Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 84. szám

334 Jogeset. A bérlő fizetési késedelme a lakbérleti szerződés felbontására alapul nem szolgálhat, ha a bérbeadó tulajdonos, az ily kikötött időn túl fizetett esedékes haszonbért felvette. Részek György — Hermán Mártou és neje Lengyel Júlia e. bérleményboli kimozditás iránt 1878. február 6 án az almási jbiróság e!őtt pert indított az alapon, mivel az 1877. april 24 én kelt bérleti szerződés .szerint, mely 3 havi felmondással 3 évre köttetett, ki lett kötve: hogy időre való nem fizetés esetében a bérleti szer/őlés megszűntnek tekintendő; alperes pedig okt. 24-én a fél évi bérletet le nem fizette; miért felperes a bérletet bíróilag felmondotta. A jb íróság f. é. april 24. — 2702. sz. a. felbontottnak mondotta ki a bérleti szerződést, s kötelezte alpereseket a bérleménynek 8 nap alatti elhagyására s 12 frt perköltséget fizetni; „mert alperesek beismerték-, hogy az okt. 24 én esedékes házbért annak idejében le nem fizették, hanem azt csak 5 nap múlva teljesítettek. Minthogy pedig az 1802 : 22. tcz. szerint a bérleti feltételek meg nem tartásánál a bérletbőli kimozditás önhatalmilag is eszközölhető s a bérlő ekkor visszahelyezési keresettel élhet; minthogy továbbá az idézett törvény a perr. 93. §. c. p. által csak alaki tekintetben módositatik t. i. hogy azon jog nem önhatalmilag, hanem sommás perrel érvényesíthető; és mivel alperesek a késedelmes fizetés elfogadható okát nem adták; ugyanazért alpereseket" stb. stb. A kir. tábla f. év jun. 4. — 28944. sz a. ítéletével az első bíróságit megváltoztatván, felperest keresetétől elmozdította, s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette ; „Mert felperes az esedékes haszonbért, annak dacsára, hogy a fizetés alperesek részéről a kikötött fizetési határnap után eszközöltetett — felvévén, — ennek folytán, a fenforgó alperesi késedelem, a szerződés felbontására alapul annálkevésbé szolgálhat, mivel a késedelem csak 5 napi levén, — felperes azon tettéből, hogy az esedékes bérösszeget utólag felvette, arra enged következtetni, mikép felperes a bérleti szerződés további fennállását a fizetési késedelem daczára, fentartotta." A legf. ítélőszék a kir. táblaitéletét felhozott indokainál fogva hhagyta." (1878. okt. 10.—8798. sz. a.) Kereskedclemjogi döntvények. A könyvkivonat a birói illetőség megállapításánál tekintetbe nem jöhet, midőn a keresel a kötelezett áruszállítás elmulasztásából kifolyó kárterilésre irányoztatik. Ezen keresetre nfzve, midőn az adós lakhelyének illetősége igénybe nem vetetik, csak a szerződés létrejötte, vagy teljesítése helyének bírósága lehet illetékes. Mautner Mór bpesti kereskedő — BeerLöw Mózes briinni bej. kereskedő e. 294 frt 98 kr. kártérítés iránt a b p e s t i V. k e r. j á r á s- mint k e r e s k. b i r óság előtt pert indított, mert A. szállítási levél szerint alperes köteles lett volna időre Brünből 150 db Callmukot szállítani, ő azonban B. hiteles könyvkivonat tanúságaként c>ak 32 darabot küldött, miért a keresk. törv. 353. 3J5. §§. értelmében a kár megtérítésével tartozik. Alperes kifogásolta az illetőséget, mert Bpesten nincs sem lakhelye, sem telepe, és a kereset alapjául vett szállítási okirat szerint a teljesítés helye Brünn volt. (ker. törv. 35. §. 