Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 88. szám

350 ellenben a fenforgó esetbea panaszkodó sem telekkönyvi, sem tényleges tulajdonosnak nem tekinthető." nDe az igénybe vett haszonbérleti viszony alapján sem lehetett felebbező fél kérelmének helytadni; mert ha felebbező fél a házadót csakugyan azért fizeti, mivel házbér gyanánt a házadót köteles fizetni, — ezen esetben a választói képesség alapját nem a ház birtoka, hanem az 1874:33. tcz. 7. §-sza szerint 105 frt évi jövedelem után a jövedelmi adó képezné; felebbező fél azonban a közp. választmányhoz beadott észrevételeiben felhozta ugyan a bérleti viszonyt, de azt, hogy mint bérlő a most idézett §. által megkivánt jövedelmi adót fizetné, ki nem mutatta." (1878. nov. 15. — 278. sz. a.) 6. Régi jogosultság alapján a vál. névjegyzékbe csak azok vehetők fel, kik ily alapon 1848 — 1872. időszak alatt valamely névjegyzékbe már felvéve voltak. Kovács János szepsi szentgyörgyi lakos kihagyatása e. felszólalván, ezzel elutasitatott f. év szept. 14. — 11. sz. a. a Szepsi Szent-György város közp. választmánya által, — mi ellen felebbezett. A Curiai biróság a felebbezett határozatot helybenhagyta; „mert régi jogosultság alapján az 1874:33. tczikk 2. §-szának világos rendelete szerint, csak azokat lehet a vál. névjegyzékébe felvenni, a kik ily alaponl848-lól 1872. évig valamely jegyzékbe már felvéve voltak; a felebbezö fél pedig ezt nem igazolta." (1878. nov. 15. — 308. sz.a.) 7. A választói képesítésre törvényileg az egész egyenes adótartozás lerovása követeltelvén, — ettől az kivételt nem képeiket, hogy az adóhátralékos adójának egyik nemét, az ügyvédkedése után megállapított jövedelmi adóját egészen lefizette. Pleyer Ede bpesti ügyvéd kihagyása elleni felszólalásával a fővárosi közp. választmány f. év sept. 1. — 69. sz. határozata által elutasitatott — mi ellen felebbezett. A Curiai biróság a választmány határozatát helybenhagyta; Okok: „Felebbező felszólalási beadványában csak átaljában állította, hogy az általa 1877. évre vonatkozólag teljesitett adótörlesztések azon évi államadóját felülmúlják, a nélkül, hogy ezen adó mennyiséget számszerint kimutatta, vagy legalább megjelölte volna. — E helyen eszközlött kiszámítás szerint azonban felebbezőnek emiitett állítása nem alapos, mennyiben a beügyelt adókönyvecskék igazolásaként a reá, keresete ós ingatlanai után 1S77. évben kivetett államadó 360 frtot meghaladó öszszegre emelkedett, s eszerint azon 321 frt 71 krnál többet tett ki, mely a felszólalásban teljesitett fizetések és a tartozásból levonható elengedésekképen felszámítva foglaltatik. „A dolog ily állásában felebbező, mint — választó kerületében az 1877. évi kivetés szerinti adóhátralékos, a választók jegyzékéből helyesen hagyatott ki; miután azon érvelése: miszerint azáltal, hogy az űt/gvédsége után megállapított jövedelmi adóját leróvta, s ekként az 1871:33. tcz. 12. §.5. pontja követelményének megfelelt,—ugyanezen törvényszakaszban, mely az l87ó:VÍ. tcz. 1. §-szával egybehangzóiig az egész egyenes adótartozásnak kivétel nélküli letörlesztését követeli, igazolását nem találja. „Végül a felebbező s az adófelügyelőség közt állítólag fenforgó vitás késdések e helyen figyelembe nem vétethettek.1' (1878. nov. i5. — 292. sz. a.) 8. A választói jog az alapon meg nem tagadhaló, hogy az illető az adókönyvecskéjébe nem vezetett fényűzési adóját le nem fizette. Szelestey Lajos pápai lakos a vál. névjegyzékből kihagyatván, ez ellen felszólalt, de Pápa város közp. választmányának f. év szept. 15. — 5. sz. határozata által azzal elutasitatott; mert fényűzési adóját meg nem fizette, ellen felebbezvén — A Curiai biróság a közp. választmány határozatát megváltoztatta ; „mert a felebbező fél a lóköny vecskéje 1877. évre 100 frt 12 kr. egyenes adót tüntetett fel, a melyet felebbező fél 187 8. jan. 16-án teljesen lefizetett; tőle tehát azon alapon, mivel fényűzési adóját te nem fizette, a választói jog megtagadható nem volt, minthogy ezen fényűzési adó az 1877.s 1878-diki adókönyvbe vezetve nem levén,s a közp. választmány jelentésében a felebbezésbeli azon állitást, miszerint felebbező fél a fényűzési adó miatt felebbezéssel élt, s ezt a közp. választmány előtt kimutatta, kétségbe nem vonván, — nincs igazolva, hogy a fényűzési adó kivetése 1878. apr. 15-ig jogerőre emelkedett. (1878. nov. 15. — 277. sz. a.) 9. A válaszlói jogot igénylő az adó lefizetés megtörténlének bizonyítására csak akkor kötelezhető, ha az összeíró küldöttség, vagy közp. választmány az adatokból meggyőződést szerzett arról, hogy az az adófizetési kötelezettségét nem letjesitelle. Dr. Molnár Győző bpesti lakos az állandó névjegyzékből kihagyatván felszólalt, de ezt a főváros közp. választmánya f. év sept. 7. — 18. sz. a. elutasította azon okból, mivel okmányilag nem igazolta, hogy mult évi adó kötelezettségének megfelelt volna. Felebbezésére — A Curiai biróság felvételét elrendelte; „mert ugy az összeíró küldöttség lek, mint a közp. választmánynak az 1874: 33.tcz. 36.41.§§. szerint a rendelkezésűkre álló adatokból hivatalból kellett volna meggyőződést szerezni arról, váljon felebbező fél adófizetési kötelezettségét teljesítette-e? azonban a közp. választmány meg'ámadott határozatában, nem állítja határozottan azt, miszerint felebbező fél megelőző évi adóját le nem fizette, hanem a felszólalást azért utasitotta el, mivel felszólamló okmányokkal nem igazolta, hogy adófizetési kötelezettségét teljesítette.'' „Minthopy pedig a felszólaló felet az adó lefizetésének bizonyítására csak akkor lehet kötelezni, ha azösszeiró küldöttség vagy közp választmány a rendelkezésére álló á latokból meggyőződött, miszerint felszólaló fél adófizetési kötelezettségét nem teljesítette: ennélfogva a helytelen iudokból hozott végzést megváltoztatni kellett." (1S78. nov. 15. — 298. sz. a.) 10, A törvényszerűen vezetett adókönyv ellenében, aközségi bizonyítvány figyelembe nem jöhet. Szabó István kocsodi lakos s földbirtokos névjegyzékbőlí kihagyatása e. felszólalván, ezt S za tm ár megye közp. választmánya sept. 7. 40. sz. a. végzésével elutasította -- mi ellen felebbezéssel élt.