Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 97. szám

387 üzlethelyiségében Holzer Vilmost mint niklai vagyonos s nyilt kelmeüzlettel biró kereskedőt bemutatta a végett, hogy részére 500 írtig áru hitelt nyisson — ezt felperes elfogadta, és Holzernek 560 frt értékű árut hitelezett miről 491 frtig váltót állított ki, — 74 frt 75 kr. összeg pedig számlára vezettetett. Holzer lejáratkor nem fizetvén bepereltetett, ellene kielégítési végrehajtás intéztetett, de sikertelenül, — vagyon hiánya miatt Holzer ellen a követelés behajtható nem levén; mert Holzer nem kereskedő s nyilt üzlettel nem is bir ; az a kereskedés, mely Niklán mint Holzerféle létezik „Mária Holzer et Sohn" czéget visel, s ez Holzer annyának czége, — ez ellen tehát a „Holzer Vilmos" aláirásu váltó alapján keresetet nem támaszthatott. —• Miután azonban alperes őt roszhiszemüleg Holzer kereskedői minősége s vagyoni viszonyai iránt tévedésbe cjt-tte — eltitkolván azt, hogy az általa ajánlott Holzer Vilmos nem tulajdonosa a niklai Holzer féle keresk. czégnek, —és ezáltal felperest 569 frt erejéig megkárosította, — neki azért kártérítéssel tartozik, mit jelen keresettel könyvkivonat alapján kíván érvényesíteni. Alperes kifogásolja az illetékességet, — mert ő kaposvári lakos, és más alapon a bpesti illetőség ellene meg nem állapitható. — A könyvkivonat a keresetlevél szerint is csak 74 frtra vonatkozik — és az nem is nevére, hanem Holzer V. nevére van kiállítva, róla semmi szó sincs, — kivévén hogy reá vezettetett „garantirt durch L. Hofbauer" — mi jogtalanul vezettetett reá; mert ő felperesnek Hol/.er irányában semmi fizetési ígéretet nem tett, kötelezést nem válalt, főztük semmi jogügylet sem keletkezett. Ha pedig őt felperes jótállónak kívánta tekintetni, akkor mint kezest kellett volna perelnie. A bpesti keresk. tszék 1877. aug. 12. — 60333. sz. végzésével illetőségét megállapította; mert azon kérdés elbírálása: váljon felperes könyvei helyesen vannak-e vezetve s alperes, kinek Hol-er Vilmosra vonatkozó ajánlata mint a kérdéses kereskedelmi ügyletet előidéző tény, a fóügylet járulékaként szintén keresk. ügyletet képez, — kezesség vagy kártérítés czimén lett-e felperes könyveiben terhelve? — az ügy érdemére tartozik ; „mivel pedig alperes a tárgyi illetőség ellen kifogást nem tett, s mivel felperesnek kereskedelmi telepe Bpesten van: a perr. 35. §-szánál fogva a helyi illetőség is kétségtelen; ennélfogva e tszék birói illetősége megállapítandó. „Alperes se mm. panaszára — A Semmitöszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 4. p.) s az eljáró tszéket jelen kereset elbírálására illetéktelennek jelentette ki; „mert a keresetlevél tartalma szerint felperes és alperes között szerződési viszony nem létezvén, s a keresetlevélhez csat >h könyvkivonat alperesre vonatkozónak nem tekintethetvén, — a perr. 35. §-sza alkalmazást nem találhat; és minthogy alperes a bíróság területén nem lakik, egyébb kikötés hiányában, az eljáró biróság illetősége elleni kifogásoknak helytadni kellett." (1878. decz. 11.— 19325. sz. a.) Nem tartozik végrehajtási eljárás útjára annak eldöntése, toljon valamely kereskedő bizonyos czégnek beltagja volt e, s mennyiben felelős annak kötelezettségeiért. Kitűnvén, mikép az illető czég bejegyezve nem volt, azon czég ellen törvényesen már nem is hozhatott sommás fizetési meghagyás alapján, valaki mint azon czég állítólagos beltagja ellen végrehajtás elrendelhető nem volt. Bleier Dávid — Braun Ármin mint a feloszlott „Brüder Braun" czég beltagja ellen 159 frt 85 kr. váltótartozás iránt a bpesti váltó tszék előtt pert inditott, melyben a jogerejü sommás végzés alapján ellene végrehajtás rendeltetett f. év okt. 14. — 78594. sz. végzéssel — és pedig különösen az őtet mint a Braun Ármin s társa czég egyik tagját ezen üzletből megillető kamatokra, munkadíjra vagy jutalékra s felszámolás esetében a társasági vagyonból reá eső részre. Ezen végrehajtás foganatositatott is. Megjegyzendő, mikép a tszák előadása szerint Berger és Poll féle váltóperben az első biróságok által kimondatott, mikép Braun Ármin a fennállott „Brüder Braun" czégnek szinte beltagja volt, —annálfogva a nem jogosultan ugyan, de tényleg használt: ,.Brüder Braun" tarsasági czég jegyzésével aláirt elfogadvány folytán őt a váltókötelezettség terheli. Végrehaj tást szenvedett fél s e m m. p a n a s z t adott be a végrehajtási végzés s foganatositása ellen. A Semmitöszék a neheztelt végzést következményeivel együtt megsemmisítette (297. §. 16. p. és Váltó elj. szab. 91. §. b. p.) „mert a felterjesztett iratokbői kétségtelenül kitűnik, hogy a megtámadt végzés alapjául vett sommás végzés szerint fizetésre kötelezett „Brüder Braun" állitólag bejegyzett kereskedő czég bejegyezve nem volt, sőt a beperléskor már tényleg sem állott fenn, —• a nevezett czég ellen törvényesen már nem is hozhatott sommás fizetési meghagyás alapján tehát, mely panaszkodónak kézbesítve nem volt, ellene mint a czég állítólagos beltagja ellen végrehajtást törvényesen elrendelni nem lehetett; minthogy nem tartozik végrehajtási eljárás útjára annak eldöntése: váljon panaszttevő nevezett czégnek beltagja volt-e, s annak kötelezettségeiért mennyiben felelős. „A semm. panaszra azonban közvetlenül a biróság határozata szolgáltatván okot, azon kérelemnek, hogy a panasz költségei megtérítésére felperes köteleztessék, helye nem találtatott." (1878. nov. 27. — 24424. sz. a.) Semmitöszék teljes tanácsülést döntvénye. Nov. 26-ki plénumból. Ezen teljes tanácsülésben elvi megállapodásként kimondatott: „Tekintve, hogy a közjegyvöi törvéng 202. §-a kimondja ugyan azon általános elvet: miszerint a közjegyzői dijak azon szabályok szerint hajtandók be, mint a birói dijak; de ez utóbbi szabályok valamely törvény által tüzetesen megállapítva nincsenek, — következőleg az ily dijak végrehajtásánál feimerülő egyes kérdések a végrehajtás általános szabályaitól eltéröleg csak annyiban oldhatók meg, mennyiben az eltérés a kimondott elv mellözhetlen következménye; „tekintve, hogy a birói végrehajtó dijai a perr. 356. §. az 1871:51. icz. 22. §. s az 1875. évi végrehajlói utasítás 22. §. szerint azon ulasitáz 28. § nak s illetve a birói űgyc. szab. 210. §-szának azon esetet kivéve, midőn a végrehajtató a perr. 90. §, alapján szegénységi joggal perelt, még akkor is, ha a végrehajtás hivatalból rendelteiéit vo'na el, —tehát mindenkor a végrehajtató állal előlegezendők, s a közj. tört. 97*