Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 96. szám

384 vén 1878. apr. 27. — 5668. sz. a. az árverés elrendelte­tett, a 7531. sz. végzéssel a másik részletre is kiterjes/.te­tett és az jul. 17-én foganatositatott. Ez ellen Baumgart­ner Iguácz, Pollák Henrik, Neuwelt Ármin s Deutsch Samu jelzálogos hitelezők sepr. 6-án 11197. sz.a. se mm. panaszt adtak be, melyet a tszék sept. 14. — 1119*7. sz. a. végzésével mint nyilván elkésettet hivatalból vísz­szautasitott; mert az az árverési végzés ellen 8 napon túl adatott be ; az árverés pedig alperes semm. panaszá­val megtámadtatván, az a Semmitőszék aug. 13. — 17285. sz. határozatával visszaulasitatott s igy az árverés jelen semm. panasz beadásakor már jogerejüvé vált. A Semmitó'szék ezt visszautasította: „mert téves és egyenesen a törvény világos szavaiba ütközik panaszkodók azon felfogása, mintha a perr. 293. §. b. pontja alapján az árverési jogcselekmény ellen, az árverés jóváhagyása előtt, bárki, bármikor semm. pauasz­szal élhetne. — E jogot a törvény csak a mellőzött tör­vényes képviselőnek és azon félnek adja meg, a kinek ne­vében egy harmadik személy felhatalmazás nélkül járt el ; — de ezen jog is korlátolva van, és mindig csak azon feltétel alatt érvényesíthető, ha az illető törvényes kép­viselő vagy fél, a per vagy végrehajtás folyamatban lété­ről az árverés jóváhagyása előtt értesítést nem nyert; különben, ha t. i. előbb nyertek értesitést, — a perr.2<7. §. s a 298. §. a. pontjában kiszabott határidők megtar­tása reájok nézve is kötelező. „Panaszkodók 11197. sz. panaszukban magok beis- j merik, hogy az árverést rendelő végzést megkapták, de \ ezt az árverési végzésre vonatkozó, s az ir;<tok közt, fekvő j kézbesítési ív is igazolja. — Eszerint az árverési csekk­vény ellen a perr. 298. §. a. pontjában kijelölt határidő, j t. i. az árverési cselekvény befejezését követő naptól szá- j mitott legfölebb 8 nap alatt kellett volna semm. panaszu- { kat benyújtani ; a még csak sept. 6-án benyújtott semm. j panaszt tehát az első bíróság a perr. 232. §-hoz képest törvényesen ntasitotta vissza; mely visszautasító végzés i ellen ugyanazon §. szerint további i'elebbvitelnek helye nincs. ,,Az hogy a 7531. sz. végzés panaszkodóknak nem . kézbesitetett, különbséget nem tesz, mert az árverés jul. 17-én nem ezen, hanem az 5668. sz. árverési végzés foly­tán tartatott meg; az ezen végzéssel kitűzött árverési ha­tárnapokat az első biróság vissza nem vonta, a 7531. sz. végzéssel sem ujabb árverést nem rendelt, sem ujabb és az 5668. sz. végzéssel kitűzött határnapoktól különböző határnapokat nem tűzött ki, — hanem csupán a már el­rendelt árverést a végrehajtató télnek egy másik követe­lésére is kiterjesztette. „Azt hogy panaszkodók azt vélték, miszerint azon okból, mivel a végrehajtató földhitelintézetnél jul. 16-án annak tudomására jutottak, hogy a végrehajtást szenve­dett, az 5618. sz. árverési végzés alapját tevő követelést járulékaival együtt kifizette,— az árverés jul. 17-én meg­tartatni nem fog — különbséget szintén nem tesz; egy­részt mivel panaszkodik magok sem állítják azt, hogy a földhitelintézet az 5668. sz. végzéssel kitűzött árverés meg nem tartását helyezte volna kilátásba; s ez a 11197. sz. semm. panaszhoz csatolt "/. alatti levelének tartalmá­val összeegyeztethető sem volna, — másrészt, mivel az árverés birói cselekmény levén, — annak megtartása, vagy meg nem tartása iránt csak a biróság rendelkezhe­tik s panaszkók annak határozatához tartoztak alkalmaz­kodni; már pedig a biróság az 5668. sz. végzéssel kitűzött árverést fel nem függesztette. „Végre panaszkodók nincsenek jogositva a végre­hajtás alá került fél érdekében panaszt emelni, és az an­nak panasza folytán 17285. sz. a. hozott semmitőszéki határozatot megtámadni." (1878. decz. 3. —23949. sz. a.) A szőlő váltság iránti eljárást külön törvények s Külön rendeletek szabályozván, — az ily ügyekből kifejlődött illeté­kességi összeütközések elintézése nem tartozik a Semmitőszék hatáskörébe. Kovács Titusz s társai dézsma váltsági ügyé­ben még 1877. évi novemberben a M. k. pénzügyministe­rium a gyulafehérvári tszék telekk. osztályához bekül­dötte a hiányosan kiállított birtokbizonyitványt kijavítás végett. Minthogy pedig a kérdé-es szőlők a telekk. ható­sággal felruházott nagy-enyedi jbiróság területén feksze nek, az iratokat ezen jbirósághoz tette át, — miután az, mi kérdésbeu forog, hogy a szőlőkre igény bejegyezve van-e? azok zálogjoggal terhelvék-e, vagy a váltságösz­szegre tilalom s igény támaszttaott-e ?csakis a jbiró.-ágnál létező telekkönyv alapján bizonyitható. A jbiróság visszaküldötte az iratokat, melyek ezen illetékességi összeütközés elintézése végettfeiterjesztettek. A Semmitőszék az iratokat a tszékhez azon érte­sítéssé] küldötte vissza: „miszerint a szőlő váltság iránti eljárást külön tör­vény és külön rendeletek szabályozván,— ezen ügyekben a perrend 50. §-sza nem alkalmazható; s azért a kir. Semmitőszék az illetőségi összeütközés eldöntésébe sem bocsá jtkozhatik. Megjegyezvén, mikép a birtokbiróságok hatáskörével a jbiróságok mint telekkönyvi hatóságok sincsenek felruházva.1' (1878. nov. 13. — 23863. sz. a.) Úgyvédi kamarákból. A bp esti ügyvédi kamara ré­széről közhírré tétetik, hogy F r i e d Dávid és dr. L á n c z Miksa ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. —Böhm Jakab bpesti ügyvéd pedig Nagy-Kikindára, a szegedi ügyvédi ka­mara területére történt elköltözése folytán, fenti lajtromból ki­töröltetett. A mármaros-szigeti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Boskovits János ungvári, valamint Rednik György és Vidér Antal m.-szigeti lakos ügyvédek a kamara laj­stromába folytatólag felvétetnek. A zala-egerszegi ügyvédi kamara részéről közhírré té­tetik, hogy Kulcsár János nagybajomi, Gr ész Alajos Csáktor­nyái, R a p o c h Gyula nagykanizsai lakos ügyvédek, a kamara ügy­védek lajstromába folytatólag felvétettek; dr. F r e u n d Zsigmond nagykanizsai ügyvéd pedig elhalálozása folytán, abból kitöröltetett, s irodája részére gondnokul Simon Gábor nagykanizsai ügyvéd rendeltetett ki. Pályázatok. II. osztályú telekkönyvvezetői állomás szat­már-németi kir. tszéknél 4 hét. Joggyakornoki állom. 2 bét. Bé­kés-Gyulán. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents