Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 86. szám

344 Semmitöszehi döntvények. Nem képez hivalalbóli semmiséget, ha az igazolás kérdése sommás eljárásban Ítélettel döntetik el, — főkép miután az igazolásnak helyt nem adó — akár végzés, akár itelet alakjában hozott határozat ellen egyedül csak semm. panasznak van helye. Sáár os Julianna — Feigl Ignácz s társai elleni igazolása ügyében az eljáró esztergomi jbiróság ítéletet hozván, ez felebbeztetett. A k i r. tábla ez ügyet a 30L §. alapján felterjesztette, mert az igazolási kérdés végzésileg, s nem itéletileg lett volna eldöntendő. A Semmitősz ék azonban itt nern talált hivatalbóli semmiséget fenforogni ; „mert a mellett, hogy sommás eljárásban a perr. 308. §. szerint az igazolás kérdését Ítélettel kell eldönteni, — az igazolásnak helyt nem adó határozat ellen, legyen az bár végzés vagy Ítélet, egyedül csak semm. panasznak van helye; az igazolással élei fél tehát ez esetben azáltal, hogy az első bíróság az igazolás kérdése felett Ítéletet hozott, — tévedésbe nem ejtetett." (1878.okt. 22. — 1G845. sz. a.) Hivatalból észlelendő semmiségi esetek közé az sem tartozik, ha a bíróság a szavatosság kérdésében külön végzést nem hozván, az ügy érdemében hozott ítéletet. Pauker Alajos — Csépán Mihály e. 88 frt iránt perelvén a gyöngyösi jbiróság előtt, a sommás eljárás befejezése után hozott ítéletben alperes elmarasztaltak tt, s ennek folytán felebbezett. A kir. tábla a jbiróság eljárásában hivatalbóli semmiséget észlelt, minthogy alperes tárgyalásnál szavatosra hivatkozott, s ez okból felperest rendes perútra kérte utasitatni; a biróság mégis a szavatosság kérdése felett a perr. 95. §. értelmében külön végzéssel nem határozott, habár ily végzés e. semm. panasznak van helye. (96. §.) A Semmit ő szék itt sem találta a 304. §-szt alkalmazhatónak ; ,,mert alperes az ítélet ellen semm. panaszszal nem élvén, s azon körülmény, miszerint az első biróság a szavatosság kérdésében külön végzést nem hozván, az ügy érdemében ítélt, ugy levén tekintendő, hogy az első biróság a szavatosságnak helyét nem találva, az eljárást folytatta, mely a perr. 297. §. 7. pontjába foglalt semmiségi eset a 304. §. szerint hivatalból eszlelhető semmiségi esetek közé nem tartozván, annak, hogy az Ítélet hivatalból megsenmisitessék helye nem találtai ott.'' (1878. október 22. — 16745. sz. a.) Rendelet. Közjegyzői állomás áthelyezéséről. A kir. közjegyzők számának és székhelyeinek megállapítása tárgyában, 1874. deczember 17-én 4164. szám alatt kelt rendelet módosításául rendelőm. Az adonyi kir. közjegyzőség székhelye, folyó év november 1-től kezdve, Ercsibe helyeztetik át. Budapesten, 1878. okt. hó 14-én (27756. sz. a.) Dr. Pauler Tivadar. Ügyvédi kamarák köréből. A bpesti ügyvédi kamara részéről közhirré tétetetik, miszerint Kierer Antal és dr. Zsoldos Károly ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. — Bot ka Vilmos budapesti ügyvéd és kamarai tag pedig V:iálra, a székesfehérvári ügyvédi kamara területére történt elköltözése folytán, fenti lajstromból kitöröltetett. Az aradi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Simon Gábor aradi ügyvéd, önkéntes lemondás, S c h v ab Aurél aradi ügyvéd pedig aradmegyei árvaszéki ülnökké lett helyettesitetése folytán, a kamara lajstromából kitöröltettek; utóbb nevezettnek irodájára nézve M ü 11 e r Károly, továbbá V i z e r Péter gondnok lemondása következtéhen, néb. K u t n y Pál ügyvéd irodájára nézve Vizer Lajos aradi ügyvédek rendeltettek ki gondnokul. A miskolczi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy D a n c 8 Gyula rimaszombati lakos ügyvéd, közgyámmá lett megválasztatás, Krémer Adolf ügyvéd pedig Debreczenbe átköltözése folytán, a kamara lajstromából kitöröltettek, dr. Gozsdu Elek miskolczi lakos ügyvéd ellenben abba folytatólag felvétetett. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, hogy Somogyi Gusztáv mezőtúri lakos ügyvéd, az ügyvédség gyakorlatától fél évre felfüggesztetett, Cseh Lajos kecskeméti ügyvéd lakását Kis-Telekre tette át, V. Faragó Balázs nagy-körösi ügyvéd pedig elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitöröltetett, irodája részére Varga Bencze nagykörösi ügyvéd rendeltetvén ki gondnokul. A debreczeni ügyvédi kamara közzé teszi, hogy Nagy Miklós hajdudorogi ügyvéd, polgármesterré történt megválasztása és ez okbóli lemondása folytán, a kamarai lajstromból kitöröltetett. A gyulafehérvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Sztáncsay Albert algyógyi ügyvéd lakhelyát Szászvárosba helyezte át. A székesfehérvári ügyvédi kamara közhirré teszi, miszerint Imrék Béla vészprémi és Szegfű Igyácz székesfehérvári lakos ügyvédek, e kamara lajstromába folytatólag felvétettek. A debreczeni ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, hogy Véber Sándor hajdu-böszörményi ügyvéd, saját kérelmére, e kamara lajstéomából kitöröltetett. Halálozások, báró G a r a m b Gábor törvényszéki biró Pesten élte 34-dik évébe: és D é t s y István vizsgáló biró a pestvidéki törvényszéknél 42 éves korában. Pályázatok. Járásbirói állomás Nagy-Szent-Miklóson, Nagy-Kikindára 4 hét. — Bírósági végrehajtó Nagy-Szt-Miklóson Nagy-Kikindára 15 nap. — Bírósági végrehajtó Szerdahely N.-Szebenbe 4 hét. — Továbbá a szászkabányai kir. jbiróságnál végrehajtói, dunaföldvári kir. járásbíróságnál aljegyzői, lugosi kir. törvényszéknél szolgai, beszterczebányai kataszteri igazgatóságnál iroda tiszti, szabadkai kir. törvényszéknél aljegyzői, a szombathelyi kataszteri igazgatóságnál titkári állomásokra. Csődök. L i c h t n e r Ignácz be nem jelentett kereskedő e. bej. hat. idő 1879. jan. 15, 16 és 17 perügy. Dr. Nyiry Lajos. Haszlinger Guido körmeczbányai lakos és kereskedő ellen, bej. idő decz. 19, 20 és 21, perügy. Schindler József. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletéu 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.