Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 9. szám

3G A Semmi tő szék mindkét se mm. panaszt elvetette; „mert habár a perr. 362. §. rendeletének teljes mellőztével, panaszló sem a foglalásról, sem az árverésről szabályellenesen értesítve nem is lett, — ezen mulasztás jelen esetben az eljárás s árverés megsemmisítésére törvényesen elégséges alapot azért nem nyújt," mert: „a. A bérbeadó elsőbbségének esetleg tulajdoni igényének bejelentésében akadályozva nem levén — igényét be is adta; és mert „b. A váltó elj. rend. 83. §. értelmében, ha a törvényes zálogjoggal biztosított hitelező az eljárásról nem értesíttetett, — ez okból magából felfüggesztő' hatálylyal bíró semm. panasznak helye nincsen; hanem ez esetben a befolyt vételár a biróságnak bemutatandó; mi ezúttal megtörténvén, a panasz ezen része sem vehető figyelembe." (1877. decz. 29. — 25154. sz. a.) Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága Schöninger Gyulának B ausz n e r J ó z s e f budapesti ügyvéd elleni fegyelmi ügyében, 1877. évi november 19-én következő ítéletet hozta: Bauszner József budapesti ügyvéd az 1874. 34. t. cz. (58. §. a) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek nyilvánittatik és e miatt ellene a 70. §-ban felsorolt fegyelmi büntetések első foka vagyis az írásbeli feddés alkalmaztatik. Indokok: Vádlott ügyvéd a beügyelt levelekben, melye ket részint a panaszlóhoz, részint annak főnökségéhez az államvasút igazgatósághoz intézett, kirívóan sértő hangot használt és oly vádakat hozott fel, melyekkel ügyfele jogosnak vélt követelését sem volt szabad érvényesítenie, annyival kevésbbé, mert azok jogszerű alaposságáról meg nem győződött, igy ezeknek a kérdésben forgott követelés behajtására eszközül saját megbízójának egyenes utasítása ellenére tett felhasználása által hivatása szerinti kötelességeit szegte meg, midőn ekként a tárgyilagosság terét elhagyva, gyanúsításra és személyeskedésre ragadtatta magát. Súlyosítva van ezen kötelességellenes eljárása az által, hogy vádlott ügyvéd által czélba vett s a fenebbiekben ecsetelt irányzat érvényesítése végett illetéktelenül oly czimeket*) is használt, melyekre jogosultsággal nem birt s ezen czimeket saját beismerése szerint azért is használta, hogy előterjesztésének az igazgatóság nagyobb hitelt adjon midőn elébe azon kérelemmel járult, hogy a panaszos elleni követelésnek kiegyenlítése végett az igazgatóság a maga részéről is közbe lépjen. Ily körülmények közt a 68. §. a) pontjában minősített fegyelmi vétség tényálladéka bei gazoltnak volt veendő és vádlott ellen, — tekintetbe véve, hogy ő még fegyelmi vizsgálat alatt nem állott, — tekintve továbbá, hogy a fenforgó esetben mint ügyvéd minden esetre oly jogesettel volt elfoglalva, mely az ügyvédnek mint embernek kedélyhangulatát természetszerűleg felizgathatta, az első fokú fegyelmi büntetés volt alkalmazandó. — Ugyanazon fegyelmi bíróság Buxbaum Salamonnak Selmeczy Victor budapesti ügyvéd elleni fegyelmi ügyében az 1877. évideczember22-kénkövetkezőleg ítélt: Selmeczy Victor budapesti ügyvéd á panaszlott fegyelmi vétség terhe alól felmentetik. Indokok: Ugy az előiratokból mint a végtárgyalás folya*) Vádlott a „Dr.fc czimet használta. mán kiderült, hogy a vádlott kezéhez a kérdéses 100 frt 98 kr. Buxbaum Áron nevében jutott, és hogy ezen pénzt Buxbaum Salamon testvére Buxbaum Áron számlájára csak mint közvetítő fizette le vádlott irodájában; ebből következve a kérdéses összeg feletti rendelkezés csupán csak Buxbaum Áron mint vádlott ügyfelét vagy e czélra különleges szabályszerüleg meghatalmazással ellátott megbízottját illetheti; kiderült továbbá, hogy egy részről Buxbaum Salamon — a végtárgyalás folyamában tett sajál beismerése szerint — ily megbízotti minőségét panaszlott ügyvéd előtt nem igazolta s igy a pénzfelvételre jogosultsága iránt mi támpontot sem nyújtott, sőt a Buxbaum Áron és Salamon között fenforgott s panaszló által szinte beismert súrlódások valószínűvé teszik, hogy Buxbaum Salamon testvére által a pénzfelvételre egyáltalán felhatalmazva sem lett; más részről pedig nem is állíttatik, hogy Buxbaum Áron a maga személyében a kérdéses összeget vádlottól visszakövetelte és ez a kiadást azon részt illetőleg, mely Bicskey kielégítése után nála fenmaradt, megtagadta volna, sőt ellenkezőleg, a tények és körülmények össze találkozása vádlott abbeli védekezésének alaposságát támogatják, hogy ő a bírói letétből visszavett 20 frt 8 krt és Kuzmik javára nála maradt 48 frt 90 krt jogosultan és ügyfele beleegyezésével tartotta magánál, és hogy ügyfele ezáltal sérelmet vagy kárt nem szenvedett; kiderült végre, hogy vádlott, miután a kérdéses összeghezi jogosultság Buxbaum Salamon panaszos által kétségessé tétetett, azt ügyfele illetve Kuzmik javára tényleg bírói kézbe is letette, bár megállapított költségeire nézve sem lett kielégítve. Ezek szerint a panaszlott fegyelmi vétség tényálladéka fen nem forogván, vádlottat annak terhe alól felmenteni kellett. Kinevezések: A királyi járásbirákká: a kunszentmártoni járásbírósághoz: Borhy Gyula szolnoki járásbirósági albirót, a bittsei járásbírósághoz Morauszky János zsolnai járásbirósági albirót, és a fehérgyarmati járásbírósághoz: Gacsáli Lajos ugyanottani albirót; albirákká pedig a facsétti járásbírósághoz: MüllerErnő tekéi járásbirósági aljegyzőt, a bonyhádi járásbírósághoz: Kiss Károly szegszardi törvényszéki jegyzőt, a vaáli járásbírósághoz: Kálmán Lajos székesfehérvári törvényszéki jegyzőt, végül a verseczi járásbírósághoz : HofbauerPéter aradi ügyvédet nevezte ki. Csődök: Steinitz Adolf pesti tánczmester e. bpesti tszéknél bejel.'febr. 6—8. perü. Demeczky Gyula. — Borbély József csépai bej. kereskedő e. karczagi tszéknél bejei. jan. 30. perü. Molnár János. — Leopold Thein etSöhne bpesti ker. s vtsz. jan. 29. 30. 31. (256.) Semmitüszéki tanácsok jan. 29-töI. I. Tanács. Elnök: Mailáth Gryörgy országbíró. Birák: Soltész, Manoilovics, Szloboda, Elekes, Lacza. II. Tanács. Elnök : Lipovniczky Vilmos. Birák: Pápay, Osvald, Lehoczky, Oberschall. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Beke, Nagy Samu, Rauchofer, Gallu. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Mersics, Barta, Németh Miklós, Erdélyi. V. Tanács. Elnök: Soltész Albert, Birák: Babos, Láday, Csoók, Sánta. Bejelentetett összesen: 536 ügy — ezek közt 9 kereskedelmi — 18 a kir. táblák és 11 a legf. Ítélőszék e. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAT ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.