Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 14. szám

Budapest, 1878. kedd, febr. 19. 14. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Házastársakkal kötött haszonbéri szerződés. — Semmitőszék ügy kimutatása. — Curiai bíróság. — Keresk. döntv. Jogeset. A haszonbéri szerződés közösen mindkél házastársai köt telvén, — azáltal, hogy a haszonbérlő a férj tudta s beegyezése nélkül nejével külön inas szerződést kötőit s a béri annak fizette is, az előbbi szerződés hatálya meg nem szűnik, s a ferj haszonbér iránti jogai sérelmet nem szenvedhetnek, — főkép miután az, hogy a ferj nejére ingatlanokat illető bizonyos jogokat házas szerződésileg átruházott, az első bérleti szerződés keletkeztekor a bérlő előtt ismeretes volt. Koronay István bácsmegyei birtokos — Spitzer Lipót haszonbérlőjéé. 480 frt haszonbér s járulékai u. m 600 dar. tojás stb. iránt a bpesti járásbíróság előtt még 1873. évben pert inditot. — Az ügyérdeme abban öszpontosult, miszerint két haszonbéri szerződés létezik; egyik melyet Koronay s neje közösen — s a másik melj7et később külön maga Koronainak neje kötött volt alp. Spitzerrel, á'litólag mert a haszonbérelt jószág tulajdonjogilag a nőre ruháztatott. — Utóbbit mint tudtán kivül kötöttet Koronay nem respectálván, követelte a haszonbért, mit Spitzer fentebbi okból megtagadott, így keletkezett a jelen per, — mely letárgyaltatván — A jbiróság 1374. május 13. — 18111. sz. a. hozott ítéletet, melyben felperest keresetével elutasította s 30 frt perköltség fizetésére kötelezte ; „mert alperes fő kifogását arra állapítja, hogy ő az A. haszonbéri szerződés hatályon kivül helyezésével, a 2. sz. ujabb szerződést felperes nejével mint kizáró'agos s telekkönyvileg is kitüntetett tulajdonossal kötvén meg — felperesnek haszonbér fejében fizetni, vagy valamit adni nem tartozik." „Az A. s 2. sz. a. emiitett s a haszonbérelt birtokok ugyanazonossága kétségen kivül kiderülvén; itt a döntő körülmény az: hogy a nővel megköthette-e alperes érvényeién; az A. alattinak hatályon kivül helyezésével a 2. sz. a. szerződést a nélkül, hogy felperes a haszonbérből valamely részt követelhetne?" „Már pedig a per során nem tagadtatott, hogy felperes neje mint a haszonbérelt jószág tulajdonosa van bekebelezve; kétségtelentellát, hogy alperes vele mint telekk. tulajdonossal teljes jóhiszeműséggel szerződhetett annál inkább, mert alperes a felperes s neje közt fenforgó családi viszonyokról tudomással birni nem is tartozott; miből folyik azután, hogy alperes a haszonbért nem felperesnek hanem nejének tartozik fizetni." „Annak megbirálása pedig hogy azon jogalap, melyen a nő telekkönyvezett tulajdona nyugszik — érvényes-e — ezen bíróság körén kivül esik ; mert annak megbirálá-ára a dologi bíróság van hivatva; mig tehát ezáltal jogérvényes Ítélettel a bejegyzett tulajdonjog meg nem döntetik — csak ezen telekkönyvi kitüntetés szolgálhat a személyi bíróság zsinórmértékéül." „I>e hogy a kérdéses ingatlan felett egyedül a nő volt jogosított rendelkezhetni, kitűnik magából felperesileg becsatolt házassági szerződésből is, mely szerint felperes minden őt illetett tulajdoni s birtokjogokat nejére ruházta át; tehát ez volt egyedül jogositva a birtokkal járó jogokat gyakorolni, azt bérbeadni, tehát a korábbi szerződést megszüntetni, megváltoztatni; s igy az A. szerdést a 2. sz. alatti ujabb haszonbéri szerződéssel hatályon kivül helyezni; — minek folytán az A. szerződés azonnal le is járt. — Az hogy felperes is aláirta az A. szei'ződést; a létező jogviszonyon nem változtat; mert a nő megengedhette felp. férjének, hogy nevét a szerződésre írhassa a nélkül, hogy ez által abbeli jogát mikép: a valóságos s egyedüli szerződő fél, és pedig mind a telekkönyv mind a házassági szerződés szerint— c akugyanő— feladta volna." „Tekintve tehát, hogy nem felperes, hanem neje van a haszonbérelt birtok kizárólagos tulajdonosául telekkönyvezve; hogy mint ilyen jogositva volt az előbbi (A.) szerződést a 2. sz. a. ujabb bér szerződéssel hatályon kivül helyezni, és hogy igy alperes egész jóhiszeműséggel s jogérvénynyel köthette meg a nővel mint azon ingatlan telekk. tulajdonosával a 2. sz. a. szerződést, tehát a követelt haszonbért nem is tartozik felperesnek fizetni: mindezek folytán felperest elutasítani stb. kellett." A kir. tábla még 1374. decz. 23. — 51551. sz. a. hozott ítéletet, melyben az első bíróságét helyben hagyta indokaiból, s különösen azért, mert felperes a házassági szerződésben az alperesnél már akkor haszonbérben volt ingatlanoknak nem csak tulajdon hanem — birtokjogát is nejére átruházván hogy ezen jogánál fogva felperes neje ezen ingatlanok további kihaszonbérlése iránt függetlenül ne intézkedhessék, erre törvényes ok fen nem forog; s mert a 2. sz. a. szerződésnél fogva alperes a pertárgyát tevó időszakra csak felperes neje irányában levén kötelezve, — midőn a haszonbért ennek fizeti, arra: hogy az A. alatt csatolt 1876. aug. 18-kán kelt, felperes által csak 1874. april 22-kén meginditott jelen keresettel érvényesíteni szándékolt haszonbéri szerződés erejénél fogva, a haszonbért azon időszakra, midőn már a 2. sz. alatti ujabb szerződés fen állott, — a felperesnek is megfizesse, bíróilag nem kénszeritethetik. A legf. ítélőszék következő ítéletet hozott: „Mindkét alsó bírósági Ítélet részbeni megváltoztatásával, köteleztetik alperes a kereseti 480 frt tőkének felét, vagy is 240 o. é. forintot, és ez összegtől és pedig 80 ftól 1871. évi Szt. Mihály napjától az az september 2!)-től, ismét 80 ftól 1872. évi Szt. György napja vagy is april 29-től s végre a 3 dik 80 ftól 1872. évi Szent Mihály napjától a kifizetésig járó 6°/0 kamatokkal együtt jelen Ítélet kihirdetésétől számítandó 8 nap — különbeni végrehajtás terhe alatt felperesnek kifizetni s ugyanezen idő és következmények mellett 225 db. tojást és 7*/a font szappant természetben kiszolgáltatni." 14