Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 77. szám

306 részletezve indokoltatott, szántásra felszámított 4 nap bíróilag- 3 napra leszállitatváii." „Az érték csökkenés mellett ezen a terhesebb művelésre megkivántató" költségtöbblet tőkéje is megalapítandó vo't, mert az 1871. évi LV. tczikk 31. §-a rendeli, hogy a kisajátítás mindenkor valódi és teljes kártalanitás mellett eszközöltessék." „A becsló'kre nézve a kisajátító társulatnak kifogásai elfogadhatók nem voltak, mert e becslésnél nem voltak az A. alatti becsűt esz közlő szakértők többségben, mivel alperesi becsüs Korics Mátyás, és a törvényszéki becsüs Bihar Pál az A. alatti b.-cslésuól szakéi-tőkül alkalmazva nem voltak, —• Bihar Pál és Péternek személyazonitása pedig alperesi tévedésen alapszik. — De végre egyik léinek sem lehet megtiltani, hogy bizalmát biró, s már egyszerérdekében működött szakértőt a törvényes beedés alkalmával és maga részéről újra ne alkalmazhassa ; azért Császár Péter felperesi becsüs személye ellen is emelt kifogás, mint alaptalan mellőzendő volt. „Az 5°/0 kamatokat illetőleg miután az 1871. évi 40. §. világosan rendeli, hoo;y csak azon időponttól kezdve, a melyben a kártalanítási összeg jogérvényesen luegállapítatott, ennek lefizetéséig vagy letéteményezéseig fizetendő az 5°/0 kamat, azt 2825 frt 4) krral, csak e hátú1 időtől számítva lehetett megítélni, ellenben 817 frt után az 18o'7. évben történt tettleges birtokba vétel ideiétől a kifizetés napjáig az 5°/0 kamatokat megítélni kellett, mert ezen összeg nem tulajdonképi kártalanítást, hanem valódi értéket képvisel, és mert a kérdéses föld birtokában és használatában ezen időtől kezdve már a vasúti társaság létezett. „Minthogy pedig a tettleges birtokbavétellel az adófizetési kötelezettség és kapcs datos a B. alatti hiteles kimutatás szerint pedig a kisajátított birtok után 1867. évtó'l 1870-ik év végéig az adó 20 forint 84 krral fel peresnő által fizetetett, annál fogva alperes társulat ezen összeg visszatérítésében elmarasztalandó volt. „A kártalanítási összeg ós kamataiban alperes társulat marasztalható nem volt, mivel a kisaj. törv. 31. 34. és 36. §§-ai szerint az ellenvetési ügy Ítéletének tárgyát csupán a kártalanítási összegnek megállapítása képezi — a jogérvényesen megállapított összeg kifizetése iránt pedig a biróság az 1868. 1. tcz. 19. §-a értelmében hivatalból tartozik tovább intézkedni.* A kir. tábla fel- s alperesnek 1877. évi júniusban beadott felebbezésére 1877. decz. 11. — 46285. sz. a. az első bir. ítéletet hhagyta azon változtátással: hogy a teljes kártalanítási összeg 3(i42 frt 40 kr. tőke s ennek 1870. april 1-tőli kamataiban állapitatik meg — következő indokokból: „Az 1868:55. tcz. 40. §. szerint a kártalanítási öszszegtől 5°/0 kamat azon időponttól kezdve fizetendő, melyben a kártalanítási összeg jogérvényesen megál lapitatott; kivételt ezen szabály alól csak az tevén, ha az előbbi tulajdonos a használatát még tovább folytatja, és ez esetben az 5°/0 kamat a kisajátító által történt tettleges átvétel napjától folyik.