Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 78. szám

Budapest. 1878. kedd. október 15. 78. szám. Huszadik évfolyam. Tartalom : Jogeset : Közjegyzői okmány vagyon átruházásai ól. — Csődeset. — Kei esk., váltó és Semmit, döntv. Jogeset. Akkor, midőn a végrehajtási szenvedett férj s az igénylő neje közöli a lefoglal/ javakra vonatkozó adásvevési szerződés létrejött, a foglaltató hi'e'ezö követelése már fennállván, — a ferj s nő közli tagyon átruházást tanúsító közjegyzői oLmány, a harmadik jóhiszemű hitelező irányában joghatállyal nrm bírhat. Laczkovics Podh órányi Apollónia — Rotter Júlia foglaltató ós Laczkovics János fdperesnő férje, mint foglalást szenvedett, alperes e. a h e v e s i járásbíróságnál igénypert indított. A jbiróság 1877. évi decz. 31. — 6033. sz. a. végzésével fJperest keresetével elutasitotta — a perköltség kölcsönös megszüntetésével. Mert: feltéve, hogy felperes a B. alatti okmányok által, melyek valódisága alperesül g nem kifogásoltatott, beigazolta volna azon körülményt, hogy azon közjegyzői hiteles kiadmány tartalma szerint, az abban elősorolt ingatlan- és ingóságokat férjétől örökáron megvette, ugyanazok neki át is adattak, s igy miután azok vételárát ki is fizette, tulajdonába mentek át: teljesen igazolatlanul áll azon az igényperekben szintén lényeges, sőt döntő ténykörülmény, hogy a közjegyzői okmányban elésorolt ingóságok ugyanazonosok lennének a végreh. jkönyv szerint összeirt s igényelt tárgyakkal. „A felperes által e tekintetben alkalmaztatni kei t birói szemle, épen az alperes által tárgyalás alkalmával felhozott indok alapján el nem rendeltetett, mert a bíróság sem a közjegyzői resignátiónál, sem a végreh. foglalásnál jelen nem levén, — a birói szemle nem is foganatositathatott volna; nem esvén módjában a birónak a bizonyitandó ténykörülményeket érzéki észlelete alá venni és a bizonyitandó ténykörülményről tudomást szerezni. „Annálkevésbé lehet a közjegyzői okmány által az ugyanazonosságot igazolni, mert annak téteszámai a végreh. jkönyv tételszámaival a tárgyak megnevezésestb. épen nem egyezik. — Alperes pedig a lefoglalt tárgyaknak, a közjegyzői okmányban el.-orolt ingóságokkali Ugyanazonosságát tagadván „ez alapon felperest a tekintetben igazolatlan igény keresetével elutasítani s az igényelt tárgyakat továbbra is zár alatt hagyni kellett." A k i r. tábla f. é. april 8. — 6í)7. sz. a. végzésével, a jbiró.^ágnak az igénykeresetet elutasító végzését megváltoztatta, s az első r. alperes részére 2-od r. alperes ellen foganatositott végrehajtás alkalmával 1876. decz. 14 én lefoglalt, a végreh. jkönyvben 1 — 58. tételszámok alatt összeirt ingókat mint felperes tulajdonát, birói zár alól feloldotta—a perköltségi része hhagyatván—következő indokolással: „Felperes a B. alatti nem kif gásolt s a/, 1874. évi XXXVI. tezikk GH. §. értelmében közokirat erejével biró közjegyzői okmánnyal bebizonyította azt, hogy 2-odr. alperesnek erdőtelki és Erdőtelek puszta Hányi birtokát, hol a foglalás 1876. decz. 11-én eszközöltetett, — még 1876. nov. 18-án minden felszerelvényeivel, s a birtokhoz tartozó lakosztályokban találtató összes ingóságokkal együtt megvette; ugyanazon B. ala'ti kö jegyzői okirat szerint is megvett jmgatlanokon találtató összes ingókat és felszerelvényeket élő s holt tartozékokat 1876-ik nov. 25-én tettleg át is vette; „minth' gy pedig ezek. szerint kétségen kivül áll az, hogy a fogla'ás felperes tettleges birtokában levő helyen s helyiségekben foganatositatott s ennélfogva az ott talált ingók tulajdona tekintetében a vélelem is felperes mellett hirczol, s minthi gy ily körülmények k<>zött az ugyanax.onosság bizonyitása felperest nem terhelheti, hanem 1-ső r. alperesnek állott volna kötelességében bebizonyítani, hogy a lefoglalt tárgyak 2-od r. alperes tu'ajdona: „ennélfogva az e. bíróság végzés stb. megváltoztatandó — a perköltségre nézve azonban a vá'tó végreh. rendelet 75. §. alapján hhagyandó volt." A legf. ítélőszék következő végzést hozott: „Habár a foglaltató alperes részéről közbevetett felebbezés nem a jelen igénypernél alkalmazandó 1840:15 II. R. 133. §. szerint 24 óra alatt nyújtatott be, az érintett felebbezés, helyesebben felfolyamodás mégis elfogadandó volt, mivel az első biró a szóval bejelentett felebbezést elfogadván, ezáltal felfolyairodót a perorvoslatok mikénti használa'a iránt tévedésbe hozta, — annak alapján pedig „a 2-od bir. végzés megváltoztatásával, az első bírósági indokolásánál fogva s még azért is hhagyatik; mivel akkor, m'dőn a kérdéses adásvevési szerződés létrejött, foglaltató alperes követelése már fennállott, tehát a férj s feleség közti vagyon átruházást tanúsító közjegyzői okmány, egy harmadik jóhiszemű hitelező irányában joghatállyal nem bírhat.8 (1878. szept. 30.— €08. sz. a.) Csöd jogeset. Azon szabályok, welyek a kereskedői főnök és segéde közti szolgálati viszony /elbontásának határidejére nézve léteznek, a főnök ellen elrendelt csőd esetében is irányadók; miből következik, hogy a főnök csődbe esése után is a szolgálati viszony mindaddig fennállónak tekintendő, míg az előszabott felmondási határidő le nem járt, — a miért a segédnek ezen határidőre járó illetménye minta tömegtar lozása, magát a csődtömeget terheli. Czakó József — „Viktória" biztosítótársaság csődtömege e. 480 frt végkielégítés elismerése és soronkivüli kielégítése iránt indított perben.— 78