Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 87. szám

347 azonban adóval megrovatott, de azt le nem fizette — az idézett törv. 12. §. 5. p. szerint választói jogot nem gyakorolhat, s a választók névjegyzékébe fel sem vétethetik; mert felebbező 1877. évben 19 frt 50 kr. egyenes adóval lett megróva, és ebből 13 frtot 1878. apr. ló. után és nem az 1875: VI. tcz. 1. §-ban megszabott határidő alatt fizette le — a választók névjegy/ékéből ez okból helyesen lett kihagyva." (1878. nov. 15. - 323. sz. a.) Hasonlóan Papp Kálmán pétervásári lakos és ügyvéd Hevesmegye közp. választmánya f. év sept. 12. — 51. sz. határozata által felszólamlásával elutasitva lett, mert ügyvédi jövedelme után adó alávettetett, de azt törvényes időben meg nem fizette. A Curia felszólamló felebbezéaét szintén elvetette — a kö/,p. választmánynak az 1874:33. tcz. 12. §-szára állapított határozatát hbagyván." (löíS. nov. 15. — 274. sz. a.) 4. A külföldi származásúak, ne nem idegen állam polgárai, kik öt éven at folytonosan bent laknak s adót fizetnek, honosítási törvény hiányában az 1870:42. tcz. 23. §. alapján honpolgároknak — * mint ilyenek válasiló-képeseknek tekintendők. Pelczel János holicsi lakos felszólamlás folytán Nyitra megye közp. választmánya által f. év sept. 14-én kitörültetett, mert nem honpolgár—miért felebbezéssel élt. A kir. Curiai biróság azt megváltoztatta s felebbezőt a névjegyzékbe felvétetni rendelte; „mert felebbező •/. bizonyítvány szerint 15 év óta folytonosan Holicson lakik, ott adót fizet, s miután a közp. választmány felebbező azon kitételét, hogy nemcsak Holics város választmányának, hanem Nyitra megye bizottmányának is tagja, s a választók névjegyzékébe eddigelé mindig felvéve volt, minden megjegyzés nélkül hagyta s azért ezen állitások valóknak tartaudók; „azok pedig, kik öt éven ál folyionosan Magyarországon laknak, itt adót fizetnek, és az, hogy idegen állam polgárai ellenük nem bizonyitaiik — honosítási törvény hiányában az 1870. evi 42. tcz. 23. §. alapján, ha külföldi származásúak is, a fentebb elősorolt feltételek mellett honpolgárokul tekintendők.1"(1878. nov. 15. — 273. sz. a.) Kereskedelemjogi döntvény. A keresk törvény által kereskedők részére megállapított jogokban csak azo'í részesülhetvén, kik czégüket bejegyeztették: azon üzlettulajdonos, kinek czege bejegyezve nincs, a keresk. törvény 24. §. alapján czégbitorlás miatt kere\etileg (el nem lephet. Akantisz Timót — mint az irgalmas rend egri gyógyszertár főgyógyszerésze Posgai Antal ügyvéd által képviselt felperes—Szokolay Lajos ügyvéd által képviselt Gombosi Mór egri bejegyzett kereskedő s alperes éljen, ezégbitorlás miatt pénzbirság, és költségekben marasztalás, valamint a hozandó határozatoknakaz^ger1, czimü lapba közzététele iránt 1877. július 25. az egri törvényszék mint keresk. biróság előtt pert indított — melynek jegyzőkönyvi letárgyalása után — A tsz ék 1878. apr. 16. — 2910. sz. a. következőleg itélt: „Felperes kereshetőségi joga megállapitatván, alperes „Az Egri irgalmas rend gyógyszertára" feliratú üvegfkben oaját gyártmányú soda viznek áruba bocsájtatásától az állam javára fizetendő 50 frt birság terhe alatt eltiltatik, tartozik továbbá ezen határozatot jogerőre emelkedése után az ,Eger czimü helybeli lapban saját költségén közzététetni, végre tartozik