Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 88. szám

Budapest, 1878. péntek, november 22. 88. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Végiendelkezés szemben a hozománnyal. — Curiai bir. döntv. — Semm. döntv. Jogeset. A nő férjének örökölt vagyonába történt beruházás által tulajdonjogot nem szerezvén, — ebből kifolyólag az örökhagyó közös apa örökölt vagyonáról mint tulajdonáról végrendeletében, mindkét nejétől születelt gyermekeire nézve egyenlő osztályt jogosan rendelhetett. Hektor fórjezett NothofKristina, Hektor Mária, s Anna ugy özv. Hektor Péterné, mint kiskorú gyermekei term. gyamja — özv. Hektor Józsefné szül. Witt Magda, Hektor János s Mihály ellen — néhai Hektor József végrendeletének érvénytelenítése saz oszterni 64. sz. telekjkönyvben foglalt fekvőségek fele részének tulajdonjoga iránt 1876. augustusban a n. kikindai törvényszék előtt pert indítottak — melynek letárgyalása után a tszék 1877. sept. 15. — 3501. sz. a. Ítéletével felpereseket keresetükkel elutasította; „mert habár felperesek örökségi igényeik érvényesítése tekintetében az ősis. pátensnek a jogok elenyésztésére vonatkozó szabályai útjában nem állanak; miután ezek oly örökségi igényekre nézve, melyekről az illető jogosítottak tudomást nem szerezhettek, s így jelen esetben is felperesekre, mint az annyuk utánni örökség megnyíltának idejében kiskorúakra, apjok irányában még különben sem lennének alkalmazhatók; „tekintve azonban, hogy a felperesileg nem kifogásolt, következéskép valódinak elismert F. alatti házassági, illetve vagyon átruházási szerződéssel alperesek kimutatták, hogy a perelt ingatlanok kizárólag az örökhagyó apa Hektor József tulajdonába adatták át, s az 500 váltó forint a nőhozománnyal egyesitettek a nélkül, hogy a nő — az örökhagyó első neje szül. Halm Marianna ezen ingatlanoknak közös tulajdonosává vált volna ; — tekintve továbbá, hogy felperesek hallgatag beismerték, hogy az 500 váltó forint nőhozomány a vagyonból kifizetetvén, azt az örökösök már meg is kapták: — „ezekhez képest az örökhagyó végrendete belkellékek hiánya indokából megtámadható nem levén — felperesek elutasitandók; „a felperesileg hivatkozott tanuk mellőzendők voltak, mert a valódiságára nézve meg nem támadott F. a. írásbeli szerződés ellenében olyan tanuk általi bizonyításnak, kik a szerződés kötésénél jelen nem voltak, azt nem is előttemezték, — helye nincsen, — jelen esetben annálkevésbé, mert felperesek a perben fel sem emlitenek oly körülményt, melynél fogva az írott szerződés megkötése után, akár édes annyok Halm Marianna, akár az ő javukra valamely ujabb jogviszony keletkezett volna, melyre jelen keresetük állapitathatnék, s hogy ily körülményt a tanukkal beigazolni kívánnának." A kir. tábla 1878. apr. 16. — 11287. sz. a. az első birósági itéhtet indokaiból helybenhagyta. A legf. ítélőszék — felperesek további felebbezésére következő ítéletet hozott: „A kir. táblaitélete felhivott indokailól,s még azért is helybenhagyatik,mert ha bizonyíthatták volna is felperesek azt, hogy annyuk 500 frt bizománya az F. alatti házassági szerződésben emiitett 600 frt fizetésére forditatott, és hogy utóbb felpereseknek ezen 500 frt attyok által vissza nem fizettetett — ezt csak is mint a közös atya Hektor József által örökölt birtokba történt beruházást követelhetnék alperesektől vissza; mert tulajdonjogot felperesek annya a férjének örökölt vagyonában ezen beruházás által nem szerzett; s mert ezekből kifolyólag, az örökhagyó közös apa örökölt vagyonáról, mint tulajdonáról végrendeletében, mindkét nejétől született gyermekeire nézve egyenlő osztályt jogosan rendelhetett." (1878. okt. 8. — 7b32. sz. a.) A Curiai bíróság döntvényei. (Folytatás.) 5. Az ki a házat, melynek birtoka után birt válaszlói képességgel, eladta, a választók névjegyzékéből törvényszerűen kitörülhető, — habár azon ház utáni adót 1878. évre még ö fizette is. Ily esetben haszonbérleti viszony alapján sem lehet a választói képességei megállapítani, ha a ház eladója, mint állítólagos bérlő:, a törvény által meghatározott jövedelem után járó jövedelmi adó fizetését nem igazolta. Juhász János szentesi lakos — a névjegyzékbe felvétetett, de Borbély Lajos felszólalására kitörültetett Szentes város közp. választmányának f. év sept. 12.—18. sz. határozatával — mi ellen Juhász János felebbezéssel élt. A Curiai bi r óság a kitörültetést helybenhagyta. „mert felebbezó a választók névjegyzékéből azért törültetvén, mivel házát, melynek birtoka után választói képességgel birt, eladta, — ennek ellenében azon körülmény, miszerint ama háznak 1878. évi adóját isfelebbező fél fizeti, törvényes indokul nem szolgálhat a megtámadott határozat megváltoztatására; mert a választói képesség alapját a ház képezte, mig ellenben az adófizetés csak azon feltételt képezi, a mely alatt az a ki választói képességgel bir, a választói jogot gyakorolhatja. — Minthogy pedig a ház eladása folytán, a választói képesség alapja megszűnt, egészen közömbös dolog, ki fizeti az adót a ház után. „Az 1874:33. tcz. 15. §-nak d. pontja ezen esetre nem alkalmazható, mert ezen §. azon esetről rendelkezik, ha valaki, a ki ingatlan alapján a választói jogot igénybeveszi, a telekkönyvben mint, tulajdonos még bejegyezve nincs; e §. tehát a tényleges tulajdonosnak ád válasz'ói jogot, ha nz ingatlan után járó adót ő fizeti; míg 88