Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 77. szám

306 részletezve indokoltatott, szántásra felszámított 4 nap bíróilag- 3 napra leszállitatváii." „Az érték csökkenés mellett ezen a terhesebb művelésre megkivántató" költségtöbblet tőkéje is meg­alapítandó vo't, mert az 1871. évi LV. tczikk 31. §-a rendeli, hogy a kisajátítás mindenkor valódi és teljes kártalanitás mellett eszközöltessék." „A becsló'kre nézve a kisajátító társulatnak kifogásai elfogadhatók nem voltak, mert e becslésnél nem voltak az A. alatti becsűt esz közlő szakértők többségben, mivel alperesi becsüs Korics Mátyás, és a törvényszéki becsüs Bihar Pál az A. alatti b.-cslésuól szakéi-tőkül alkalmazva nem voltak, —• Bihar Pál és Péternek személyazonitása pedig alperesi tévedésen alapszik. — De végre egyik léinek sem lehet megtiltani, hogy bizalmát biró, s már egyszerérdekében működött szakértőt a törvényes beedés alkalmával és maga részéről újra ne alkalmazhassa ; azért Császár Péter felperesi becsüs személye ellen is emelt ki­fogás, mint alaptalan mellőzendő volt. „Az 5°/0 kamatokat illetőleg miután az 1871. évi 40. §. világosan rendeli, hoo;y csak azon időponttól kezdve, a melyben a kártalanítási összeg jogérvényesen luegállapítatott, ennek lefizetéséig vagy letéteményezéseig fizetendő az 5°/0 kamat, azt 2825 frt 4) krral, csak e há­tú1 időtől számítva lehetett megítélni, ellenben 817 frt után az 18o'7. évben történt tettleges birtokba vétel ide­iétől a kifizetés napjáig az 5°/0 kamatokat megítélni kel­lett, mert ezen összeg nem tulajdonképi kártalanítást, ha­nem valódi értéket képvisel, és mert a kérdéses föld bir­tokában és használatában ezen időtől kezdve már a vas­úti társaság létezett. „Minthogy pedig a tettleges birtokbavétellel az adófizetési kötelezettség és kapcs datos a B. alatti hiteles kimutatás szerint pedig a kisajátított birtok után 1867. évtó'l 1870-ik év végéig az adó 20 forint 84 krral fel ­peresnő által fizetetett, annál fogva alperes társulat ezen összeg visszatérítésében elmarasztalandó volt. „A kártalanítási összeg ós kamataiban alperes tár­sulat marasztalható nem volt, mivel a kisaj. törv. 31. 34. és 36. §§-ai szerint az ellenvetési ügy Ítéletének tárgyát csupán a kártalanítási összegnek megállapítása képezi — a jogérvényesen megállapított összeg kifizetése iránt pe­dig a biróság az 1868. 1. tcz. 19. §-a értelmében hiva­talból tartozik tovább intézkedni.* A kir. tábla fel- s alperesnek 1877. évi júniusban beadott felebbezésére 1877. decz. 11. — 46285. sz. a. az első bir. ítéletet hhagyta azon változtátással: hogy a teljes kártalanítási összeg 3(i42 frt 40 kr. tőke s ennek 1870. april 1-tőli kamataiban állapitatik meg — következő indokokból: „Az 1868:55. tcz. 40. §. szerint a kártalanítási ösz­szegtől 5°/0 kamat azon időponttól kezdve fizetendő, melyben a kártalanítási összeg jogérvényesen megál lapi­tatott; kivételt ezen szabály alól csak az tevén, ha az előbbi tulajdonos a használatát még tovább folytatja, és ez esetben az 5°/0 kamat a kisajátító által történt tettle­ges átvétel napjától folyik.