Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 78. szám

310 A kolozsváritszék 1873. febr. 15. — 1275. fz. a. itél ítet hozott, melybea a kereseti követelést 440 írtban in >gállapitotta és a III. osztályba sorozta, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével — következő indokokból: „A kereset A. melléklete s a perügyelő beismerése által igazolva van ugyan, hogy felperes saját hibáján kivü'i elbocsátása esetén, az utóbbi i lőben volt, 9 )0 frt fizetésének felerészi illeti végkielégítésül; de minthogy saját beismerése szerint is 1877. nov. havára eső fizetését előlegesen kikapta, a felmondás pedig a dolog természeténél fogva is 1877. inv. 7-én mint a csőd kid és napjá i, a csődeljá lás bevezétésének következtében megtörténtnek tekintendö annyival is inkább, mivel arról magi felperesnek is tudomása volt; az m állítása p^dig, hogy daczára ennek a perügyel 5 felhívására 1877. nov. havában is működött, tekintetbe nem vehető azért sem, mivel a csődtömeg terhére csak a hitelezői választalány meghallgatása s a csődbíróság helybenhagyásával történhetett a szükséges személyzet felvétele — az 1877. nov. hó második felére felvett fizetése 40 írtban a félévi 4^0 frt fizetéséből leszámítandó, s eszerint vágkie'.égitésekép c-ak 440 forint volt megállapítandó. „A mi azon kérdést illeti, hogy követelése melyik osztályba soroztassék — miután a felmondás csak a csődmegnyitásával tekinthető megtörténtnek, felperes végkielégítési követelési joga is csak ezen időpontban állott be, — tehát, az nem képezvén a csődmegnyitását előző hátralék fizetést, nem az I. hanemcsak a hitelezők III. osztályába volt sorozható. A marosvásárhelyi k i r. tábla f. év april 10. — 563. sz. a. az első bír. ítéletet indokaiból hhagyta. A legf. ítélőszék következőleg határozóit: „Az egybehangzó alsó bírósági Ítéletek annyiban, a mennyibe n felperes követelését 440 írtban állápitották meg s a perköltségeket kölcsönösen megszüntették, indokolásuknál fogva helybenhagyatnak, — egyebekben ped'g megváltoztatván, rendeltetik: hogy a megállapított követelés egyik fele része azaz 22 ) frt. felperesnek soron kívül kifizetessék, és másik fe'e része ugyancsak 220 frt a hitelezők III. osztályába soroztassék — azért : „mert a keresk. törv. 57. §-sza a kereskedelmi főnök és segéde közti szolgálati viszony felbontására nézve előleges 6 heti, illetve fontosabb teendőkkel megbízott segéd tekintetében 3 havi kölcsönös felmondási határidőt szabván elő, egyúttal azt is rendeli, h gy ezen határozatok a főnök ellen elrendelt csőd esetében is irányadóul szolgálnak." „Ez utóbbi intézkedésnek azon értelmet kell tulajdonítani, hogy a törvény a főnök csődbe jutása után is a szolgálati viszonyt, mindaddig fennál ónak tekinti, míg az előszabott felmondási határi lő lenem járt, — hacsak szerződésileg rövidebb határidő nem állapitatott meg, miből következik, hogy a segédnek ezen határidőre járó iiletménye mint a tömeg tartozása, magát a csődtömeget terheli. „Ennélfogva kellett felperes követelésének egyik fele részét olykép megítélni, hogy az soron kívül fizetessék ki, mert felperesre mint a revisió osztály főnökére a hosszabb vagy is 3 havi felmondási határidőt kell alkalmazni; és mert a fennállott szerződésben ennél nem rövidebb, hanem hosszabb, ugy mint 6 havi felmondási határidő volt kikötve." „A követelés másik fele részét, minthogy arra a keresk. törv. fentérintett kedvezménye ki nem terjed, és a csőlrendt. 20. §. 2. p. s "m alkalmazható, csak mint közönséges követelést, a csődrendt. 22. §-szához képest a h'telezők III. osztályába lehetett sorozni." (1878. okt. 1. — 533. sz. a.) Kereskedelem s v.-íltójogi döntvények. A keresk törvény 324. §-iza, mely a hitelező kereskedői telepének birói illetőségét állapítja meg, nem nyerhet alkalmazási azon esetben, midőn a kereiet tárgyát nem képezi valamely feni evő s esedékes pénzbeli tartozás, hanem valamely, a birói megállapítástól függő kártérítési követelés. Lichtner Dávid s fia kereskedő czég Kecskeméten — Krausz Dávid s fia szolnoki fakereskedő czég e. a kecskeméti járás- mint keresk. biróság előtt 52 frt 45 kr. (kártérítés) visszafizetés iránt pert indított; minthogy A. számla szerint alperesnél különbféle — Kecskemétre szállítandó fanemiieket rendelt meg s 50 frt előleget adott; ki azonban nem a megállapodás szerinti fanemünket küldött s azokat is utánvét mellett, miért felperes az átvételt egyelőre megtagadta s slperest arról azonnal értesítette; de mivel azokkal egyéb faszállitmánya is összekapcsolva volt, kéntelenitetett a 95 frt 90 kr. utánvétet kifizetni— sigy összesen az előleggel 145 irtot fizetett, mig a faáruk értéke 92 frt 45 krt tesz. Alperes kifogásolta az illetékességet. A kecskeméti j biróság f. év 3 309. sz. végzésével illetőségét megállapította, mert alperes Kecskemétre volt köteles a fát szállítani, az átadás s átvétel teljesítése itt helyben volt teljesítendő, vagy is a szerződés Kecskeméten betöltendő, (perr. 35 §.) Alperes semm. panaszára — A Semmitősz ék a neheztelt végzést megsemmisítette, a birói illetőséget megállapító részében : (297. §. 4.p.) „mert azonfelül, hogy jelen esetben Kecskemét csak a felperes által Szolnokon vásárolt árunak rendeltetési helye volt (Keresk. törv. 344. §.) eladó alperes, miután más megállap odásnak létrejötte nem igazoltatott, az ügvletet saját telepe helyén tartozott teljesíteni ; (Keresk. törv. 322. §.) „A keresk. törv. 324. §-sza ezen esetre alkalmazást nem nyerhet, minthogy a kereset tárgyát nem képezi valamely fenlévő s esedékes pénzbeli adóság, hanem egy, bírói megállapítástól függő kártérítés iránti követelés." (1878. okt. 9. — 20808. sz. a.) A felebbvitel beadásaposravtjániseszközöltethetvén, s ennek értelmeben a potfnra való feladás a felebbviteli iratnak a bírósághoz való benyújtásával egyenlőnek tekintetvén — a felebbezés vallójogi eljárásban elkésve beadottnak nem vétethetik, ha az a törvényes 3 napi határidő alatt adatott postára. Jagodics Pál — Wellmann Adolf e. 245 frt váltó tartozás iránt az erzsébetvárosi tszék előtt 1877. májusban sommás keresettel váltó pert indított; melyben a sommás végzés e. beadott kifogások folytán tartott jkönyvi tárgyalás után — a tszék mint váltó biróság 1878. jan. 7. — 13414. sz. ítéletével — a sommás végzés hatályának részbeni fentartásával, alperest a Medgyesen 1876. július l-jén kiállított váltó alapján mint elfogadót 110 írtban mint hátralékos tartozásban marasztalt-". — Ez ellen felperes semm. panaszszal s felebbezéssel élt. A marosvásárhelyi k i r. t á b 1 a f. év febr. 26. — 387. sz. végzésével azt hivatalból visszautasította;