Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 10. szám

39 „De nem jöhet továbbá figyelembe azon alperesi ellenvetés sem, hogy a Vágvölgyi vasuttársulat, mint a consortium bankárja működvén, folyó számlabeli követelései vannak s megtartási joggal bir; mert felperes válaszában ez állítást határozottan kétségbe vonta, alperes pedig azt mivel sem igazolta ; — mert továbbá felperes a 26. sz. a. számla kötelező erejét s annak minden egyes tételeit tagadásba vette; s mert végre a mennyiben a consortium nevére szóló számlabeli kevetelés alapján, alperes a megtartási jogot gyakorolni kívánta, — tartozott volna ezt mint viszonkeresetet az elleniratban érvényesíteni, hogy az a perr. 77. §. értelmében jelen ügygyei közösen döntethetett volna el; mit azonban tenni elmulasztott." „Mindezeknél fogva tekintve, hogy alperes azt, mintha a consortium tagjai a letett értékpapirok iránt, a sept. 16-ki egyezménytől eltérőleg határoztak volna s ily határozáshoz b. Detraux is hozzájárult volna — e perben nem igazolta; tekintve továbbá hogy az elleniratban példaként felhozott több rendbeli idegen érdekek védelmére hivatva nincs, s azért mert állitólag b. Detraux mások iránti kötelezettségeinek meg nem felelt, — felperes keresetét annál kevésbé lehetett elutasitani; mert azt hogy az általa lefoglalt értékpapírokra előtte más is nyert volna végrehajtási jogot, alperes nem is állítja, — a kir. tábla ítéletét megváltoztatni stb. stb. kellett." (1878. január 7. — 13702. sz. a.) Kereskedelem jo^i döntvények. A földbirtokos^ ki szeszgyár tulajdonos is, tengerit vásárolván, ezen ügylet kereskedelminek tekintendő, mihelyt elismerte a vételnek azon szándékbóli történtét, hogy az szeszgyártásra használtass ék, — tekintet nélkül arra, hogy azon termény-szállítás után más czélra fordillatolt-e? Moskovits Gyula haszonbérlő — Oko 1 icsányi Menyhért földbirtokos és szeszgyár tulajdonos e. 214 frt 20 kr. tengeri vételárának fizetésére a kisvárdai járás — mint keresk. bírósághoz 1877. apr. 20. keresetet adott be; elóadván mikóp az A. vétjegy szerint megvett 60 m. mázsa tengerit alperes tanyájára, az ott létező szeszgyárába köteleztetett szállitani, hol az feldogozandó leendett. Alperes kifogásolja a keresk. illetékességet, mert a tengerit nem továbbadási szándokkal, hanem saját gazdasági üzlete számára vásárolta. Tárgyalás folyamán különösen azt állítja, hogy a tengeri sertések élelmezésére fordíttatott. Ajbiróság 1877. aug. 6. kelt végzésével bírói illetéktelenségét mondotta ki, mert felperes nem igazolta, hogy a tengerit alperes továbbadási czélból. át — vagy feldolgozás végett vásárolta volna. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 5. p.); „mert alperes beismerte, hogy szeszgyár tulajdonos, és nem vette határozottan tagadásba, hogy a keresetlevélhez csatolt A. okmány szerint megvásárolt tengerit azon szándékkal vette meg, hogy azt szeszgyárában feldolgoztassa; eszerint tehát a vétel a keresk. törv. 258. §. értelmében keresk. ügyletnek levén tekintendő, —erre nézve az, hogy a tengeri egészben vagy részben a szállitás után más czélra fordíttatott, változást nem okozván — a jbiróság keresk. illetőségét megkellett állapitani." (1878. január 17. — 23555. sz. a.) Annak vélelmezésére, hogy a gabona kereskedő a kikölcsönzött zsákokat más, mint üzlete folytatásának czéljából kölcsönözte volna ki, minden alap hiányzik. Schlesinger Lipót bej. kereskedő Lepsényben — Schlesinger Ignácz sz.-fehérvári bej. gabona kereskedő e. 1877. sept. 14. a székes-fehérvári tsz ék mint keresk. bírósághoz 494 fi t mint zsákkölcsönzési díj és zsákok árából keletkezett tartozás fizetésére keresetet adott be. Alperes kifogásolja a keresk. illetőséget mert a zsákokat nem vette át keresk. üzlete folytatásához. A keres, tszék 1877. nov. 19. kelt végzésével birói illetékességét megállapította. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kereset alapjául szolgáló könyvkivonatban jelzett ügylet, mely a peres felek mint bej. kereskedők közt állitólag nagyobb mennyiségű zsákok kikölcsönzése iránt jött létre, — tekintettel a feleknek fenérintett s kétségbe nem vont bej. kereskedői minőségükre, — továbbá a keres. törv. 260. §. 1. kikezdésében felállított szabályra, ugy az ügylet minőségére, s a kikölcsönzés tárgyát képező áruk mennyiségére, — valamint figyelemmel arra is, hogy annak vélelmezésére, miszerint a gabona kereskedést üző alperes a kérdéses zsákokat más, mint eme üzlete folytatásának ezéljából kölcsönözte volna ki, minden alap hiányzik — ugy fel — mint alperest illetőleg kétségtelenül keresk. ügyletet képez." (1878. jauuár 11. — 26948. sz. a.) A külföldön lakó adós, a Budapesten találtató vagyonára vezetett végrehajtásról, csak is az ezt elrendelő végzésnek, illetékessége utján teendő kézbesítése által értesíthető. A foglalási jkönyv s az igény hirdetmény hiányossága az eljárás érvényben maradása mellett, kiigazítás utján pótolandó. Pollák et Gomp. bpesti czég — Bloch A. triesti kereskedő e. 3928 frt erejéig a bpesti váltó mint keresk. tszék előtt végrehajtást eszközöltetett. A keresk. törvényszék 1877 okt. 1. — 81872. sz. a. végzésével a kielég. végrehajtást elrendelte s végrehajtója által helyben okt. 4-kén foganatositatta, mely alkalommal értékpapirok is folglaltattak le. A tszék okt. 17. — 84047. sz. a. a végrehajtásróli jelentést, az eljárás helyeslésével, tudomásul vette ; s miután a lefoglalt értékpapírokra a perrend értelmében a végrehajtató kielégítése, azok vagy átruházása, vagy árverésen eszközlendő eladása utján foganatosítandó, a végrehajtót az eljárás tovább folytatására utasitotta. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék alperes semm. panaszát elvetette ; „mert a külföldön lakó alperes a Budapesten találtató vagyonára intézett végrehajtásról csak is az ezt rendelő végzésnek illetékessége utján eszközöltetett kézbesítése által volt értesíthető; e kézbesítés pedig a vétbizonyitvány tanúsága szerint megtörtént." „A foglalási jkönyv és az igény hirdetménynek jel10*