* „A most idézett §. azonban egyedül csak az 1868: 55. tczikk VI. fejezete szerinti eljárásról a kártalanitás kérdésében hozott határozat jogérvényének időpontját érti. —• Továbbá annak 40. § sza kétségtelenül alkalmazandó azon esetben is, mely jelenben fenforog, midőn t. i. az 1868: 55. tczikk VI. fejezete szerinti eljárás befejezte után az 186í:l. tcz. 17. §. szerint kibocsátott hirdetmény folytán, a kártalanítási összeg mennyiségére nézve ellenvetés adatott be, és e felett hozatik határozat. „Minthogy pedig felperes a kamatfizetés kezdete megállapítására nézve a szükséges adatokat be nem szolgáltatta, — a részére megállapított kártalanítási összeg ulánni kamat kezdetét 1870. april 1-jére kellett tenni, mint a mely időponttól kezdve alperes a kamat fizetési kötelezettséget beismerte azáltal, hogy az Esztergomi Károllyal kötött egyezsége szerinti összeget 1872-ik évi 823. sz. beadványa szerint 1870 april 1-től számított késedelmi kamataival együtt teszi le birói kézbe." „Felperes az 1868:55. tcz. 30. §-szára csak akkor hivatkozhatnék, ha kimutatta volna, hogy a kisajátító még az illetékes tszéknek a VI. fejezetb :n előirt eljárása előtt, az építési munkát kisajátítási terv alapján megkezdette volna, illetve még a tszéknek kártalanítási eljárása előtt, a kérdéses földet tettleg birtokába vette volna." „A legf. ítélőszék következőleg itélt: „ \ mennyiben alp. társaság s Esztergomi Károly közt 1870. május 1. létrejött egyesség érvénytelennek kimondatott; és a kisajátított 1 láncz kiterjedésű szántóföld értéke 817 írtban, — a kisijátitás által megszakított birtoknak térhesebb müvelésére megkívántató költség-többlett tőkéje pedig 42 ) frtban me^állapitatván — alperes ezen két czim alatt összesen 1212 frt tőke, ezutáni kamat és perköltség fizetésére köteleztetett — a 2 od bir. ítélet felhozott s felhívott indokaiból hhagyatik, — egyebekbe) mindkét alsó bir. ítélet megváltoztatik, s felperes érték veszteség czimén támasztott kárkövetelésével elutasitatik." Indok: „Mert az értékveszteség czime alatt követelt kárpótlás megítélésének alapjául vett azon körülményrf mely szerint Zombor város határában a már ritkábban található nagyobb terjedelmű birtok elértékesitésénél a holdak ára magasabb, mint a kisebb kiterjedésű birtok eladásánál, — szemben a köztapasztalattal, — mely szerint közönséges mezei művelet alatt álló birtoknak kisebb részletekben eladása előnyösebb szokott lenni: kéjbecsárnak (petium affectioniVi tünikfel; — mintolyan pedig a közérdekből is történt kisajátításnál figyelembe nem jöhet; és mert egyébként is, a szakértőknak az érték veszteség iránt adott véleménye alaposan indokoltnak nem tekintethetik, s így az tekintettel aperr.217. § szára marasztalás a'apjául nem vehető.-1- (1878. okt. 1. — 8686. sz. a.) Kereskericlemjogi döntvények. Szemben azon körülménnyel, hogy az üz'eti czégtáblán végrehajtást szenvedett neve áll, hogy az azon harmadik személlyel, lii a lefoglalt üzleti ingóságok tulajdonosául vetette fel magiil, közösségben él s közö* lukast tart: annak vé'elmezésére, hogy a le/oglall vagyon ulóbbi kizárólagos tulajdonát képezné, elegendő törvényes alap nem létezik. Holzer Adolf — Bieli Adolf pesti mészáros e. 1814 írt 21 kr. kereskedelmi tartozás fizetésére a bpesti tszék előtt pert folytatván s bevégezvén, alperes e. a kielégítési végrehajtás elrendeltetett s a foglalás részint a lakásban, részint a mészárszékben foganatositatott ; mely alkalommal valami Pala Erzsébet nevü személy jelent meg a mészárszékben, mint annak tulajdonosa, felmutatván az iparhatósági engedélyt, melyszerint ezen iparlogot nem alperes, hanem ő Pala Erzsé* bet gyakorolja. Utóbbi tehát előterjesztést adott be.