Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 92. szám

367 vánatára bizza, — ezen kívánság ^dig az első biróságnál nyilvánítandó. „A kir. kincstári jogügyek igazgatóság semm. panaszának visszautasítása, miután ez csak f. év sept. 23. s ekkép a sept. 9 én teljesített cselekménytől számitólag a perr. 298. §. a. pontjában szabott határidő letelte után adatott be, s az ezen §. b. pontjában érintett eset fenn nem forog — a 282. §. rendeletén alapszik." (1878. nov. 21. — 23746. sz. a.) Kereskedelemjogi döntvény. Az áruknak idegen névvel való, bár jogosulatlan megjelölése, a keres. törv. 24. §. rendelkezése alá vonható cselekményt nem képezvén, — ily kereskedelmi visszaélési keresetnek helye nincs. Mosch s társa pesti czég — GrrünfeldS. ellen czégbitorlástól való eltiltás és l JOO frt kártérítés iránt a bpesti keres k. tszék előtt pert indított— melyben a tárgyalás s bizonyítási eljárás után — a keresk. tszék f. év jul. 8. — 51344. sz. alatt kimondotta, hogy alperes a panaszolt feliratoknak gyártmányain való használatától eltiltatik, s felperes által leteendő becslő eskü feltétele alatt 1000 frt kártérítésben marasztatik, minden további használat esetében 300 frt pénzbirság fizetésére köteleztetvén — következő indokolással: „Felperes Popper és Breitner tanuk vallomásával igazolta, hogy alperes nevezett tanuk előtt beismerte, hogy a „Mosón" és „Mosón et comp." feliratú szappanokat ő maga gyártja s bocsátja forgalomba. Ezen teljes bizonyítékot képező vallomás s felperes tagadása ellenében, ugy szemben azon vé'elemmel, mikép alperes mint szappangyáros saját gyártmányait árusítja — alperes azon állítását, hogy a kérdéses szappanokat külföldön vásárolja, s hogy a Mosón et i'omp. czég Párisban létezik, mivel sem bizonyította: de maga a gyártmányok felirata ,Paris-Wien' s nem Paris-Vienne' — valószínűvé teszi, hogy nem franczia földön készültek. „Tekintve hogy a kereskedők a ker. törv. 11. §. szerint czégül saját polgári nevüket kötelesek használni; tekintve hogy a bej. kereskedő mindazon viszonyaiban, melyekben mint kereskedő jelentkezik (czég alairás, gyártmányai felirata stb.) saját bej. czégét köteles használni; tekintve hogy alperesnek bej. czége: Grünvald S. — alperes pedig ennek daczára gyártmányait: „Mosón" és „Mosón et Comp." feliratokkal látja el; tekintve hogy alperes gyártmányait idegen név alatt kétségkívül azon czélzattal bocsátja forgalomba, hogy áruínak mások, különösen pedig a hasonló szinü salakú szappanokat gyártó, hasonló hang/.ásu régibb s jobb hírnevű felperes czég rovására és kárára (tehát jogtalan módon) kelendőséget szerezzen, — „ezeknélfogva stb. stb. A bpesti kir. tábla f. év sept. 2. — 3440. sz. a. az e. bir. ítéletet megváltoztatván, felperest keresetével elutasította s 64 frt perköltségben marasztalta. Indokok: „A ker> s. törv. 24. §. alapján kereseti joggal azon személy bir, ki valamely czég bitorlása által jogaiban sérelmet szenved, — felperes tehát azt tartozott volna bizonyítani, hogy alperes akár a czég feliratán, akár gyártmányain felperes czégét használja, és igy a czég bitorlás esete fenforog. — Ezt azonban felperes nem igazolta, miután az általa felmutatott két darab szappan ,Moson' és .Mosón et Comp.' nevével van megjelölve; ez pedig felperes czégétől lényegesen különbözvén, s a különbség első pillanatra felismerhető levén — alperes panaszolt eljárása nem alkalmas arra, hogy a vevőknél azon vélelmet ébressze, mintha az alperes által forgalomba hozott szappan felperes gyártmánya volna. „Ezeknélfogva felperest a keres. törv. 2^. §-szára állapított keresetével kereseti jog hiánya miatt elutasítani kellett. A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét hhagyta; „mert a keres. törv. 24- §-ban érintett czégbitorlás tényálladéka csak azon esetben forog fenn, mido'n akár az üzlet folytatásáuál egyátalján, akár egyes ügyleteknél valamely név jogosulatlanul használtatik. „Áruknakidegen névvel való, bár jogosulatlan megjelölése tehát, mi a jelen kereset alapjául szolgál, a keresk. törvény fennidézett § szának rendelkezése alá vonható cselekményt nem képez. Felperes ezekszerint helyesen utasitatott el keresetével s marasztaltatott mint pervesztes a perköltségekben. (1878. nov. 26. — 815. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. A gyógykezelés, melynek dijaztalása kövefeltetik, Budapesten az orvos rendes lakhelyen teljesítetvén, — azon hely bíróságának illetősége, a más helyütt lakó fél ellenében is megállapítandó. Pápay Dániel orvostudor Bpesten— Gryörö cskey István mint Gy ö r ö c sk e y M i h ál y ö r ö k ö se e. 2541 frt az örökhagyó részére teljesített gyógykezelési dijak megfizetésére a bpesti IV. ker. j bíróság előtt sommás pert. inditott, melyre nézve az magát f. év szept. 10. — 22857. sz. végzésével illetéktelennek mondotta ki; mert jelen személyes kötelezettségre nézve, alperes mint az örökhagyó jogutódja csak akkor vonathatnék el személyes illetőségétől, ha felperes igazolna, hogy jogelődje magát szabadon válsztandó bíróságnak alávetette, — mit pedig nem teljesített. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette; (297. §. 5. p.) és a jbiróság illetőségét jelen ügyben megállapította; „mert tárgyi tekintetben jelen perre nézve a sommás eljárás a perr. 93. §. K. pontjának rendelkezésén, — a bpesti biróság helyi illetősége pedig a perr. 35. §-szán alapul: miután azon gyógykezelés, melynek dijaztatása követeltetik, Budapesteu felperes rendes lakhelyén teljesítetett, — a szolgálati viszonyból eredő tartozások pedig — más megállapodás nem létében, a dolog természeténél fogva a szolgálattétel helyének bíróságánál is követelhetők." (1878. nov. 12. — 21265. sz. a.) Az igényper a kisebb polgári peres eljárás utján végleges eldöntést nem nyerhetvén, akkor midőn ezen biróság csak felülfoglalást fognnatosilaloll oly ingókra, melyek a rendes biróság által előzőleg már le foglaltattak — az igénykereset eldöntésére is utóbbi rendes biróság van hivatva. Wehrman Frigyes — Kühnellgnácz ellen 28 és 46 frt fizetésére a bpesti IV. ker. jbirósághoz két rendbeli kisebb polgári peres ügyekbeni keresetet adott be, mely iránt bírói egyesség köttetett, de azt alperes nem 92