Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 14. szám

54 „A kereseti követelés felére nézve felperes keresetével e helyütt is elutasiltátik, s e részben a kir. itélő táblának Ítélete helyben hagyatik — a perköltségek pedig kölcsönösen megszűnte tretnek." Indokok: „Az A. alatti szerződés teljes bizonyítékot szolgáltatván aziránt, hogy az abb;m érintett birtokot alperes felperestől és nejétói vette ki évenként fizetendő 320 fit készpénz, 30) db. tojás és 10 font szappan természetbeni kiszolgáltatása, mellett haszonbérbe; önként folyik, hogy a mennyiben a követelés egyenlő arányban oszlik el a részesek között, — felperes jogosítva van ezen szerződés alapján a kötelezett összegnek ós természetben! járulékoknak felét- alperestől köve elni; és e tekintetben nem védheti magát alperes azzal, hogy ő ugyanezen birtok iránt 1871. évi május 3-án felperes nejével, kit szerinte a tulajdonjog illet, a 2.'/. alatti haszonbéri szerződést kötvén s a haszonbért annak ki is fizetvén — felperes irányában mi kötelezettséggel sem tartozik ; nem pedig azért, mert az által, hogy alperes felperes tudta s beleegyezése nélkül az A. alatti haszoubéri szerződés egyik részesével t. i. felperes nejével külöu szerződést kötött — az A. alatti szerződés batálya nem szűnt meg, s felperesnek abban megállap'tott jogai .sérelmet nem szenvedhettek, s pedig annál kevésbé, mivel az, hogy felperes a házas-ági szerzó'désben ingatlanaira vonatkozólag bizonyos jogokat nejére ruházott, — már az A. a. szerződés létrejötte ideiében, a felek előtt tudva volt — minél lógva felperes kereseti jogát megállapítani kellett." „A mi az A. alatti szerződés tartamát illeti, — igaz, hogy ebben bizonyos meghatározott idő kikötve nincs, tekintve azonban, hogy a kir. itélő táblának 1873. évi deczember 22-én 54868. sz. a. kelt feloldó határozatával több felderítendő kérdések iránt peres felek annak tisztába hozata'ára is utasitattak, hogy az A. alatti szerződés mennyi időre köttetett? azt a keresetben előadott időre nézve fenállónak tartani kellett azért, mert felperes az 1874. évi január 22-én felvett tárgyalási jegyzőkönyvben azt állította, hogy az több évekre lett kötve, addig t. i. mig valamely évben kölcsönösen fel nem mondatik — alperes pedig ez állítást nem tagadván, s csupán azt hozván fel, hogy az tényleg lejárt akkor, midőn ő felperes nejével a 2. /. alatti szerződést megkötötte, önként folyik, hogy a mennyibeu az A, a. haszonbéri szerződés a 2. •/ a. által megszűntnek felperes irányában nem tekintethetik ; az pedig, hogy felmondatott volna, nem is állíttatik, — alperes hái'omfél évre az abban kikötött tartozmányokban és a készpénzt illetve a lejárattól kezdve 6°/0 kamatokban is elmarasztalandó volt." „Felperes azon kérelmének, hogy alperes az egészben marasztaltassék el, mivel a házassági viszonynál fogva az egész őt t. i. felperest illeti, helyt adni nem lehetett; mivel a házas felek harmadik személyek irányában esak azon joggal bírnak, mely őket ezen személyekkel kötött szerződések alapján illeti — ez alapon pedig felperest c-ak a haszonbér fele illetvén meg, részére több megítélhető nem volt." „A perköltségek kölcsönös megszüntetése az ítéletek különbözőségén alapul." (1878. jau. 23. — 247. sz. a.) A Semmitöszék ügy kimutatása 1877. évről. Azon tapasztalat, melyet a Semmitöszék nemcsak példás — de ritka buzgalmu s tevékenységű működéséből merítünk, abban öszpontosul: mikép az elintézések B z á ma évenként nagyol) b és nagyobb — a hátralékok mindamellett folyvást emelkedőben vannak; mert a bejött semm. panaszok is évről évre számosabbak, s mert az ezen szaporodás arányában az erők szaporításáról kellően gondoskodva nincsen. Ezeket bizonyítják az 1877. évi ügy kimutatásának adatai is. Beérkezett a lefolyt évbiu 23104 uj darab — tebát egy pár száz híjával 4 — mond négy ezerrel több mint 1876. évben. — És a Semmitöszék kitűnő bírái elintézétek*: 27734 darabot — s igy nem kevesebb mint 4116 darabbal többet mint 1876. évben. — kis daczára ezen rendkívüli munkásságnak, mely akkép nyilvánul, hogy minden egyes előadó 1000-nél többet s még az 1400 s 150J-at is megközelítő számban referált — a hátralék még is 3510 lett, mi azonban csak 370-ei nagyobb az 1876-ki deficitnél. Ez kézzel fogható bizonyítéka a lehető legrosszabb igazságügyi politikának, a bgtévesebb jogi kormányzatnak, és pedig különösen a fórumnak kielégitő számú birákkal való ellátása tekintetéből. Annak tulajdonítandó, mikép a felső házban tett legilletékesebb felszólalásra is — minden hivatalos ígéret daczára, csak 5 kisegítő bíró adatott, s ezek kinevezése is hónapokkal később tortént, mint igértetett s jogosan várathatott is. Ez alatt a hátralékok annyira megszaporodtak, mikép a fentebbi megdöbbentő számnak kellett előállani. De lássuk a fokozatos emelkedéseket: 1870. évben érkezett uj darab: 14137. 71-ben —— — — — — 16500. 1872. évben — — — — — 17620. 1873. évben — _ — 20741. 187 S-ben — — — — :>1810. 1875-ben — — — — — — 224 0. ISTG ban — — — — — — 24400. 1877. évben - — — — — 28104. Ebből iátbató. mikép egy évben sem volt még oly nagy a szaporodás mint a lefolytban; az eddig rendesen csak 1 — 2 ezret tett. egy évben emelkedett csak 3 ezerre; most azonban majd 4 ezerre szált fel. — Mindenesetre abnormis törvénykezési állapot, melyben lehetséges, hogy ily roppant számban emeltethessenek semm. panaszok. És ezen roppant számmal, mely az 1876-ki hátralékkal: 31274-re emelkedett, kellett oly bírói számnak megküzdeni, a mennyi évek előtt volt — akkor, midőn a beérkezések összege 8 ezerrel volt kevesebb. Az elintézések szaporodása következő: 1874. évben elintéztetett összesen: 21328. 1875 ben — — — — _ 22408. Io7(3-ban ismét ezerrel több: 23318. 1877-ben pedig 4 ezerrel több: 27734. Megjegyzendő mikép ezen elintézések csekély kivétellel ülésbbeniek voltak, — az ülésen kívüliek csak 1402 darabot foglaltak magokban. A hátralék pedig következőleg alakult: 1873. év végén maradt: 1590. 1874- ben - — — 2096. 1875- ben — — — 2088. 1876- ban — — — 3170. 1877- ben — — — 3540.