. Elnök .-Mailáth György országbíró. Birák: Soltész, Beke, Masierevics, Mersics, Gallu. II. Tanács. Elnök : Lipovniczky Vilmos. Birák: Manoilovics, Szloboda, Osvald, Elekes, Oberschall. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Pápay, Rauchofer, Lehoczky, Csóók. IV. Tanács. Elnök: Szabó, Láday, Nagy Samu Barta, Lacza, Sánta. V. Tanács. Elnök: Soltész, Birák: Vértesy, Babos, Németh Miklós, Erdélyi. Bejelentetett összesen: 592 ügy — ezek közt Í4- kereskedelmi, — 8a Curia és 14 a kir. táblák ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 írt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.