Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 13. szám - A váltótörvény 29-ik §-ról

51 szerződés teljes hiánya esetében (keresk. törv. 311. §.) sem lenne alapos kifogás alá vonható." (1878. febr. 6. — 1326. sz. a.) Valamely czégnek telepjei több helyütt l(lezvén,ha az nem igazolja, hogy a kereseti ügyletet alperessel ennek lakhelyén létező kereskedői telepe kötötte, az itt létező könyvei alapján, a helybeli biróság illetősége meg nem állapilható. Feigl testvérek bpesti bej. czég szesz áru gyáros — Rusz Mihály német-bogsányi kereskedő e. Iá77. aug. 11. a bpes t i V. k er. j á r ás — mint keresk. bírósághoz 142 frt 38 kr. fizetésére keresetlevelet adott be —A. könyvkivonat alapján, szesz áruk vételárából származott töblet vi-szaadásául. — Megjegyzendő mikép felperes czégnek nemcsak Pesten, hanem Neuhausban, és Linczben is van keres, telepe, a hol főüzlete létezik. Alperes kifogásol ja az illetékességet mert a linczi czéggel áll keresk. összeköttetésben — felmutatván többi közt 3. sz. alatt felperes czég 1876. okt. 21. kelt üzleti levelét, mely Linczből van keltezve, a linczi czég által kiállítva, az áruk ára fejében küldött 5C0 frt átvételéről. A járás — mint keresk. biróság 18T7. sept. 19. keresk. illei őségét megállapította, mert nem is vonatott kétségbe, hogy felperes keresk. könyveit Bpesten vezeti; és 1877. okt. 29. hozott ítéletével alperest a keresetben elmarasztalta, felperes által leteendő póteskü feltétele alatt. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszé k az illetőségi végzést és az Ítéletet megsemmisítette (297. §. 4.); „mert felperes czég nem mutatta ki, hogy az ügyletet alperessel pesti telepe kötötte, sőt a 3. sz. alatti azt mutatja, hogy felperesnek linczi telepe állott alperessel összeköttetésben; a linczi teleppel volt összeköttetésből származtatott követelés iránt pedig az itteni telep könyve alapján, a perr. 35. §. igénybevételével, a helybeli biróság előtt a kereset illetéktelenül indíttatott meg." (1878. január 30. — 24783. a. sz.) A kereset tárgyát fedezetül adott váltók behajlásából származó követelés képezvén, a kereskedelmi illetőség meg nem állapithaló, ha alperes tagadása ellenében, annak kereskedői minősége nem igazoltatott. Márkus s Widder pesti bej. keres, czég csődtömege — Schwarcz Lipót zágrábi kereskedő e. 348 frt 60 kr. iránt a bpesti váltó mint keresk. tszéhez 1877. okt. 8. keresetet adott be — előadván mikép alperestől a bukott czég csődnyitás előtt 1876. évben négy lejárati váltókra 8000 ftot vett kölcsön — mire felperes czég több rendbeli üzleti váltókat adott fedezetül (A. szerint) azon megállapodással, hogy az egyes összegek fizetése után az illető fedezeti váltók visszaadandók, illetve a fedezeti váltók összegeinek hitelező általi behajtása után a netaláni töblet adós czégnek Bpesten kiadandó legyen. — Schwarcz L az Engel-féle 245 frt tartozáson kivül az összes fedezeti váltók összegeit 9446 írtban behajtotta. Ebből a neki járó 8000 ftot megtartorta — s a különbözet melyet vissza nem adott, a kereseti összeget képezi. A keresk. tszék 1877. decz. 7, — 100635. sz. a. birói illetőségét megalapította; mert az A. B. C. leveleknek az F. a. könyvkivonattali összevetéséből alperes kereskedői minősége alaposan következtethető levén, — tekintve, hogy a keres. tör. 260. §. szerint, a kereskedő mindazon ügyletei, melyek kereskedelme folytatásához tartoznak, keresk. ügyleteknek veendők; a 261. §. szerint pedig a kereskedő által kötött szerződés kétség esetén a keresk. üzlet folytatásához tartozónak vétetik; a pertárgyát képező kölcsön ügyletet illetőleg törvényes vélelem forog fenn arra, hogy az keresk. ügylet természetével bir s mint ily az a keres, biróság hatásköréhez és mint a teljesités helyének bíróságához, ezen tszékhez tartozik stb. stb. (Elnök Janitsek; előadó Horvai.) Alperes semm. panaszára — A Semmit ő szék a neheztelt végzést megsemmisítette (2!) 7. §. 4. p.) s felperest rendes eljárásra utasította ; „mert a kereset tárgyát a fedezetül adott váltók behajtásából származó követelés képezi ; mely ügylet, — miután a^eres tagadása ellenében az engedélyezett halasztás daczára is, annak kereskedői minősége nem igazoltatott, — alperest illetőleg keres, ügyletet nem képez; de ez sem az A. B. C. E alatti levelekből, sem az F. alatti számlái összeállításból — mely keresk. könyvek kivonatát nem képezi — nem is vélelmezhető; — a biróság tehát tárgyilagos illetőséggel (Eljár. rend. 5. §. 2. p.) nem bir." (1878. jan. 30. — 307. sz. a.) A tanoncz felvétel külön álló szerződésre állapilatván, az abból kifolyó peres ügyek elintézése nem tartozik az iparhatóságok hatáskörébe. 01 ti József szatmári bej. kereskedő — Ködöböcz Miklós e. 1877. aug. a szatmári járás — mint keresk. biróság előtt 200 frt iránt pert indított azon alapon, mert alperes A. a. szerződés alapján felperessel oly kötést tett, hogy a fiát Miklóst kereskedésébe tanonczul felveszi ugy, hogy az attya őt 6 évig folytonosan ott hagyni köteles, — ellenkező esetben 200 frt kárpótlást tartozik fizetni; a mely eset be is állt, mert fia időközben minden ok nélkül eltávozott. A járás mint keresk. biróság magát itéletileg illetéktelennek mondotta ki, mert az 1872. 8. t. cz. 98. §. szerint ezen ügy első sorban az iparhatóság körébe tartozik. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt ítéletet megsemmisitette (297. §. 1. 5. p.); „mert azonfelül, hogy az illetőség kérdésében nem ítélet hanem végzés hozandó; — meg kellett az illetőséget állapitani, mert a kereset alperes és felperes között kötött külön álló szerződésre állapitatván, az 1872. VIII. t. cz. jelen esetben alkamazást nem nyerhet:" „nyilvánvaló vétség esete azonban fen nem forogván, az eljárt bírónak költségbeni marasztása helyt nem találhatott." (1878. jan. 30. -• 24963. sz. a.) Seinuiitószéki döntvények. A 304, §. nem nyerhet alkalmazást azon esetben, ha a tanú vallómására perrendszerü esküt letenni vonakodik s azt csak papi esküjére való hivatkozással erősíti meg — s az az alsó bíróságok által elfogadtatott. Káspár Péter mint kiskorú leánya term. s törv. gyámja — Weber Mátyás mint kiskorú fia term. s törv. képviselője e. — a nagy-kikindai tszék előtt az 13*