Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 5. szám

19 „Mert az A. könyvkivonat ,Tartozik' rovatában kamatok czime alatt kitett 23 frt 84 kr. összeg után követelt kamatok ellen emelt alperesi kifogást, — tekintve, hogy a könyvbeli követelések lejáratával 6°/0 kamat felszámítható; és ennek a per folyta alatti kamatai követelhetők — figyelembe venni nem lehet." (1877. decz. 19. — 888. sz. a.) A Semmitöszéktöl. Nem kereskedelmi ügyben, a keresk. bírósághoz intézett keresel felett, a törvényszék által polgári tanácsban hozott s a keresk. illetőséget leszállító határozat megsemmisítendő, midőn keresk. illetőségnek helye nincsen ugyan, de a köztörvényi bi róság illetékessége kétséget nem szenvedhet. Balogh Sándor pesti ügyvéd által képviselt özv. Weltkugel Simonné — Piosszer István veszprémi ügyvéd által védett gr. Zichy Paula férj. Schlager Jánosné mint gr. Zichy Miklós örököse e. 3000 frt s 60 dar. arany mint a köztük létesült gyapjú eladási ügyletből felmerült árkülönbözet iránti követelés kielégítésére a veszprémi tszék mint keresk. biróság zlőtt 1877. okt. 11. pert inditott. A keresk. tszék 1877. nov. 19. — 14179. sz. a. birói illetékességét leszállította s felperest 46 frt 15 kr. perköltségben marasztalta; mert az A. szerződésben alperes jogelődje gr. Zichy Miklós a várpalotai és szőnyi uradalmaihoz tartozó juhaklaiban tenyésztett saját birkáinak gyapját adta el több évre Székesfehérvárra leendő szállítással; tehát az eladott gyapjút gr. Zichy nem mástól vásárolta, hanem saját terméséből állította elő; ennélfogva itt keresk. ügylet nem forog fenn. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék a tszék neheztelt végzését megsemmisítette (297. §. 5. p.) s illetőségét köztörvényi biróság minőségében megállapította; „mert tekintettel az 1844. VI. t. cz. 6. §. rendelkezésére, — a keresk. törv. 258. §. 1. p. tartalmára, mely arra nézve, hogy a saját termények egyszerű eladása, az eladó termelőre nézve keresk. ügyletet nem képez, világos és félreérthetetlen, — valamint az 1875. decz. 1. kelt igazságmin. eljárási rendelet 5. §. szabálya szerint is jelen ügy a keresk. biróság hatásköréhez nem tartozik." „Ellenben a veszprémi tszék mint köztörvényi biróság illetősége a perr. 35. §. értelmében teljeseu kétségtelen; miután a kereset alapjául fektetett szerződés annak hatósága területén jött létre, s az alperes által ugyanott teljesítendő is volt." „Ezek folytán a tszék perfelvételi határidók kitűzésére utasittatik." „Egyébiránt megjegyeztetik, hogy a tszéki tanács a kérdéses végzés hozatalakor nem volt a fentidézett eljár, rend. 4. §-nak megfelelően alakítva."*) (1877. decz. 28. - 26954. sz. a.) A kereset tárgyát nem a keresk. segéd szolgálatából származó fizetési s ellátási igények, hanem valamely czégnéli működés folytán külön okiratilag megállapított kikötmények, készpénz s üzleti áruk kiszolgáltatásának teljesítése képezvén — ez kereskedelmi ügyletnek veendő, mely a keresk. biróság illetőségéhez tartozik. Az írásbeli tárgyalást megtagadó végzés ellen felebbvitelneh helye nincsen. *) Kereskedelmi ülnök nem vett részt. Holtzer Mihály képviselve Rosenberg Izidor szegedi ügyvéd által — Holtzer S. sfiaiczége. 5000 frt készpénz fizetés s 3000 frt értékű áruk kiadása iránt 1877. sept. 6. pert inditott a szegedi tszék mint keresk. biróság előtt. A szegedi tszék a birói illetékesség elleni kifogásnak helyt nem adott ; mert a kereset alapjául vett A. okmány szerint felperes részére az alperesi czég által a szolgálatában eltöltött működése fejében meghatározott pénz összeg s egyébb az üzlet tárgyát képező nyers posztó és szövet áruknak kiszolgáltatása köteleztetett; s tekintve,hogy az ily alakban kiállított kötelező okmányra alapított ügylet a ker. törv. 261. §. értelmében kereskedelmi ügyletet képez, tehát az elj. rend. 5. 6. p. szerint a keres, biróság hatásköréhez tartozik. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a. A kereset tárgyát nem keresk. segédképen töltött szolgálatból származó fizetési és ellátási igények, hanem az alperesi czégnéli működés folytán külön okiratilag megállapított kikötemények teljesítése képezi; ennek pedig a ezégvezetésére jogosult által, s annak nevében lett kiállítása, oly ügyletet képez, mely a keres. törv. 260. §. értelmében kereskedelminek veendő ; a biróság tehát ez ügybeni illetőségét a keres, eljár. rend. 5. §. 2. p. szerint helyesen állapitotta meg." b. Ezen ügynek írásbeli uton leendő tárgyalása iránt az elj. rend. 24. §. értelmében az első tárgyalási napon előadott kérdés tárgyában megtagadólag hozott végzés ellen — az elj. rend. 24. §. végkikezdése szerint felebhvitelnek helye nincsen." 1877. decz. 19. — 23659. sz. a.) Nem képez hivatalbóli semmiségei, hu kereskedők közt, keresk. ügyletből eredt perben, a felek nem kifogásolták a biróság keresk. illetékességét, de maga a biróság is az illetőség iránt tüzetesen nem határozott, hanem a czégbejegyzés igazolásának elmulasztását csak az érdemleges elutasítás indokául hozta fel. Bobrevniczky s társ. czég — Trieber Endre kereskedő e. 311 frt iránt a kassai tszék mint keresk. biróság előtt kereskedelmi pert inditott. A tszék 18? 7. jun. 7. Ítéletet hozott, melyben felperest keresetével elutasította. Akir. tábla— hová felperes felebbezett — hivatalból észlelt semmiség alapján az ügyiratokat felterjesztette; miután a tszék fő indoka szerint felperest illetéktelenség szempontjából utasította el keresetével, s mégis határozatát nem végzés — hanem Ítélet alakjában hozta meg. A Semmitőszék itt a 304. §-szt alkalmazhatónak nem találta; „tekintve, hogy a felek, kik különben mindketten kereskedők — ezen keresk. ügyletből eredt követelést tárgyazó perben, az eljáró biróság illetősége ellen kifogást nem tettek; az eljáró biróság is megtámadott ítéletében a birói illetőség iránt tüzetesen nem is határozott, és a czégbejegyzés igazolásának elmulasztását csak az érdemleges elutasítás indokául hozta fel; mely indok azonban az érdemleges Ítélet megsemmisítésére alapot annál kevésbé nyújt, mivel ez irányban a felebbezési biróság is intézkedhetik." (1877. decz. 12. — 24755. sz. a.)