Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 97. szám

Budapest, 1878. kedd. deczember 24. 97. szám. Huszadik évfolyam. 1 . . TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogeset: Ujitott örüködési per. — Váltókere&k. döutv. — Plenáris elvi határozatok. Lapunk 21-ik évfolyamára nyitunk előfize­tést, — a lefolyt krt évtized alatt kétségbcvon­hatlan bizonyítékait adván mind a szabadelvű reform törekvéseknek, mind a függeth-n. önálló iráninak, mely nem hajóit meg; sem a hatalom befolyása, sem a népszerűség csábjai előtt. És mintán e napokban a T. é. előfizetési idő­szak mar lejár, tisztelettel felkérjük előfizető­inket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt nJeiöbb intézkedni- — Hagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeret, ségi körükben előfizetőink szaporítására közre­működnének. — Az év elejéről még teljes példá­nyokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezen­túl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 írt, egész évre § forint. Jogeset. Az árverés s perfeljegyzés törlése az örüködési per fo­lyama alatt történven, — a kereset elbírálásánál pedig csak az annak megindításakor fennállott jogailapot leven irányadó, — később történtekre perújítást alapitani nem lehet. Azon körülmény, váljon felperesek kereseti joga a törvé­nyes öróködfs. vagy királyi törvényesités rendjén allapitalott-e meg, az öröködesi jog érvényesítésére befolyással nincs, a mennyiben a kereseti birtokokra nézve mindkét esetben felpe­reseket, mint egyenes leszármazó örökösöket az örökösödés megilleti. *) Ritook Zsigmond által képviselt Szilágyi Grá­borné Menszáros Terézia, Kubinszky Lajos által védett Pollák Vilmosné, Menszáros Terézia s több testvérek elleii,m<>st nevezettek által, u j i t ó felperes s több társai ellen folytatott örökösödési per­ben hozott 336-1/870. számú marasztaló Ítélet feloldása iránt 1872-ben ujitott pert tett folyamatba a nagyvá­radi tsz é k nél. ' A tszék 1876. május 23. következőleg itélt: „A perujitási kérelemnek helyadatik, azonban az alap­perben 1870. 3364 sz. a. hozott ítélet érvényének fentar­tartása nielb tt, ujitó alperes Szilágyi Gáborné, Menszáros Terézia jelen keresetével elutasittatik. A perbeli költségek kölcsönösen megszüntettetnek. Indokok: „L A ptruitási kérelemnek helyt kellett adni, mert felperes a keresetéhez G. H. 1. K. L. M. P. esR. alatt csatolt okmányokban, oly okmányokat állított elő, melyek az anyapei ben nem használtattak, s melyek lé­nyegileg a per tárgyára vonatkozók levén, ezek alapján a pudis 315. § sza c. pontja értelmében, ujitó felperesnek perújítással élni lehetett. — Nem volt figyelembe vehető *) Ez összfüggésben van a 1 a p u D k 95-ik számában köz­lött jogesettel. alpereseknek azon ellenvetése, hogy felperes nem bizonyí­totta, miszerint ezen okmányokat ÍIZ alapperben nem használhatta, mert a prrdis 315. ij-sza c. pontja értelmé­ben nem csak akkor lehet perújítással élni, ha a használni akart okmányok nem hasznaihatása i* igazoltatik, a mi­nek csak a perrdts 31^. §-sza eselében van helye, hanem elég annak igazolása, hogy a bizonyítékok nem hasz­náltattak. — Az ügy érdemét illetőleg azonban. II. ujitó alperest ujitott keresetével elutasítani s az alapperben meghozott jog erős ítéletet érvényben tó\ábbra is fentar­tani kellett, mert 1-ör ujitó alperesnek abbeli állítása mintha alapperbeli felperesek néhai Menszáros László után örökösödési joggal nem bírnának, — a legfőbb ité­lőszéknek az alapperben hozott itélttével, — melyben ha­tározottan kimondatott: hogy azon körülmény, vájjon felperesek kereseti joga a törvényes örökösödés, vagy a királyi törvényesités rendjén állapittatik-e meg ? az ügyre befolyással nincsshogy felpereseket mint egyenes leszár­mazó örökösöket mind a két esetben az Ítéletben foglalt birtokra nézve az örökösödés megilleti, — egyenesen megezáfolva van. 2 or Mert azon körülmény, hogy aKö­zepesi ingatlanok néhai Menszáros László ad^ságai miatt birói végrehajtás utján eladattak, az alapperben hozott ítéletnek, a peres felek közötti érvényéi ebefolyás-alazért nem bír, mivel az alapperbeli kereset 185:;. évi máiczius 17-én lett beadva, s ekkor a telekkönyv tanúsítása szerint a kérdéses ingatlanok alperesek nevén állván — aíokra a végrehajtási zálogjog sem volt bekebelezve; és mivel továbbá az ingatlanok egyrésze az 1863-ik, — másrés'.e pedig az 186^-ik évben, és így a per folyama és befejezése után árvereztetvén el, — mintán a perfolyama alaiti bir­tokváltozás az ügy érdemlegts elintézésere hatással nem bírhat, a bíróságnak az örökösödési jog m-gállapitása után, törvényszi rüen a kereset megindításakor h't< zett állapotra való tekintettel, alperesekét a közép sí inga la­nok kiadására kötelezni kel ' tt. Az< n jogviszonyok,nii lyek a perfolyama alatt s utáni bírt. kvá \oi&» k >vetkeztében a felek között táu adt. k — külön ke^et tá gyát kép zhe­tik ugyan, de a határozott történeti alapm fektelett alap­kereset elbírálásánál tekintetbe nini johit ek inert 3-or ujitó alperesazt hogy alapperbeli felperesek a Jasz rabszky Ignáczné végrehatási zálog,oga feljegyzése e ott,— telek­könyvileg biztosított örökösödési j< gu^ról, bárki javára is pénzért, v'gy e nélkül lemondottak volna s ekként nevezetteknek most már nébai Menszái os La.-zló örökös i, illetőleg hagyatéka ellenében legkisebb kereshetősége sem volna, — a jelen ujit.tt per során sem igazolta se in mi­vel, — illetőiig abbeli áll ta a bebizonyítása szempontjá­ból semminemű adatot előállítani nem tuüottj 4-er Me>t ujitó alperesnek abbeli álbtá-a, mintha ő a közepe-i bir­toknak birtokában soha nem leit \olna, s ekként az alap­perben elvett haszon es kán ó las megfréritte.-tben jog'a a­nul marasztaltatott vi Ina el, — részint a válasziratban! J|^" Lapunk köv. száma a karácsonyi sz. ünnepek miatt dcczemi»er SUén fog megjelenni

Next

/
Thumbnails
Contents