felperesnek okozott — s bíróilag 49 frt 72 krban megállapitott perköltséget ezen ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt megfizetni, és az ítéleti százalékot viselni. „Alperes azon viszkeresetével, hogy felperes 100 db. Gombosi Mór feliratú siffonnak kia lása illetve kicserélésére esetleg a 100 darabból hiányzók után darabonkint 1 írttal számitva ezek értékének megfizetésére köteleztessék, s végre hogy felperes-alperes siffonjain levő felírás átöntésével elkövetett ezégbitorlás miatt 500 frt bírságban elmarasztaltassák — eiut.asittitik. Alperes ügyvéd munkadija és költségei saját fele irányában 51 frt 12 krban állapi Uatik meg. Indokok: „Mert felperes válaszához C. alatt csatolt Jakobovics Rupert az egri irgalmas rend ház főnöke által kiállított okmány szeri it, a rendházban levő gyógyszertárat ez idő szerint felperes kezelvén, a gyógyszertárat peres kérdésekben felperes képviseli, a rendszabályai szerint annak kezeléséért felelőséggel tartozván; e minőségében tehát a gyógyszertár érdekében biróság előtt fellépni jogosítva lévén,—alperesnek a kereshetőség ellen emelt kifogása — mint alapta'an figyelembe vehető nem volt. „Mert a kereskedelmi törvény 24-ik §-aértelmében, ki valamely czég bitorlás által jogaiban szenved, követelheti, hogy a bitorló a czég további használatától birság terhe alatt eltiltassék, a törvény ezen intézkedése tehát ezen követelési joggal kivétel nélkül mindenkit felruház — legyen az kereskedő — vagy nem; — miből következik, hogy ily keresetet nemcsak kereskedő indíthat, hanem átalában mindenki, kinek neve vagy czége egy harmadik által sérelmére ozégellenesen használtatik; következve az sem elkerülhetetlenül szükséges, hogy a sérelmet szenvedő czége a törvény értelmében bejegyezve legyen; azon további ellenvetése tehát alperesnek, hogy felperes bejegyzett czéggel nem birván — ezégbitorlás miatt fel sem léphet — mint törvényen nem alapuló — figyelembe nem vétethetett. „Mert felperes keresetében azt adja elő, hogy alperes az álta'a gyártott sodavizet,az „egri irgalmas rend gyógyszertára" feliratú üvegekben árulván— ez által czégbitorlást követett el — s a keresk. törvény 24.íj-ként a ezégbitorlás létrejötte az esetben tekintendő — ha panaszló a bitorlás által jogaiban sérelmet szenvedett;— megbírálandó tehát —- váljon alperes bepanaszolt eljárása által felperes jogaiban szenvedett-e sérelmet, vagy sem? Alperes határozottan nem tagadja, de a kihallgat >tt Murányváry János, Máyer Rudolf, és Tűmmel Róza tanuk vallomásaikkal is jogszerüleg igazoltatott, hogy alperes felperes czégével ellátott siftónokbaii . és tettleg el is adott) saját gyártmányú sodavizet több izben áruba bocsátott, és tettleg el is adott, — alperes ezen eljárását azon állítólagos helybeli és pesti szoká>s-»l kívánja indokolni, miként a sodaviz-gyárosok a kiürült siffonokat tekintet nélkül az azokonlevő czégekre saját gyártmányú vizekkel töltik meg — és azt akként árusítják el; azonban eltekintve attól, hogy ily eljárás által a kereskedőd hitele s bennök helyezett bizalom ingattatnék meg, — másrészt a közönség kijátszására mód és alkalom nyújtatnék, oly szokás, mely egy fennálló törvény intézkedését hiúsítaná meg — egyátlalán helyt nem foghat, — ennélfogva tekintve, I hogy az egri irgalmas rend gyógyszertár a //.alatti ipar47*