Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 92. szám

Budapest, 1878. péntek, deczember 6. 92. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Közkereseti társtagok e. követelések. — Plenáris döntv. — Keresk. döntv.— Semm. döntv. Jogeset A közkereseti társaságok jogai s kötelezettségei külön tekintet alá esvén az egymásközti — es külön a harmadik személyek iránti jogviszonyaikban, — mindaddig, míg a halál vagy máskép előállt változás bejelentése s közhírré tétele bíróilag nem eszközöltetik: az kinek ily bejegyzett társaság ellen követelése van, azt minden egyes tag ellen egyetemben érvényesitheti(1840:18. tczikk) s igy egyik tag elhalálozása csak az egymásközti viszonyokra, de nem hat hal ki 3-ih személyek jogaira is. És utóbbiak, hahár tudomással bírlak is a czég tag elhaltáról, örökösei s magán vagyon ellen is birnakkeresetlel, hacsak roszhiszeműségük nem igazoltatik. Brachfeld Adolf, Arnold és Schveiger Ferdinánd mint felperesek — Brachfeld Ármin s fia czég, Brachfeld Gyula ugy is mint Brachfeld Ármin s fia czég nyilvános tagja s egyetemleges adós, Brachfeld Miksa és néhai Brachfeld mint Brachfeld Ármin s fia czég volt ny. tagia és ismeretlen örökösei ellen 256.650 frt iránt a bpesti VI. ker. jbiróság előtt sommás pert tettek folyamatba — mely özv. Brachfeld Árminé ifj. Brachfeld Sándor és Goldstein Ede mint Goldstein Isidor gyámja és mint néhai Brachfeld Árminnak a perbe önként beállott örököseivel mint alperesekkel tárgyaltatott. Időközben felperesek és a keresetlevélben elöl nevezett 3 alperes t. i. a fennállott Brachfeld s fia czég, Brachfeld Gyula és Miksa közt egyesség jött létre — s igy a per többi alperesekkel fejeztetett be. Megjegyzendő a dolog történetére nézve, mikép Brachfeld Ármin, az ily nevű első rangú pesti czég főnöke 1872. évben elhalván, oly terheket hagyott hátra, melyek e házat a bukás szélére hozták. Felperesek e ház vagyoni viszonyainak rendezé>ét mngokra válalták, és létesítették akkép, miszerint a főbb hitelintézetektől saját nevükre kölcsönt vettek fel, s ezzel Brachfeldék válióit (P) összevették s teljesen kifizették, az igy megmentett czég A. alatti szerződésben kötelezvén magát a kamatok s részlet fizetések teljesitésére — mely kötelezettségnek azonban eleget nem tett. Ezen egész ügylet a czég azon tagjával léíesitetett, ki a czégjegyzésre jogosítva volt, s ki Brachfeld Ármin halála után is, mint előbb, folytatta az üzlet vezetést s czég aláírásokat. A bpesti illetékes jbiróság, mely előtt kezdetett a per f. év jan. 12. követhező Ítéletet hozott: „Néhai Brachfeld Ármin, mint Brachfeld Armínésfia czég volt nyilvános tulajdonosának ismeretlen örökösei, nem különben az ismeretlen örökösök közül ismerőkké vált és a perbe önkényt alperesekként beállott s ugyancsak néhai Brachfeld Ármin, mint a Brachfeld és fia Czég volt nyilvános tagjának következő örökösei és pedig néh. Brachfeld Ármin törvényes neje szül. Szauer Júlia, továbbá ifj. Brachfeld Sándor, végre kisk. Goldstein Izidor (gyámja Goldstein Kde képviseletében) a bpesti II. ker. Béla utcza 249. sz. a. fekvő házból őket illető örökségük erején egyetemlegesen köteleztetnek felpereseknek a kereseti 25 ,650 frt tőkét, ennek 1877. évi május 1-tól járó 3°/0 kamatait stb. kifizetni — lényegileg következő indokolással: „A kereseti követelés fennállása és valódisága ellen tett alperesi kifogás a felperesek által beváltott (P) váltókkal teljesen megczáfoltatván, a kereseti követelés, mint mennyiségére nézve beigazolt,— a váltók valódisága és ugyanazonossága ellen kif< gás nem tétetvén—és beismert, feltétlenül megitélendó volt a kifogás alá nem vett mellékjárulékokkal együtt. — Alperesek fizetési kötelezettségének megállapításánál irányadóul szolgál: a) azon körülmény, hogy Brachfeld Ármin az A. kötelezvény kiállítása idejében a D. czégjegyzési 1877. nov. 8. kiállított hiteles kivonat tanúságaként Brachfeld Ármin és fia czég bejegyzett nyilvános tagja volt, tehát mint illyen az 1840. 18. tcz. 34. §. alapján a czég tartozásaiért saját magán vagyonával is kötelezve lett. — b) Azon körülmény, hogy Brachfeld Ármin és fia czég az A kifogás alá nem is vett kötelezvényben a kereseti követelés biztosításául összes bárhol található vagyonát lekötötte, — s ekként abból Brachfeld Ármin magán vagyona ki nem vonható. Ezen két körülmény a felperes által 0. alatt csatolt és alpereresek által nem kifogásolható, a kereseti követelésnek Brachfeld Ármin magán vagyonára történt telekkönyvi előjegyzése tárgyában hozott 1878. évi 227. sz. már jogerejüvé vált kir. táblai végzésben is kimondatván, az az ellen félhozottalperesi ellenvetések figyelembenem vehetők, mert alperesek azon tagadása helyesebben állítása hogy Brachfeld Ármin az A. kötelezvény aláíratásakor Brachfeld Ármin és fia czég nyilvános tag]a nem volt, határozottan megczáíoltatik a D. c/égjegyzési kivonattal, — mely jgazola, hogy Brachfeld Ármin még az A. alatti aláirása után is jó ideig Brachfeld Araim és fia czég nyilvános tagja volt—miután valamely czég nyilvános tagja az, kinek aláirása a czég könyvben bejegyezve van, ez pedig Brachfeld Árminra nézve igazolva van. Mert alpereseknek Brachfeld Ármin 1872. évben bekövetkezett halálára és a társaságnak ennek következtében állítólag beállott megszűntére fektetett kifogásaik 3-ik személyek ellen, kik a czégjegyzés alapján jogokat szereztek, fel nem hozhatók. Ug)anisaz 18-.0. évi 18. tcz. 37. és 39. §§-ai világos szov(ge, valamint az alperesek által 13. sz. a. csatolt társasági szerződés kivonata csakis a társasági tagok egymásközti bebő viszonyait szabálnozzák az ezekre fektetett kifogásokat alperesek Brachfeld Ármin czég társa, Brachfeld irányában érvényesíthetnék, de nem 3-ik személyek irányában, a kikkel szemben az .1840:18. tc/. 34. §-a határozottan kimondja, hogy ezek irányában a bejegyzett czég tagok saját magán vagyonukkal is egyelemleg felelősek. — Brachfeld Ármin halálával tehát megszűnhetett a tár92*