Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 89. szám

Budapest, 1878. kedd, november 26. 89. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogesetek: Fővárosi csatorna építési stb. illetékek. — Kezes mellőzése.— Curiai biróság.—Plenáris döntv. — Semm. döntv. Tisztelettel értesítjük szakközönségünket, mikép szerkesztőségi helyiségünk változást szenvedett. — November 1-je óta az a belvárosban — Lipót és Havas-utcza szögletén 6-ik száma házban létezik — 1-ső emeleten. Kérjük ezentúl ide küldetni a leveleket, előfizetéseket és más mindennemű megkereséseket. Jogeset. A fővárosi csatorna épitési-kövezet- s járdaszegély járulékok oly községi, a közadók módjára behajtandó illetékeket képeznek, melyek kivetésére a főváros jogosítva van, s a melyek a vételár feloszlásnál elsőbbséggel bírnak. Rupp János — Klinger Adolf e. kielégítés1 végrehajtást eszközöltetvén a bpesti tszéknél, az árverés megtartása után, a vételár felosztása tárgyában a tszék mint telekk. hatóság 1578. jan. 16. — 716. sz. a. következő végzést hozott: „Előnyös tételek: 1. Végrehajtató végrehajtási, árverési, sorrendi költségei — összesen 171 írt 36 kr. 2. A kincstár részére '/. a. kimutatás alapján a. állami adó fejejében 21 frt s ennek 1877. decz. 9-tőli 6% kamatjai b. községi adó fejében 5 frt. A 3 y. alatti kimutatás alapján 1. tétel alatt bejelentett 767 frt 83 kr. átírási illeték—követelés ellenzés folytán sorozható nem volt, mivel ezen illeték a kimutatás tanúságaként 874. aug. 29-én vált esedékessé, az árverés pedig 1S78. okt. 27-én tartatott meg; ezek szerint a bejelentett követelés az 1876: XV. tezikk 67. §. értelmében kiszabott 3 évi elsőbbséget elvesztvén, — előnyös tételként felvehető nem volt. — A 2. •/ alatti kimutatásban s a 3. •/. a. kimutatás 2 ik tétele alatt foglalt ítéleti és bekebelezési illeték, mint nem az ingatlant terhelő követelés — továbbá Buda pest főváros részéről 4. •/. alatt bejelentett csa t o r n a építési, kövezési járulék és járdaszegély követelés, mint a perr. 446. §. értelmében e 1 őny ös joggal nem biró követelés — ellenzés folytán sorozható nem volt. nB. Jelzálogos tételek 1. Rupp János elsó helyen bekebelezett 4000 frt követelése járulékaival. „Ezzel a vételár kimeritetik stb. stb. Ezen végzés ellen a fővárosi kir. adófelügyelőség — és Karnmermayer fővárosi polgármester Budapest közönsége képviseletében felebbezést adott be. A kir. tábla f. év april 1. — 15795. sz. a. következő végzést hozott: „Az e. bírósági végzésnek a kir. adófelügyelőség által felebbezett része indokolásánál fogva és még azért is hhagyatik; „mert Rupp János részére bekebelezett 4000 frtnyi követelés a kir. kincstár javára a 3. 7. alatt bejelentett 767 frt 83 kr. illeték erejé;g sem végrehajtásilag sem alzálogjugilag vagy törvényileg terhelve nincs. „A végzésnek Kammermayer mint polgármester által felebbezett része azonban megváltoztattatok, és a Budapest főváros részéről 4. •/. alatt bejelentett 415 frt 38 kr. csatoéna-épitési, kövezési járulék- és járda-szegély követelés a jelzálogos követelések előtt mint előjogos tétel soroztatik ; „mert a csatorna, kövezés s járda-épités az ingatlan értékének emelésére szolgálván, az erre vonatkozó költség előjogos természetei bir." „Az első birósági végzésnek egyébb nem felebbezett része érintetlenül hagyatik." További felebbezésre— A legf. ítélőszék következőleg határozott: „A kir. tábla végzése a fővárosi csatornaépitési, kövezési és járdaszegély járulékokra nézve neheztelt részében hhagyatik; „mert a kérdéses járulékok oly községi, a közadók módjára behajtandó illetékeket képeznek, melyeknek kivetésére a főváros az 1872. évi 34. tezikk 10. §. értelmében fel van jogosítva, 8 a melyeknek elsőbbségét az 1876. évi 25. tezikk 67. § sza megállapitja." (1878. okt. 8. — 7230. sz. a.) Jogeset. A hitelező jogát az egyenes adós s kezes ellen per utján érvényesítvén, de ezen perben a kezes mellözósével csupán a föadóssal kötvén egyességet, s ezen egyesség alapján ki is elégiteivén, — ezzel maga a hitelező felmentette a kezest kötelezettsége alól. Kún Gergely — Kun László, és Menyhért kecskeméti lakosok ellen 3464 frt 57 kr. iránt pert folytatván — a kecskeméti tszék 1877. okt. 1!). hozott ítéletével alpereseket 2120 írt 11 kr. tőke, 1877. február l-töli kamataiban — ugy 1344 frt 46 kr. tőke s ennek 1877. július 5-tőli 6°/0 kamataiban egyetemlegesen elmarasztalta — következő indokolással: „Minthogy 2-od r. alperes a kereseti A. kötvény s az azon levő engedmény valódiságát nem kifogásolta; ezen kötvényben pedig 1-ső r. alperessel magát egyetemlég kötelezte 2120 frt 11 kr. tőkét s ennek 1865. január 1 tőli kamatait megfizetni : azt pedig, hogy első r. alperes ezen kötelezettségnek eleget tett volna, felperes ragadásával szemben nem bizonyította; vagy hogy ő tett volna eleget, nem is állította; ennélfogva alaptalan kifogásainak mellőzésével őt egyetemleg marasztalni kellett annálin kább, mert az, hogy felperes iogelőd e által a perbeli követelés miatt perbeidéztetett és elmarasztaltatott, felperes kereshetőségi jogát, minthogy az az ugyanazon perből 89