Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 6. szám

hogy a követelt jószágokból már korábbi osztály alkalmával is a leány ág kizárva volt s igy a fiágnak ezen jószágok iránti kizárólagos öröködési joga, már elóbbi időkben érvényesült gyakorlat által is megerősitetett, — az alperesek által lefolytatott megelőző perben hiteles okmányokkal beigazoltatván — ez utóbbiak a branyicskai s abboz tartozó részjószágokat, mint tisztán fiágat illető vagyont, a fenállott hazai öröködési rend értelmében jogszerüleg vehették át." „Nincs tehát törvényes alapja felperes keresetének; mert az erdélyi magyar törvények hatálya alatt megnyílt olv örökséget keres, melyből a vagyon természeténél fogva ugyanazon törvények szerint ki volt zárva; mert azon voltaképen összes kereseti s perbeli érveléseinek sarkpontját képező alakszerű, állitólagos mulasztásból, hogy a korábbi per csak az özvegy s nem egyszersmind ó ellene is indíttatott, — ha e tekintetben alperesek részéről valósággal mulasztás történt volna is — felperes részére tulajdonjog oly vagyonra nézve, a melybeni öröklésre, hogy a fenállott hazai törvények értelmében átalán hivatva lett volna, ki nem mutatta, — még korántsem származott. — Különben nem is történt alperesek részéről e tekintetben mulasztás, minthogy az ősis. pát. 11. §. szerint az ott érintett öröködési igényeket, az öröklésre hivatottaknak, az illető javak birtokosai, mint az örökség eltartóztatói ellen kellett bejelenteni; a kereseti javak birtokosa pedig törvényes özvegyi jogánál fogva b. Jósika Józsefné volt s minthogy felperes mint követelő az idézett törvény útmutatása szerint későbben sem jelentkezett, az alperesek igényei az özvegy mint az örökölt javak tényleges birtokosa ellenében voltak érvényesitendők; s mert utóvégre is alpereseknek birói Ítélet, tehát érvényes jogczimen s birói végrehajtási átadás utján szerzett birtoka csak erősebb jogon támadható meg, — ilyet pedig felperes nem mutatott ki.ft Mindezeknél s az első birói Ítéletben felhozott indokoknál fogva is helyesen lett felperes elutasítva. (1877. decz. 18. - 11870. sz. a. Refer. Topler.) Kereskedelem jogi döntvény. A legf. Jtéldszéktöl. Valamely szerződés félretetele s abból kifolyó jogi kérdések kiegyenlítése czéljából ugyanazon felek közt létrejött egyesség tévedés indokából meg nem támadható, ha ezen téve des, illetőleg tévesztés határozottan, biztosan meg nem állapitható, s fenforog lehetősége annak, hogy az egyesség elfogadására más okok is közreműködtek. Schönwald Leo vállalkozó — Pick Samu s Klein Lipót bpesti kereskedők e. 1877. év jan. 15. a bpesti váltó tszék mint keresk. biróság előtt az 1873. jun. 20-kán kötött C. alatti szerződós érvénytelenítésére pert indított. — Előadja mikép 1872. nov. 25-kén nevezetekkel maróthi kőbányájából kőszállitásra szerződött (A. eredeti) mely akkor Klein Lipótnál maradt s neki másolatban (B. a.) adatott ki, melyben azonban a 2-ik kikezdés végén e szavak voltak Klein által sajátkezűieg beszúrva: „und zwar im reinen Zustande" — mi az eredetiben nem foglaltatott s nem is létezik. — Minthogy azonban akkor az eredetihez nem juthatott, azt hitte hogy meggondolatlanságból csakugyan az eredetibe is beírattak azon szavak. De miután az által a kövek értéke s árára nézve roppant nagy különbség állíttatik elő, miután tehát akiállitás a szerződésben kikötött áraktól messze elesnék s neki tetemes veszteséget okozna — jobbnak látta az A. szállítási szerződéstől elállani s alperesekkel kiegyezni, minek folytán keletkezett köztük a C alatti (1873. jun. 30.) melyben a fel pénz visszaadásán kivül felperes még 750 frt kártérítésre kötelezte magát. Azonban később a szállítási A. szerződés eredetijének birtokába jutott s most már világosan látta, hogy abban ama szavak: ,u. z. im reinen Zustande' csakugyan nem foglaltatnak. — Ennek folytán csalás czimén bünpert indított Klein ellen — de az mindhárom fórumon beszüntettetett. — Most tehát a C. egyesség érvénytelenítésére adott be keresetet. A keresk. tszék 1877. év marcz. 30. — 27990. sz. a. felperest keresetével elutasította s 61 frt perköltségben marasztalta. I n d o k o k: „A G. a. szerződés érvénytelenítési kereset arra van alapítva, hogy felperes annak kiállításánál a szerződés tárgyának lényegére nézve tévedésben volt, mert nem tudta, hogy a C. alattiban tárgyalt szállitási szerződés eredetije szerint magát nem arra kötelezte valóban, mire magát a B. másolat .szerint kötelezettnek hitte; mert a B. alattiban foglalt közbeszúrás az A. eredetiben nem foglaltatik. — Miután pedig a C. alatti megkötésére ezen téves hiedelme s feltevése szolgáltatott okot, s miután ezen tévedés lényeges körülményre vonatkozik : ezeknél fogva szerinte a C. alatti érvénytelen — azért is, mert alperesek felperesnek e tévedését tudva felhasználták s ennélfogva az ő kárára gazdagodtak — csalárdsággal rászedték (dolus.)" „Alperesek pedig azzal védekeznek főkép: hogy itt tévedésről, tévedhetésről szó sem lehet, mert felperes tudta, hogy mikép szerződött — ezért egyezkedett G. szerint; hogy a kötelezettség csakugyan akként volt teljesítendő mint a B. a. foglaltatik; és hogy ez: im reireinen Zustande — az eredetiben nem foglaltatik, csak irás hiba — miből felperes jogot a megállapodás ellenére nem származtathat" „Itt első sorban azon kérdés eldöntendő: váljon fenforgó esetben az állított, de tagadott tévedés ténye a fenforgó különös körülmények közt jogilag megállapitható-e vagy sem?" „Habár kétséget nem szenved, hogy a szerződés lényegére vonatkozó tévedés, — okozta légyen bár ezt a szerződő felek valamelyikének csalárdsága vagy sem — mint szerződést bontó érvényes polgári kereseti jogezim egymagában is fenáll, — függetlenül attól, hogy a fenyitö biró a tévedésnek, illetőleg tévesztésnek büntetésre méltó okát, alapját s ezzel a feny. eljárásnak helyét látja-e vagy sem. — Szükséges azonban, hogy a tévedés minden esetben határozott, bizton meghatározható legyen." „A jelen esetben épen ezen két feltétel hiánya miatt nem lehet az állított tévedést jogilag megállapítani; legalább nem oly jogi bizonyossággal, mely szükséges ahhoz, hogy felperes saját okmányát bíróilag érvénytelennek kimondani lehetne." „Előre bocsátva ugyanis, mikép e kérdésnél első s fő tekintetbe csak maga a C. alatti jöhet — ebben azon indok, mely felperest állítólag annak kiállítására, — illetve oda vezette, hogy magát kötelezettsége teljesítésére képtelennek nyilvánította — legtávolabról sincs érintve, — míg ellenben felperes azt világosan kifejezi, hogy elvállalt szerződéses kötelezettségének sem egész-