Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 13. szám - A váltótörvény 29-ik §-ról

50 hessék, ezen feltételek fenforgása inár nem elégséges; hanem szükséges még azokon kivül, a vábótörv. 29. §-a szerint, igazolni azt is, hogy azon feltételek bekövetkezte után a biztositás peren kivül sikertelenül követeltetett. Ez pedig a hivatkozott §. szerint nem igazolható mással, mint óvással, mely az elfogadó elleni biztonság hiánya miatti váltó keresetnek harmadik feltétele. És ime, igy értelmezvén a törvényt, megszűnt az ellenmondás s Plósz okoskodása meró'ben implausibilis-sá lesz. Az óvásnak tehát, a törvény ezen érielmezése mellett sem lehet az elfogadó ellenében más czélja, mint igazolni, hogy töle a biztositás sikertelenül kéretett. De ha az elfogadó csakis ily óvás után kötelezhető bíróilag biztositás adá>ára, akkor az óvás előtti követelés sem volt alaptalan, sö't inkább jogos és s/.ükséges. S azért, sőt ép azért, mert az jogos volt; s mert az óvással be van igazolva az, hogy az elfogadó ezen jogos követelésnek eleget nem telt, hogy a váltójogból folyó kötelezettséget, mint kellett volna, peren kivül be nem töltötte, kötelezhető most már biróilag is arra, hogy a váltó birtokost biztosítsa. Ennek czélszerüsége különösen a saját váltóknál s a saját rendeletre szóló idegen váltóknál szembeszökő, melyeknél, ha a bizonytalansági esetek valamelyike bekövetkezett, a rendelvényes, óvás szükségtelensége esetében, perrel támadhatná meg a kibocsájtót, illetőleg az elfogadót, a nélkül, hogy előzőleg tőlük peren kivül biztosítást kért volna. Pedig ha kért volna, tán kapott volna is. Igaz, ez ellen az illetők kifogást tehetnének, de hát ez aligha birná kiköszörülni a csorbát s ennek következhetményeit, melyeket a jogtalan megtámadás azoknak váltói hitelviszonyaira hozott. Már pedig ha valami váltójogiatlan, ugy azon intézkedés volna olyan, mely a váltói hitelviszonyok megőrzését oktalanul ingnorálná. A mellett, hogy az elfogadó elleni biztonság hiánya miatti keresethez óvás nem szükséges, a váltótörv. 29. ^-ának utolsó bekezdésére sem hivatkozhatni. E bekezdés igy szól: „A váltó puszta birtoka oly meghatalmazásnak tekintendő, melynek alapján az 1. és 2-ik pont alatti esetek b en a z elfő ga d ó tó 1 biztosítást követelni s annak megtagadása esetében óvással élni lehet." E pontról mindenek előtt is bizonyos, hogy nem arról akar intézkedni: kell-e az elfogadó elleni biztonság hiánya miatti keresethez óvás vagy nem? hanem csak arról: mily jogai vannak a váltó puszta birtokosának a biztonság hiánya esetében? arról t. i. hogy van-e annak ily esetben joga az elfogadótól biztosítást követelni s esetleg óvással élni? Addig másrészről itt arról, hogy az elfogadó elleni biztonság hiánya miatti keresethez óvás nem szükséges, épen nem rendelkezik. Sőt miután itt az sem mondatik meg, hogy ha az elfogadó a váltó puszta birtokosának biztosítást nem adott; —ki ellen vagy kinek irányában veendő fel az óvás, vissza kell mennünk a §nak elejére, mely pedig az elfogadó elleni biztonság hiánya miatti keresethez is óvást kívánTörök János. Kereskedelem jogi döntvények. A gépgyár czég által képviseletére s gépei eladására rendezeti ügynökség által eszközöli gép eladások üzlete folytatásához tartozó s igy a kereskedelmi illetőség alá vonandó ügyleteknek tekintendők; az iparhatósági törvény itt nem alkalmaztathatván., miután azon a czég s ügynöke közli viszony soulgulali viszonynak nem vehető. Szekrényesy Kornél ügynök, most bécsi lakos — Robey et Oomp. limited pesti bej. társaság e. 80 font Schil. íizetó-ére 187 7. nov. 2). keresetet támasztott a bpesti váltó tszék mint keivsk. biróság előtt azon alapon, mivel alperessel akkép szerződött, hogy mint annak ügynöke minden eladás után a gépek vételárából üzleti díjul 5°/0 provisiót fog kapni, m t a kimutatott gép eladások után nem teljesített. — Felmutattatott B. alatt az 1861 marcz. 8-kán alperes linolni társaság és Szekrényesy K, között keletkezett szerződés, mely szerint utóbb nevezett a társaságnak pesti ügynökévé a képviselőjévé neveztetik, részére &°/6 üzleti dij biztosíttatik, a pesti ügynökség által létesítendő eladások után; és felelősié tétetik az ügyvitelért, eladásokért s bejött pénzekért. Tárgyaláskor alperes a keresk. elj. rend. 11. §. alapján kifogásolja az illetékességet; mert nem igazolta fehéres keresk. meghatalmazotti, vagy czégvezetöi minőségét; de különben is ügynöki, illetőleg alkuszdijak iránti keresetek nem is tartoznak a keresk. biróságok körébe. A keresk. tszék 1-77. cfceez. 21. — 10)05. sz. a. végzésével illetőségét megállapította: „mert a B. okmányból határozottan kitűnik, miszerint felperes az alperes mint bej. czégnél ügynöki, vagy is keresk. meghatalmazotti minőségben szolgálatban volt; és miután felperes keresetét épen a peres felek mint kereskedő s keresk. meghatalmazott között feaforgott jogviszonyból származtatja, tekintet nélkül arra, hogy eme jogviszony még fennáll-e vagy sem: e tszék tárgyi illetékessége. (Elj. rend. 6. §. 8. p.) kétségtelen s igy megállapítandó volt." „Ehhez képest mellőzendő azon kifogás, hogy felperesi követelés első sorban az iparhatóság előtt lett volna érvényesítendő ; mert a kereskedő s keresk. meghatalmazott közti viszonyból eredt keresetek, csak annyiban nem tartoznak a keresk. biróság hatáskörébe. (Elj. 6. §. 8. p.) a mennyiben az 1872. VIII. t. cz. azokat az iparhatósághoz utasította. — A kereseti viszony azonban oly természetű, mely az ipartörvény alá egyátalán nem tartozik, mert felperes B. szerint oly hatáskörrel volt felruházva, mely az iparsegédi minőséget túlhaladja s igy itt a keresk. törv. 55. §-sza nem alkahnazható. A B. valódiságának elbírálása a per érdemére tartozik." Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keresk. ügyek természetének meghatározására nézve mérvadó a keresk. törvény s nem az erre vonatkozó eljárási rendelletek 5. 7. §§-szai, melyek csak a biróságok hatáskörét szabályozzák." „A keresk. törv. 2G0. §. értelmében pedig azon ügylet, melyből a keresetbeni követelés származtatik, alperes czég részén kétségteleu keresk. ügyletet képez, miután az keresk. üzlete folytatásához szorosan tartozik." „Az iparhatósági törvényre való hivatkozás pedig nem alapos azért, mivel az előadottak szerint felperes az alperesi czég iráuyában szolgálati viszonyban nem állott." „Végül a B. a. okirat bizonyítási erejének megbirálása és mérlegelése helyesen tartatott fenn az érdemi eljárásra azért, mivel a biróság tárgyi illetősége Írásbeli