Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 78. szám
311 „Mert a Váltóeljárái 41. §. szerint a felebbviteli beadvány 3 nap alatt levén benyújtandó, miután felperesi képviselő az Ítéletet 1878. január 25-kén vette, semmiségi panaszát s felebbezését azonban január 29-én adta be, az a perr. 282. §. szerint elkésett." Felperes további semm. panaszára — A legf. ítélőszék annak helytadván a neheztelt táblai végzést a Váltó elj. 44. §. d. p. alapján megsemmisítette ; „mert a Váltó elj. 40. §. azt rendeli, hogy a polg. tÖrv. rendtartásnak a felebbvitel körüli intézkedései váltóperben is alkalmazandók, a mennyiben a váltóeljárás eltérő határozatokat nem tartalmaz; — és a polg. perr. 278. §. szerint a felebbvitel beadása posta utján is eszközölhető; a mi azt jelenti, hogy a postára való feladás egyenlő a bírósághoz való benyújtással. „Minthogy pedig a váltóeljárásban e tekintetben eltérő határozat nincs; és minthogy a felperesi képviselő az első bir. ítéletet Medgyesen 1878. jan. 25-én vette, és a felebbezést jan. 28-án postára adta, mit tanúsít a borítékon látható postabélyeg — „ezen felebbezés törvényes időben s nem elkésve lett beadva. (1878. okt. 8. — 596. sz. a.) Semmi tősieeki döntvények. A jegyzőkönyvi keresel nyilván a megnevezed örökösök ellen intéztetvén, magában az, hogy azon örökösök a keresetben mint a hagyaték kezelői is jetezletnek, a perr. 30í. §• alkalmazására okul nem szolgálhat. A z sem képez hivatalból észlelendő semmiségi esetet, ha a jkönyvi keresetet csak a jkönyv vezető, s nem a jbiró is irta alá; sem az. hogy az örökség misége s mennyiségének megállapítása nélkül, az örökség erejéig való marasztalás mondatolt ki; vagy hogy a tartás dij fizetési idejének kezdete meg nem átlapitatott. Kovács Erzsébet — özv. Mráz András né, Mráz József és István mint néhai Mráz János örökösei e. 120 frt fizetésére az abauj-szántói jbiróság előtt pert indított, melyben 18 (6. jul. 26. 2569. sz n. ítélet hozatott, s ez felebbeztetett. A k i r. tábla a 304. §. alapján felterjesztette azon alapon, mert alperesek mint Mráz János hagyatékának kezelői idéztettek perbe. A Sem mitő szék itt nem találta a 304. §-szt alkalmazandónak ; ,,miután a jkönyvi kereset, ennek fej-zete szerint, néhai Mráz János megnevezett örökösei ellen levén nyilván intézve, egyedül az. hogy nevc.ett örökösök a keresetben mint az emiitett, örökhagyó hagyatékának kezelői is fölöslegesen megjelöltettek — a perr. 3 )4. §. alkalmazására törvényes okul nem szolgálhat.'' (1876. okt. 26.— 16547. sz. a.) Ugyanezen ügy a legf. Itélőszékre is felebbeztetett — és ez áhal is. hivatalitól észlelt semm. eset alapján a Semmitoszékhez felküldetet azon okból: mert a kereset' jkönyv nem a járásbiró által is, hanem csak ajegyzőkönyv vezető által iratot, alá; továbbá mert alperesek mint a hagyaték keZ' lői két gyermek tartására köteleztettek a nélkül, hogy a kérelemben azon idő, melytől a fizetés teljesítendő lenne, és a gyermekek születési ideje kitüntetve lett volna; a bíróság alpereseket mint örökösöket a két gyermek tartá-ára hét éves korukig havonkénti 3 frt dij fizetésével kötelezte, és az Ítéletben ki nem mondatott: váljon a tartási dij a gyermekek születésétől, vagy természetes apjok halálától, vagy a per megindítástól, vagy az ité'et jogerőre emelkedésétől legyen e fizetendő. Es ezen ítéletet a kir. tábla hhagyta. A Semmitőszé k ez esetben sem találta a 304. §-szt alkalmazandónak; ,,inert azon körülmény, hogy a jkönyvi keresetet a bíróság részéről csak a jköny vvezető s nem egyszersmind a jbiró is irta alá, a perr. 1 14. §-szába ütköző oly lényeges alaki szabálytalanságnak nem tekintethetik, a mely az előbb hivatolt §. alkalmazását szükségessé tenné. „mert továbbá a jkönyvi kereset fejezete szerint alperesek mint Mráz János örökösei idéztettek, az tehát, hogy alperesek a hagyaték kezelőinek is feleslegesen megjelöltettek, szintén nem szolgálhat arra okul; ,,mert, az 187 7. évi 19C4. sz. ujabb ítéletben az első bíróság alpereseket személyes kötelezettséggel, s nem az örökség erejéig marasztalta; egyébként is a mennyiben az örökség erejéig való marasztalás volna kimondva a nélkül, hogy az örökség misége s mennyisége a perben megállapítva lenne, — ez a perrend 297. §. 10. pontjába ütköző s ekként nem a 304. §. alá esö alaki szabálytalanságot képezne. Hasonlóan azon körülmény, hogy a tartás dij fizetése kezdetének ideje, az alsóbb birósági ítéletekben meg nem állapitatott, az idézett 297. §. 10. pontja alá vonható, azonban csak a fél panasza alapián figyelembe vehető semmiségi esetet képez. „Egyébiránt a legfőbb Itélőszéknek az utóbb jelzett s a perben ki nem derített körülmény tekintetéből, a perr. 108. §-szát alkalmazni hatáskörében áll." (1878. sept. 24 . — EJ512. SZ. a.) Ha a gyám érdekei, a gyámoltjai érdekeivel összeütközésben állanak, azok perbeli képviseletére nem a tiszti ügyész, hanem a gyámhatóság állal kirendelt gondnok van hivatva, — miért az ily idézletes törvényszerűnek nem tekintethetvén, a perbetii eljárás s ennek folytán hozott Ítélet megsemmisítendő; és pedig alperes kiskorú összes pertársaira nézve is, midőn a keresel ugyanazon jogalapon nyugszik. Özvegy Kapuszta Imréné — Kap úszta Imre s érdektársai mint néhai Kapu szta Imre örökösei e. 250 frt fizetésére a gödöllői jbiróság előtt sommás pert indított, melyben f. év május 31. — 4954. sz. a. ítélettel alperesek örökségük erejéig a keresetben elmarasztaltattak. Ezen ítélet e. Pest megye árvaszékének tiszti ügyésze mint, kiskorú Kapuszta Pál stb. perbe vont k é p v i s e 1 ő j ü k semmiségi panaszt adott be. A S e m tn i t ő s z é k a neheztelt ítéletet megsemmisítette (297. §. 15. [).) s a jbiróságot a perr. 11. §. értelmébeni eljárásra utasította ; „mert a perrend 84. §. szerint a gyámság alatt álló személyek képviseletében a gyám, — azon esetben pedig, ha annak érdeke gyámolijai érdekével összeütközésben áll, az 1877: XX. tcz. 30. §. a. pontj* és 31. §-hoz képest, a gyámhatóság által kirendelt gondnok, nem pedig a tiszti ügyész által, ki egyes kiskorúak magán ügyeiben eljárni, csak az illető gyámhatóságtól nyert külön meghagyás folytán jogosított, — levén perbevonandók és idézendők: ,,a keresetben alperesekként megnevezett kiskorúaknak, a Pest megyei tiszti ügyész képviseletében kért perbe78*