Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 84. szám

val, hanem a biztosított által tett ajánlat elfogadása által jön létre; az A. alattiból pedig kitűnik, hogy maga az tigylet a bpesti ügynökség által köttetett. Alperes sem ra. panaszt ad ott be. A Semmitőszék azt elvetette; „tekintve hogy az első bíróság neheztelt határozatával helyes indokokból állapította meg birói illetőségét. (1878. okt. 21. — 21874. sz. a.) Semmitőszék teljes tanáesülési döntvényei Az október 23-ki ülésből. Ezen pléuumban következő elvi kérdések döntettek el: I. Birói utalványozás ellenére a letétből illetéktelenül felvett összegnek végrehajtás terhe melletti visszafizetése rneghagyathatik-e az ügyvédnek, a ki azt felvette? Ezen elvi kérdés következőkép döntendő el. „Tekintve, hogy a bírói letétek kezelése s az azokból történt fizetések ellenőrzése a bíróságok Idoalalos teendőihez tarwzik, következte ezeknek a letéti hivatal által elkövetett nyilvánvaló hibái helyrehozni nemcsak jogukban, de kötelezettségükben is áll; (s „tekintve, hogy oly esetben midőn valamely fél, vagy annak ügyvédje birói utalványozás folytán a letétből illetéktelenül többet vett fel, mint a mennyire az utalvány szerint jogosítva volt, — a félnek vagy ügyvédjének az ily többlel megtartásahoz mi joga sem lehel: „ennélfogva a bíróság az illetéktelenül felvett többlelnek visszafizetésére a felel vagy ügyvédjét, hivatalból s végrehajtás terhe mellett is kötelezheti." (19532. sz. hoz) Jogesetül szolgált: Simonyi György — özv. Kremnyiczky Józsefné e. a homonnai járásbíróság mint, telekk. hatóság előtt végrehajtást folytatván — felperes részéről az adó- mint letéti hivatalnál létező összeg kiutalványozása kérelmeztetett, mi a jbiróság végzésével el is rendeltetett; ennek foganatosításánál azonbm azon tévedés történt, mikép Vazili János ügyvéd mint felperes megbízottja, a kiutalványozási végzésben kitettnél nagyobb összeget vett fel. — Ennek folytán az adóhivatal jelentésére s megkeresésére, a jbiróság minden peres eljárás nélkül f. év 3163. sz. végzésével rövid uton meghagyta nevezett ügyvédnek mint az illető végrehajtató fél meghatalmazottjának : hogy a kiutalványozási végzés ellenére felvett összeget végrehajtás terhe alatt fizesse vissza. Ez ellen nzvezett ügyvéd semmis, panaszt adott be. A Semmitőszék azt mint alaptalant elvetette; „tekintve hogy a birói letétek kezelése s az azokból történt fizetések ellenőrzése a bíróságok hivatalos teendőihez tartozik: ebből folyólag tehát az eljáró biróság a kiutalványozási végzés ellenére felvett összeg megtérítése iránt, saját hatáskörén belől is intézkedhetvén, a peres eljárás mellőzése a fenforgó esetben semmiségi panasz alapjául nem szolgálhat; „tekintve továbbá, hogy az adóhivatal közhitelű jegyzéke által kétségen túl bizonyítva van, hogy a panaszló ügyvéd ügyfelei részére nagyobb összeget vett fel, mint a mennyi utalványozva volt; „tekintve végül, hogy a felek nagyobb összeget, mint a mennyi utalványoztatott, fel nem vehettek s a panaszló ügyvédet annak felvételére fel sem hatalmazhatták, s hogy ennélfogva a panaszló ügyvéd, kinek nyűgig tája mellett a fizetés történt, a többletet sem felvenni, sem ügyfeleinek átadni jogosítva nem volt; s ezért saját tettéért első sorban feleíős.<<(1878. okt. 23.-19532. sz.a.) II. Azon esetben, ha a 2-od illetve 3-ad biróság az első biróság ítéletét a perköltségekre néz\-e változtatás nélkül hhagyta, — jogosítva van-e a nyertes fái, az l-ső bírósági ítélet hozatalától a 2-od illetve 3-ad bírósági ítélet hozataláig, — Ítélethirdetés — felebbezés — bélyeg vagy más czimeu felmerült és az első bírósági ítéletben nem foglalt költségnek az elmarasztalt fél terhére leendő megállapítását utólag az első bíróságnál kérelmezni. Ezen kérdés megoldására következő döntvény hozatott: „Tekintve, hogy az első bíróságok esik is az érdemi elintézésük alá tartozó beadványok, vagy az elöltük lefolyt birói cselekvényeknél felmerüli költségek megállapítására vannak hivatva, melyeit közé tehát a felsőbb bíróságokhoz intézett felebbviteli beadványokkal járó, s ugyanazokban megállapilalni kért költségek nem számithatók : „ennélfogva azon esetben, h>\ a másod-, illetve harmadbíróság az 1-sö biróság Ítéletét a perköltségekre nézve változtatás nélkül helybenhagyta, — a nyertes fél a felehbvileli beadványok és azok feleld észrevételek költségei megállapítását az első bíróságnál utólag nem kérheti." (17815. szhoz.) Jogesetül szolgált: Reiszman Manó — Kuhnert Ottó s társa e. a kassai jbiróságnál kiutalványozási ügyet tett folyamatba. — Alperesek első bíróságilag a per költségekben elmarasztaltattak s ezen ítélet legfelsőbb bíróságilag is jóváhagyatott. — Miután azonban alperesek a két alsó bírósági itélet ellen felebbezéssel éltek, s így ujabb perköltségek okozói lettük, — az első biróság felperes kérelmére f. év július 29. —12807. sz. végzésével alpereseket, az azáltal okozott további, nevezetesen a felébbviteli s a felsőbb biróíágok ítéleteinek kihirdetési, tehát ugyanazon ügyre vonatkozó perköltségekben — 31 frt :)4 kr.fizetésében, is elmarasztalta. Ezen végzés ellen alperesek s e m m. panaszt adtak be, mert azon esetben, midőn az első biróság Ítélete a legfőbb ítélőszék által jóváhagyatott ezentúl alperes terhére perköltség nem állapitható. A Semmit ő szék a neh.ezt-.-lt végzést, mennyiben az utólag felmerült költség alperesek terhére 31 frt 94 krban állapitatott meg — megsemmisítette s ecen költséget bíróilag 15 frtra mérsékelte; egyebekben azonban a semm. panaszt elvetette; „mert a legfőbb biróság által az első bíróságnak alpereseket marasztaló Ítélete minden változtatás és hozzáadás nélkül hagyatván helybm s a felebbviteli költség teljesen mellőztetvén, — enuek megállapítása a kihirdetést teljesítő első biróság határozatának tárgyát azért nem képezhette, mivel hatásköre egyedül az általa véghezvitt cselekményekre és elintézhető beadványokra terjedhet ki;— mihez azonban a felebbvitel nem sorozható; „mennyiben tehát a neheztelt végzéssel alperesek terhére a többszörös hirdetési eljárásnál felmerült megjelenési s erre vonatkozó bélyegköltségen kívül, a felebbezés által okozott, — nem különben a hirdetési eljárásnál kiérdemelt költség a fáradságot s teljesített munkát felülhaladó összegben állapitatotc meg, — ennyiben a megtámadott végzés, és p-dig a felebbezési költségre nézve átáljában megsemmisítendő, — utóbb említett czimén azonban bíróilag 15 frtra mérséklendŐ; végre menynyiben a semm. panasz a hirdetési költség megállapítása 84*