* „A most idézett §. azonban egyedül csak az 1868: 55. tczikk VI. fejezete szerinti eljárásról a kártalanitás kérdésében hozott határozat jogérvényének időpontját érti. —• Továbbá annak 40. § sza kétségtelenül alkalma­zandó azon esetben is, mely jelenben fenforog, midőn t. i. az 1868: 55. tczikk VI. fejezete szerinti eljárás befejezte után az 186í:l. tcz. 17. §. szerint kibocsátott hirdetmény folytán, a kártalanítási összeg mennyiségére nézve ellen­vetés adatott be, és e felett hozatik határozat. „Minthogy pedig felperes a kamatfizetés kezdete megállapítására nézve a szükséges adatokat be nem szol­gáltatta, — a részére megállapított kártalanítási összeg ulánni kamat kezdetét 1870. april 1-jére kellett tenni, mint a mely időponttól kezdve alperes a kamat fizetési kötelezettséget beismerte azáltal, hogy az Esztergomi Ká­rollyal kötött egyezsége szerinti összeget 1872-ik évi 823. sz. beadványa szerint 1870 april 1-től számított ké­sedelmi kamataival együtt teszi le birói kézbe." „Felperes az 1868:55. tcz. 30. §-szára csak akkor hivatkozhatnék, ha kimutatta volna, hogy a kisajátító még az illetékes tszéknek a VI. fejezetb :n előirt eljárása előtt, az építési munkát kisajátítási terv alapján megkez­dette volna, illetve még a tszéknek kártalanítási eljárása előtt, a kérdéses földet tettleg birtokába vette volna." „A legf. ítélőszék következőleg itélt: „ \ mennyiben alp. társaság s Esztergomi Károly közt 1870. május 1. létrejött egyesség érvénytelennek kimon­datott; és a kisajátított 1 láncz kiterjedésű szántóföld ér­téke 817 írtban, — a kisijátitás által megszakított bir­toknak térhesebb müvelésére megkívántató költség-több­lett tőkéje pedig 42 ) frtban me^állapitatván — alperes ezen két czim alatt összesen 1212 frt tőke, ezutáni kamat és perköltség fizetésére köteleztetett — a 2 od bir. ítélet felhozott s felhívott indokaiból hhagyatik, — egyebek­be) mindkét alsó bir. ítélet megváltoztatik, s felperes ér­ték veszteség czimén támasztott kárkövetelésével el­utasitatik." Indok: „Mert az értékveszteség czime alatt köve­telt kárpótlás megítélésének alapjául vett azon körül­ményrf mely szerint Zombor város határában a már rit­kábban található nagyobb terjedelmű birtok elértékesité­sénél a holdak ára magasabb, mint a kisebb kiterjedésű birtok eladásánál, — szemben a köztapasztalattal, — mely szerint közönséges mezei művelet alatt álló birtok­nak kisebb részletekben eladása előnyösebb szokott lenni: kéjbecsárnak (petium affectioniVi tünikfel; — mintolyan pedig a közérdekből is történt kisajátításnál figyelembe nem jöhet; és mert egyébként is, a szakértőknak az ér­ték veszteség iránt adott véleménye alaposan indokoltnak nem tekintethetik, s így az tekintettel aperr.217. § szára marasztalás a'apjául nem vehető.-1- (1878. okt. 1. — 8686. sz. a.) Kereskericlemjogi döntvények. Szemben azon körülménnyel, hogy az üz'eti czégtáblán végrehajtást szenvedett neve áll, hogy az azon harmadik sze­méllyel, lii a lefoglalt üzleti ingóságok tulajdonosául vetette fel magiil, közösségben él s közö* lukast tart: annak vé'elme­zésére, hogy a le/oglall vagyon ulóbbi kizárólagos tulajdonát képezné, elegendő törvényes alap nem létezik. Holzer Adolf — Bieli Adolf pesti mészáros e. 1814 írt 21 kr. kereskedelmi tartozás fizetésére a bpesti tszék előtt pert folytatván s bevégezvén, alperes e. a kielégítési végrehajtás elrendeltetett s a fogla­lás részint a lakásban, részint a mészárszékben foganato­sitatott ; mely alkalommal valami Pala Erzsébet nevü sze­mély jelent meg a mészárszékben, mint annak tulajdo­nosa, felmutatván az iparhatósági engedélyt, mely­szerint ezen iparlogot nem alperes, hanem ő Pala Erzsé* bet gyakorolja. Utóbbi tehát előterjesztést adott be.

Next

/
Thumbnails
Contents