Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 87. szám

346 „mindezeknélfogva az e. /oly. bíróság a perrend lényeges szabályaiba ütköző s a 297. §. 1. pontja ala vonandó zemmiseget követ el akkor, midőn az érdemi eldöntés alapját képező ténykörülményeknek bővebb kifejtése végeit rendes perben póttárgyalast hivatalból rendel." (19562. számhoz.) Jogesetül szolgált: Löwi K á r o 1 y — Sc h 1 e s i n g e r Ignácz e. 2583 frt iránt a bpesti törvényszék előtt rendes pert indított. Mert gr. Bethlen Olivér s neje e. jelzálogilag biztosított 190 0 írt kölcsön ügyletben 79-iész azaz 2583 frt erejéig Grósz Henrik hitelező-részes volt, — mely követelési részt felperesre adósága törlesztése végett átruházta — és a melyet Schlesinger szintén egyik hitelező társ felvett s annak átvételére felperest felszólitotta — de nem adta át — miből jelen per keletkezett. A tszék f. év július 2. — 2542:). sz. a. előzetesen következő végzést hozott: „Felperes keresetében a perr. G4. §. rendeletének tetemes részben eleget nem tevén ; nevezeteden a jogalapot s ténveket, melyekből követelését származtatja teljesen s világosan elő nem adván, s mivel e hiányok persorán nem pótolhatók, — azon körülményeknek jköayvi tárgyalás utján leendő t'eldéritése végett t. i. hogy a gr. Bethlen Olivér s neje e.l9000frtoa kölcsönügyleteik közt,mikor s mily feltételek alatt jött létre? mily fekvőségekre, mily telekk. hatóságnál, mely évben kelt végzés folytán történt adósok e. azon ÍOOUO frtig a zálogjog bekebelezése ? történt-e ezen zálogjogban törlesztésig változás? Ha Grósz H. mint hitelező azon kölcsönügyletnél nem vett részt s csak ugy nyert jogokat, hogy a kölcsönzött pénzérték kiegészítéséhez s ugy járult, hogy csak közte s a hitelező közt keletkezett jogviszony? ezen jogviszony hol, mikor s mily feltételek alatt jö't létre? Grósz H. mily jogalapon, hol s mikor ruházta át jogát felperesre s arról alperes mikép értesitetett ? Értesitettek-e arról a többi hitelező társak is ? Hogyan lettek ezek hitelézo'társakká ? Mily részeik voltak az ügyletben? Müv módon, kik által történt fizetési törlesztés? vagy a 11)000 frtra nézve végrehajtás utján történt kielégítés stb. s a még netán felderítendő körülmények előadása végett határnapul 1878. jul. 26-ke tűzetik ki. Ez ellen alperes semm. panasat adott be. A Semmit őszék a neheztelt végzést a perr. 2 '•)!. §. 1. p. alap:án megsemmisítette s tszéket szabályszerű eljárásra utasitotta; „mert ollyan hivatalbóli nyomozási eljárás, mint a müyeu a neheztelt végzéssel czélba vétetett, rendes perben az e. f"ly. biróságnak megengedve nincs." (1878. nov. 7. — 19562. sz. a.) A Curia bírósági döntvényei. 1. A Curiai bíróság törvényszerűen használt felebbezés nélkül, elvi kérdések hivatalból való elintézésébe nem bocsátkozta! ik. Khoór Dezső, Kovács József, Schmidt Hugó, Beliczay Imre, Zakariás Simon fővárosi orvosok és Schvan Ignácz képviselőválasztók névjegyzékének 1879. évre vonatkozó kiigazítása alkalmával, felvételük czéljából felszólamlással éltek, de azzal a főváros közp. választmánya által elutasitattak f. év sept. 1-én 75. szám alatt hozott határozattal, mert választói jogosultságukat akmányilag nem igazolták. Nevezettek a bosniai mozgósítás következtében szolgálattétel végett Herzogovinába menni kénszerltek, miért fentebbi határozat nekik nem kézbesitethetvén, az ellen felfolyamodással nem élhettek. A közp. választmány nevében azonban f. év okt. 19, ezen ügy hivatalból fel terjesztetett a Curiára, minthogy az ls74:33. tc/.ikk arra nézve, hogy az esetben, midőn valaki a névjegyzékbe felvétele iránti igényeit önhibáján kivül nem érvényesitheti, mily eljárás követessék, s váljon az illetőknek a közp. választmány elutasítása elleni felebbezési joguk a fenforgó akadály megszűntéig érvényben marad-e? semmiféle intézkedést nem tartalmaz, ennélfogva határozathozatal végett a választmány végzései felterjesztetnek. A m. k i r. Curia mint curiai bíróság következőleg határozott: „A felterjesztett iratok visszaküldetnek azon értesítéssel : miszerint a kir. Curiai hirósag csak törvényszerűen közbetett felebbezés folytán leven hivatva határozni, a jelzett elvi kérdésnek hivatalból való elintézésébe nem bocsátkozhalik.'1 (1878. nov. 5. — 288. sz. a.) 2. Az üggvéd mint ilyen, jövedelmére való tekintet nélkül, ügyvédi állasánál fogva a felvételre kellően minősítve levén, törvény szerint nem kötelezhető arra, hogy kimulassa, mikép ügyvédi jövedelmére adó lett kivetve — annak hiányából t ehát a névjegyzékből ki nem hagyható. Fáry István szegedi ügyvéd felszólamlása Szeged város közp. választmánya által f. év sept. 19 — 47. sz. a. elutasitatott, minthogy az 1874:33. tczikk 12. §-sza a választói joggyakorlatát minden esetben az adófizetéshez köti s 9. §-sza értelmében is ügyvéli oklevél mellett; az csak akkor gyakorolható, ha az ügyvéd, tekintet nélkül arra, hogy mily mérvben, de még is adóztatva van jövedelem után, s minthogy felszólandó mult évben mint ügyvéd adóztatás alá nem vonatott — Fels/.ólamló ügyvéd felebbezésére. A Curiai bíróság felszólamló felvételét elrendelte ; „mert a választási törv. 9. §. alapján felebbező mint ügyvéd, jövedelmére való tekintet nélkül, választói jogosultsággal bir; mert továbbá a 29. s 36. §§-hozképést az, kit a törvény választói jogosultsággal ruház fel, hivatalból levén a választók névjegyzékébe felveendő, — ennélfogva a felvétel ellen, netalán fenforgó akadályok is hivatalból levén nyotnozandók, — ügyvédi állásánál fogva a felvételre kellően rninösiteit egyén lörvényszerint nem kötelezhető arra, hogy kimutassa, miszerint jövedelmére adó lelt kivetve, hanem csak arra, hogy a reá kivetett adót a törvény által megszabott határidő alatt megfizesse.^ (i8?8. nov. lő. — 321.) Hasonlóan 322. sz. a. Pálfi ügyvédnél 3. Habár az ügyvéd jövedelmére való tekintet nélkül válaszlói joggal bir, ha reá adó nem vettetett is ki: mindazáltal a névjegyzékbe fel nem vehető, ha adóval megrovatott, s azt le nem fizette. Enghi Kis p éter Imre szegedi lakos s ügyvéd felszólamlásával szintén elutasittatott fentebbi alapon, s annálinkább, mert szegedi ingatlanjára adó vettetett ki, s azzal hátralékban van. K'Í e. felebbezett. A Curiai bíróság azt elvetette; mert: „Felebbező mint ügyvéd a vál. törv. 9. §. alapján tekintet nélkül jövedelmére, választói joggal bírna ugyan azon esetben is, ha reá adó ki nem vettetett volna; miután