Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 96. szám

Budapest, 1878. péntek, deczember 20. 96. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Roszhiszeműség ingatlan szerzésnél. — Curiai bíróság decz. 13-ki döntvényei. — Semm. döntv. E napokban a f. évi előfizetési időszak már lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Hagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 írt, egész évre 8 forint. Jogeset. Egy harmadiknak előbb szerzett jogcziméröl való tudomás, az ingatlan későbbi megszerzőjének roszhiszemüsegét magában véve meg nem állapítja meg. — Az örökbelogadoknak az örökbefogadási szerződés alapján jelentkező jogutóda nem tekintethetik oly harmadik személynek, kit elődjeinek törvényes cselekményei nem köteleznek. Mikovinyi Mihály úgyis mint k. k. Mikovinyi Ferencz és Erzsébet gyermekei t. és t.gyámja —Hajdú Mihály ellen a mácsai 70. számú telekjkben foglalt 30. hr. sz. a. serházkert birtokábá bocsátása iránt 1876. márczius 1. a pestvidéki tszék előtt keresetet támasztott, melynek letárgyalása után a tszék 16 77. dee/. 22. — 18211. sz. a. következő ítéletet hozott: „Felperes keresetével elutasittatik és tartozik 30 frtra mér.-ékelt perköltséget végrehajtás terhe alatt alperes részére megfizetni. A felperesi ügyvéd költsége saját fele irányában 10 frt 20 kibán állapittatik meg. indok ok: „Jóllehet a keresethez mellékelt A. alatti telekkönyvi kivonat szerint a mácsai 70. számú telekjegyzó'könyvbeu foglalt 30 helyrajzi s ámu ingatlan tulajdonjoga felperes nevére van bekebelezve, s a birtokjog rendszerint a tulajdonost illeti, felperest keresetével mégis elutasitni kellett, mert saját válaszbeii beismerése szerint 1868-ik év után neki már tudomása volt arrói, hogy a kérdéses ingatlant még 18b'6. évben Hajdú Mihály alperesnek eladatták s a-'t birtokába is bocsátották s felperes ezen tudomása daczára néhai Nádasdi András D. alatti 1871. évi márczius hó 9-én kelt bekeblezési engedélye alapján annak tulajdonjogát, ugyanazon évi márc/ius hó 14-én benyújtott kérvénnyel saját és neje nevére bekebeeztette, s igy a kérdéses ingatlan tekintetében jóhiszemű szerzőnek annálkevésbé tekinthető, mert alperesnek azon ellenirati előadását, hogy neki megígérte, miszerint a mondott ingatlant nem fogja nevére iratni, hallgatag beisismerte s a C. alatti szerződés tartalmából arról is kellett tudomással birnia: miszerint Nádasdi András alperest, kér déses ingatlannak másra ujabban történt átruházása által okozott kárra nézve, kárpótolni nem képes." A kir. tábla f. év jun. 29. kelt Ítéletével az első bíróságit megváltoztatta és alperest kötelezte a 70. sz. telekjben foglalt ingatlant felperes birtokába bocsátani s 25 frt perköltséget megfizetni, — következő indokokból: „Mert az ingatlan birtoka annak telekkönyi tulajdonosát illeti; minthogy pedig felperes tulajdonjogát a keresetlevélhez csatolt telekk. kivonattal igazolta, s alperes azt, hogy az ingatlant tényleg birja, nem tagadta; minthogy továbbá alperesnek a felperes roszhiszemüségére vonatkozó azon kifogása, hogy ő a kereseti birtokot előbb megvette s e vételről felperes tudomással bírt — figyelembe vehető nem volt azért, mert eltekintve attól, hogy felperes nemcsak be nem ismerte, hogy alperes vételéről, a birtok előbbi tulajdonosaival kötött s erződé.s létrejöttekor tudomása volt, sőt ellenkezőleg azt állította, hogy annak csak a szerződés megkötése után jött tudómásam, s ennélfogva annak e részbeni tudomása sem bizonyitatott, — de még ha az bebizonyitatott volna, sem nyújtana felperes tulajdoni keresete ellen kifogás utján érvényesíthető alapot; mert másnak előbb szerzett jogcziméröl való tudomás a tulajdonjog szerző roszhiszemüségét magában véve meg meg nem állapítja: mindezeknél fogva alperest a kereseti birtok kiadására." st.b. A leg'f. ítélőszék a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróságit hagyta hely bt n. Indokok: „Noha kétségtelen, hogy a telekk. tulajdonost az ingatlan birtoka is megilleti, s hogy másnak előbb szerzett jogcziméröl való tudomás — az ingatlan későbbi megszerzőjének roszbiszemüségét magábanvéve. meg nem állapitja; — tekintve mégis, hogy jelen esetben felperes mint Nádasdi András s nejének az örökbefogadási szer/.ődés alapján jelentkező jogutódja — oly 3-ik személynek, kit elődjeinek törvényes cselekményei nem köteleznek, — nem tekintethetik, — azon ténv t pedig, hogy néhai Nádasdi András és neje a kereseti kertet még 18' 6-ban az ellenirathoz csatolt 2. •/. a. szerződéssel alperesnek örökösen eladta, — felperes nem tagadja, — sőt annak visszaváltására egyizben a vételárt a községi biró, Ságnál le is tette: tekintve továbbá, hogy a C. alatti örökbefogadási szerződésben néhai Nádasdi A. s nejének a mácsai 70. sz. telekjben felvéve volt 1—4 alatti ingatlanaiból, — a 87. sz. alatti lakóházuk hozzátartozó belsőséggel, az úrbéri legelő, irtványföld és az erdóilletmény — mint a szerződés tárgyai külön felsoroltatnak sa, idézett telekköny 2. 3. 4. sorszámú ingatlanoknak felelnek meg, s azok közt a 30. hr. számú serházi kertről szó nincs, mely körülményből kétségtelenül kitetszik, hogy a kereseti kert az örökbefogadók által felperesnek át, nem adatott, mit támogat Volák Pesti János tanú határozott vallomása is, — felpc ívsi keresetnek, mely ellenében alperes a maga erősebb jogát beigazolta, — helytadni nem lehetvén." (1b* 8. decz. 9. — 12226. sz. a.) 96