Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 87. szám

Budapest, 1878. kedd, november 19. 87. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogeset: Kamatfizetési kötelezés.— Plenáris döntv.— Keresk. döntv.— Curiai bíróság. Jogeset. Habár a kamatok a kötelezvényben kitéve, s a telekkönyvben kitüntetve nincsenek, azoknak perkezdéstöli fizetésére az adós kötelezendő, midőn a kötvényben fizetési határidőül a hitelező nagykorúságának beálta tüzetett ki, s az már rég megtörtént. Fogarasy Gyula — özv. Éles Lászlón é, Kun Lipót s neje Bródi Julianna ugy Polatsek szül. Grósz Róza e. 352 írt iránt még 1875. május havában a miskolczi tszék előtt, pert inditott, melyben hozott ítélet felebbeztetett. A kir. tábla 1876. évi 6944. sz. végzésével a pert hiányok pótlása végett visszaküldötte, —mi teljesítetvén, s az iratok atáblára felterjesztetvén,ezek most hivatalból észlelt semmiség alapján Semmitőszékhez terjesztettek fel,mely az ítéletet s Polatsek irányában az egész eljárást megsemmisitette s ujabb tárgyaást rendelt. Ez megtartatván — a tszék 1877. nov. 12 ujabb ítéletet hozott, melyben 1-sőr. alperes Éles Lászlóné a kereseti összpgben, ennek 1855. sept. 15-től járó kamataiban, s perköltségben elmarasztaltatott; ha pedig vagyon hiánya miatt kötelezettségének eleget tenni képtelen lenne— Bródi Julianna, Bródi Mór és József mint néhai előbb Bródiné, később Polatsek szül. Grósz Róza örökösei köteleztettek tűrni, hogy a 352 frt 35 kr. tőke a jelzálogul szolgáló, a miskolczi telekjkben foglalt ház eladási árából kielégitessék; de a kamatok s költségek terhe alól ugyanezek felmentettek— következő indokolással: 1. „Mert az első r. alperesnő meg nem jelenvén, a kereseti tőke, kamatai stb. fizetésében marasztalandó volt. A kamatok 1855. sept. 15-tól ítéltettek meg, mert azok a kötvényben kötelezve nem levén, — csak a fentebbi mint a felperesnek B. szerint beállott nagykorúsága napjától, mint a kötvény szerint lejárati naptól voltak megitélhetők. 2 „Mert a régi átalános betábsázással biztosított kötelez vénybeli tőke, kamat nélkül a miskolczi házra jogérvényes Ítélettel bekebelezve levén, Bródi Julianna, Mór és József, mint azon fekvöség birtokosául bekebelezett Polatsek szül. Grósz Rózának örökösei, ajelzáloggal terhelt ingatlan erejéig a kielégítést eltűrni kötelesek." „A kamatok fizetése alól azért, mert azok a kötelezvényben nem voltak kötelezve s az érintett ingatlanra bekebelezve — a perköltségek alól pedig azért mentettek fel, mert mint jóhiszemű vevőnek örökösei, első r. alperesnek, felperes részérei kötelezettségének nem teljesítése miatt felmerült per költségével nem terhelhetők." A kir. tábla — felperesnek és 2-od 3-ad rendű alperesnek felebbezésére — 1878. márcz. 6. — 1746. sz. Ítéletével — az első bíróságit nem felebbező 1-ső r. alperesre nézve érintetlenül hagyván — felebbezett részéáen pedig akkép változtatta meg, hogy 2, 3. és 4-ed r. alperesek az 1-ső r. alperes irányában megítélt 37 forint 52 kr. perköltséget azzal együttesen kötelesek megfizetni; „Egyebekben helybenhagyta indokaiból s még azért is, mert ezen alperesek az ^.kötvény valódiságát kétségbe nem vonták; azon kifogásukat pedig, hogy a kötelezettség fenn nem áll, nem bizonyították ; mert továbbá alperesek mint pervesztesek, a perköltség viselésére kötelezendők. (251.§.) A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét a tőkekövetelésre nézve indokaiból helybenhagyta,—a2.,3., 4-ed r. alperesekre vonatkozólag, a kamatokra nézve mindkét alsó bírósági ítéletet megváltoztatván, azokat kötelezte tűrni, hogy a tőkével együtt perkezdéstől — 1875. május 7-től G°/0 kamatokat is a jelzálogul szolgáló ingatlanból, illetőleg eladási árából kielégítsék. „Mert noha a kamatok a kötelezvényben kitéve nincsenek s a telekkönyvben sem tüntetettek ki, —minthogy azonban a tőke lefizetésére határidőül felperes nagykorusága volt kitűzve, mely még 1855. évben bekövetkezett; minthogy továbbá alperesek a per kezdésétől kezdve jóhiszemüleg a tőke kielégítését nem akadályozhatták, őkot annak tűrésére, hegy a tőkével együtt a perkezdésétől a 6°/0 kamatok is kielégítést nyerjenek — kötelezni kellett." (1878. okt. 21. — 9447. sz. a.) Semmitöszék teljes tanáesülési döntvénye. A nov. 6-ki plénumból. Ezen plénumban következő elvi kérdés került szőnyegre: „Jogosítva van-e az első foly. biróság a ténykörülményeknek bővebb kifejtése végett rendes perben póttárgyalást hivatalból rendelni? Erre következő döntvény keletkezett: „Tekintve, hogy az első foly. bíróságnak a periratok beterjesztése után felmerülő teendőit a perr. 245.—253. §§-szai irják elő, — ezek közt azonban nincs oly intézkedés, mely az e foly. bíróságot rendes perben a ténybeli körülmenyek felderítése végett pótlárgyalás elrendelésére feljogosítaná ; „lehintve továbbá, hogy ily póttárgyalás a perrendnek épen a tárgyalási és esetlegességi elvekre fektetett rendszerével merőben ellenkezik, s hogy ezen elvektől a perrend egyedül a felebbvileli bíróságok tekintetében tér el, s tesz a 108. §-ban kivételt, mely mint minden kivétel szorosan magyarázandó; „tekintve végül, hogy a mennyiben szükségesnek találtatott, az e. foly. bíróságot kereskedelmi rendes perekben is a 108. §-szban megengedett kiegészítési jogosultsággal felruházni, az a törvényhozástól nyert felhatalmazás alapján 1876. deczember i-jen kiadott kereskedelmi eljárás 12. §-bau kifejezetten ki is téteteti, mely körülmény ismét csak azon lörvény-magyarázalot támogatja, hogy a perrend értelmeben ai e. foly. biróság ily kiegészítésre jogosnltuck vem tartatott ; 87