1. p.) A j b i r ó s á g mint keresk. b i r ó s á g f. év sept. 26. — 37006. sz. végzésével inasát illetéktelennek mondotta ki; mert felperesi kereset jogezirne: kártérítés, mely követelés az A. alattira van állapítva, a mely levél Brünnben kelt s melynek tartalma szerint a teljesítés is Brünnben történt; el'enben a B. kö iyvki vonat csak a kártérítési összeg nagyságának meghatározására szo'gál; miért is felperesi kereset könyvkivonaton alapulónak nem tekintethetik, s alperes nem bpesti lako3, miért e bíróság illetőségét (perr. 30. §.) leszállítani kellett. Felperes se mm. panaszszal élt. A S em m i t ő s zé k azt elvetette: „mert a B. alatti könyvkivonat az illetőség megállapításánál tekintetbe nem jöhet, minthogy felperes keresetét nem arra állapitotta, hanem az A. szerint alperes által felperesnek szállítani kellett, de szállítani elmulasztott aruk helyett a ker. törv.3 -'3. 3 55.§§. alapján kártérítést követel. — E keresetre nézve, a mennyiben felperes nem az alperes lakhelyének bíróságát veszi igénybe, csak azon biróság lehet a perr. 35. §. első kikezdése szerint illetékes, melynek területén a szerződés létrejött, vagy a szerződés teljesitendő lett volna. Már pedig jelen esetben a szállítást kötelező levél (A. alatti) Brünnben kelt, és a levél tartalma szerint a szállitás Brünnben volt teljesítendő az által, kogv a megrendelt árukat onnan kellett felperes részére elküldeni." (1878. okt. 24.- 2l791.sz.a.) A kereskedelmi törvény életbelépte előtt keletkezeti szerző' désben foglalt külön bírósági kikötés, a keresk. törvény illetőségi szabályai ellenében nem érvényesíthető. Özv. Szatmáry Király Istvánná — a cs. kir. szabad, osztrák „Phönix" biztosító társulat e. 30,'iOO frt életbiztosítási díj fizetésére a b pesti keresk. törvényszék előtt f. év aug. 29. pert indított. Alperesnek Bpesten vezérügynöksóge van. Alperes társulat kifogásolta az illetékességet, mert a Bécsben 1874. évben — tehát a magyar keresk. törvény életbelépte előtt keletkezett életbiztosítási szerző lés 16. pontja szerint a felek magoka' a bécsi keresk. tszéknek vetették alá — min a később keletkezett keresk. törvény — jogsérelem nélkül változást nem tehet. A b pesti keresk. tszék f. év sept. 23. a kifogást elvetette; mert a birói illetőség nem anyagi, alakjogi kérdés levén, nem a szerződés létrejöttének, de a szerződésből folyó jog érvényesítésének idejében fennálló törvény szerint bírálandó; arranézve tehát, hogy felperesnek az A. biztosítási szerződésre állapított keresete, a magyarországi biróság hatáskörébe tartozik e? az 1875:37. tcz. rendeletei irányadók. — Alperes beismeri, hogy ügynökségét a keresk. törvény szerint Bpesten bejegyeztette. Ezen czéghejegyzés alkalmával pedig a ker. törv. 211. §. 4. illetve b. p. szerint kötelezte magát, hogy belföldi ügyleteire nézve a keresk. törvény rendeleteihez alkalmazko dik, s hogy a képviselősége által kötött ügyletekből folyó minden peres kérdésre nézve magát az itteni törvények s bírósagoknak aláveti. — Ezen kötelező nyilatkozata folytán az A. alattiból kitetszőleg, a bpesti ügynökség által kötött szerződésből folyó peres kérdés tehát nem az átall, feltételek 16. ^-ban említett bécsi, hanem a perr. 35. §. szerint ezen biró-ág illetősége alá tartozik. — Ezen mit sem változtat az, hogy az A. szerződés Bécsben kelt, mert a biztosítási szerződés nem a biztosítási bárcza kiállítása-