Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 96. szám

383 „mert felebbező nem jövedelem, hanem házbirtokolás alapján vétetett fel a választók névjegyzékébe; ebbííl tehát a jövedelem állítólagos elégtelensége miatt helytelenül törültetett." (1878. decz. 13. — 384. sz. a.) 26. Választási ügyekben, a központi választmányoknak törvényben alapuló jogosultsága nincs: álalanos elvi jelentőségű megállapodásokat hozni. Hibás azon eljárás, melyszerint a közhivatalnokok a vál. törvény 9 §-a alá foglaltatnak, másrészt tőlük az értelmiség kelléke megtagadtatik, s ennek folytán törülteinek. — Azok a válaszlói jogosultságot a 7. §-ban kijelölt jövedelem alapján feltétlenül gyakorolhatván, — a 9. §. alnpjáni összeiralásuk csak határozóit kívánságukra történhetik. Határozathozatalnál a viitasztmiinyok a 48. §. rendeleteinek nem felelnek meg, ha rovatukká szori/ott, jkönyv alakú határozatokat hoznak, s azokat tüzetesen nem indokolják. Több egyénre vonatkozó felszólalás egy beidványban öszszefoglalhaló, — de tüzetes okadatolás mellett, a felszólalásnak minden egyénre nézve világ s s határozottnak kell lenni. Brasó városában igen számosak felvétele ellen felszólalások történtek s ezek közt legnagyobbrészt Türk és Prentner által, és pedig különösen az értelmiségi czim hiányának alapján. A Curiai bíróság ezen felszólamlások nagy rés/ét visszaküldötte. s a közp választmánynak jövőrei miheztartás* végett, a következőket jegyezte meg: I. „ A vál.törv. 4A§-sza megengedi ugyan,a több egyénre vonatkozó felszólalásnak egy beadványba való foglalását, azonban az ily együttes beadványban is a felszólalásnak minden egyénre nézve világosnak s határozottnak lennie, — s azon okok előadását tüzetesen tartalmaznia kell, melyek mia't az illetők a választók közé felveendó'k,vagy a jegyzékből kitörlendok legyenek. „Türk és Prentnernek visszarekesztett rovatozásai ezen kellékekkel sem alakilag, sem tartalmuk tekintetében nem birnak, a mennyiben nemcsak az állitások bebizonyítására szükséges okiratokat (46. §.) de átalában minden közelebbi kifejtést is nélkülöznek, s részben csupán felületes, jelszavakhoz hasonló megjegyzéseket tartalmaznak, — részben pedig pusztán csak a százakra terjedő számok egyikétől a másikra utalnak. „Ezen minden irányban szabálytalan, az eljárás megindítására semmi biztos alapot nem nyújtó és a vál. törv. 46. §. engedte alapos észrevételezés lehető-égét végkép kizáró lajstromok tehát elf>gadha'ók sem lettek volna, hanem azokat rövid zárhatáridő kitűzése mellett a benyújtóknak, esetleges kijavitás végett vissza kellett volna adatni. II. „A választmány kötelességében áll minden felszólalás s észrevétel felett, rendez folyó jkönyvi számmal ellátott határozatit hozni, s azt tüzetesen indokolni.(48.ij ) „Ezen követelményeknek a választmány szintén rovatokba szorított, jkönyv alakú határozatai teljességgel meg nem felelnek, s az azokban rendszerint foglalt „ki nem elégítő jövedelem" — kif-jezés annálkevésbé tekinthető szabályszerű indokolásnak, mivel az ritka kivétellel oly egyénekre vonatkozik, kik vá'asztói jogosultságukat nem is veszik jövedelem alapján igénybe. „Hasonlóan hibás és minden részletezést nélkülöző kezelés mellett a sérelmezett felek nemcsak a hátrányos határozatoknak f.lebbe'é-ük általi ruegczáfol hatásában gátoltatnak, de annak folytán a fe'szólalasra adható észrevételeik előterjesztése is teljesen feleslegessé válik, miután ezek csak a felszólalás és csatolmányai tartalmának taglalására szorítkozhatnak, és nem előzhetik meg a választmánynak, a felszólalás keretén kivül keletkezendő határozatai s okainak megbeszélését. „Azonban ezek által nemesak az egyesek jogos érdekei szenvedhetnek sérelmet, hanem azok folytán a választók névjegyzékébe egyszersmind oly egyének is juthatnak, kik választói jogosultsággal teljességgel nem birnak. ,,Mínthogy ezen kir. legf. bíróság határozatait kizárólag csak az elébe terjesztett okmányokból meríthetvén, kénytelen minden oly esetben, midőn a választmány a felszólalásban érvényesített, kitörlési okra nézve határozatában tüzetesen nem nyilatkozik, ezen okot fenn nem állónak tekinteni, azon egyedüli eset kivételével: midőu a felebbezés állításai, a felebbezőnek saját csatolmányai által czáfoltatuak meg. „Ho^y pedig a választmány az említett hiányokat általános elvi megállapodásaival kísérli meg némileg pótoltatni, az a dolgon már azért sem változtathat, mivel a választmánynak oly általános, egyébként e jelen esetben teljesen hibás alapokon is nyugvó, megállapodásokhoz való joga a törvényben igazolását nem találja. III. „Hibás továbbá a közp. választmánynak s vele együtt az összeíró küldöttségeknek abbeli eliárásra is, melynélfogva a vál. törv. 7. es 9. §-nak összezavarása mellett, az állami és köztörvényhatósági hivatalnokok, egyrészt az utóbbi szakasz alá foglaltatnak, másrészt pedig tőlük az értelmiség kelléke megtagadtatik és ennek vélt hiánya okából a vál. névjegyzékből kitöröltettek. „A közhivatalyokok ugyanis választói jogosultságot a 7. §-ban megállapított jövedelmük mennyisége alapján feltétlenül, t. i. akkor is gyakorolják, ha a 9. §-ban említett oklevelevelek valamelyikével nem birnak, azoknak felvételénél tehát első sorban jövedelmük mennyisége szolgálván irányadóul: a vál. törv. 9. §-nak alapián való összeírásuk csak határozott kívánságuk folytán történhetik. — Végül IV. „Szoros kötelessége a közp. választmánynak a felebbezett ügyeket az iratok fel erjesztésekor pontosan felszerelni, kogy az idővesztességgel járó kiegészítések eszközöltetése, melynek szüksége jelen esetekbeu ismételve felmerült, — mellőzhető legy n." (1878. decz. 13.— 412. sz. a.) Scmmitüszcki döntvények. Egyenesen a törvénybe ütközik azon fe1 fogas, mintha a perr. 298. §. b p. a'apj'in, az árverési jogcselekmény ellen az árverés jóváhagyása előtt bárki, bármikor semm. panaszszót élhetne. Ezen jogot a törvény csuk a mellőzött képviselőnek s a felhatalmazás nélkül képviselt félnek adja meg, és ezeknek is csak akkor, h / azok a per vgy végreha/lus folyamatban létéről az árverés jóváhagyisa előtt értesítve nem lettek. Az árverés birói cselekmenyi kepeivén annak megtartása vagy meg nem. tartása bánt csak a birnság rendelkezh'lik, — mit a oégréhajtatónál nyert magán értesülésre fekteteti vélelmezés nem pótolhat. A Magyar földhitelintézet — Laczkovics János né e. kétszeri 1185 frt 25 kr. kölcsönrészlet erejéiu- az egri tszék előtt végrehajtást »szkö/ö!tet96*