Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 6. szám

Budapest, 1878. péntek, jan. 18. 6. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogesetek: Kegyúri jogra vonatkozó bekeblezése. — Jósika-féle öröködés. — Keresk. és Semmit, döntvények. — Rendeletek. ^J^T" A mnlt évi előfizetési időszak lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Nagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 írt, egész évre 8 Irt. Jogeset. Valamely ingatlanra vonatkozó kegyúri jognak megfelelő kötelezettség, az ingatlannal válhalailanul kapcsolatban állván, s a birtoklási s telekkönyvi változások által nem érintetvén, magával a jószággal minden uj tulajdonosra átmegy; miért annak telekkönyvi bejegyzése nem szükséges. A fénye s-l itkei római kath. egyház — hg. Esterházy. Miklós s birtokbani utódja W a h rman Mór e. bizonyos egyház védnöki kötelezettség 1870. decz. 31. kelt végzéssel nyert előjegyzésének igazolására 1871. marcziusban a nyíregyházi tszék előtt pert tett folyamatba. A tszék 1875. aug. 30. — 3945. sz. a. Ítéletével az emiitett előjegyzést igazoltnak kimondotta, — és a zálogjogot a védúri jog s kötelezettségből eredő és pedig a litkei templom külső épületbeli fentartása, a hiányok pótlása, az egyházi szolgálat körül felmerülő minden szükségletek fedezése, plébániai ház tetejének folytonos kiigazítása, az iskola épület javítása, romlás esetén annak újbóli felépitetése s évenként 12 öl fa kiszolgáltatása iránti kötelezettségre nézve a 69. sz. telekjkben bevezetett s most már Wahrman M. tulajdonát képező ingatlanokra, a litkei r. kath. egyház javára bekebeleztetni elrendelte, — a perköltségek kölcsönös megszüntetésével. A bpesti kir. tábla — 2-od r. alperes felebbezésére — f. év május 1. — 19172. sz. a. a tszék ítéletét megváltoztatta s felperest keresetével elutasitotta ; „mert az egyház védnöki kötelezettségek, melyek a törvényhozás eltérő intézkedéséig az ingatlan birtokra minden telekk. bejegyzés nélkül is nehezednek, — telekk. bejegyzés tárgyát nem képezik." „Felperes tehát az 1-ső bir. Ítélet megváltoztatásával, igazolási keresetével elutasítandó volt annál is inkább, mert a szolgalom fogalma szerint, a kötelezett fél valamit csak tűrni, nem pedig tevőlegesen teljesíteni tartozik; — az elszámlált kötelezettségek tehát szolgalmat törvény szerint különben sem képezvén, — valamint az előjegyzés helytelenül rendeltetett el, ugy annak igazolása sem mondható ki.u Fel peres ez ellen felebbezvén — A legf. ítélőszék következőleg határozott: „A bpesti kir. tábla ítélete helybenhagyatik ;* „mert ott, hol a kegyúri jog valamely ingatlan birtok tulajdonával összefüggésben áll, a megfelelő s különben a 2-od rendű alperes által is beismert kötelezettség magával az ingatlan birtokkal válhatlanul, s oly annyira kapcsolatban van, hogy annak hatálya, a birtoklási vagy telekkönyvi változások által nem érintetvén — minden uj tulajdonosra, bármely jogczimen jutott is a birtokba, — a jó.Nzággal együtt átmegy; — minélfogva annak telekk. bejegyzése szükséges nem levén, — a kir. táblának Ítéletét ez okoknál fogva helybenhagyni kellett." (1877. okt. 22. — 10401. sz. a.) Jogeset (báró Jósika József utáni öröködés.) (Vége.) A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét hagyta helyben. Indokok: „Az ősis. pát. 8. §. szerint a törvényes öröködés iránt fenállott szabályok minden — az átal polg. tk. életbelépte előtt történt halálozásokra alkalmazandók voltak;" „ezeu törvényes örökösödési szabályok alapján s az ősis. pát. 11. §. útmutatásához képest jelentették be alperesek öröködési igényeiket, még a magyar törvények hatálya alatt elhalálozott b. Jósika József után maradt és b. Jósika Józsefué Marillay Helénának özvegyi jognál fogva birtokában volt branyicskai s hozzátartozó részjószágokra nevezett özvegy ellen, — s az ezen bejelentés kapcsában inditott perben hozott legf. itélőszéki Ítélet által alpereseknek a kereseti fekvők, mint kizárólag fiágat illető javak iránti tulajdonjoga megállapittatott. — Eszerint jogérvényes birói ítélet által levén a kereseti javak tulajdona alpereseknek mint jogszerű örökösöknek odaítélve; — felperes ugyanezen javakat csak erősebb jogczim alapján kövételhetné, — illetve miután vitatott tulajdonjogát maga is örökösödésre állapítja, ki kell vala mutatnia, hogy örökösödési joga az alperesek örökjogát megelőzi s a kereseti javak tulajdona az itt egyedül mérvadó hazai törvények értelmében őtet s nem alpereseket illette." „Azonban felperes a kereseti javak iránti erősebb jogát nem bizonyította, — az ez iránti alapos bizonyítást meg sem kísérletté, — ellenben a válászirathoz maga felperes által csatolt legf. itélőszéki indokolás szerint alpereseknek az örökhagyó Jósika Józseffeli közös leszármazása, osztályossága (condivisionalitas) a kereseti javak fiági természetét illetőleg azon lényeges körülmény, 6