Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 77. szám

307 A tsz ék f. év aug. 6. — 57457. sz. végzésével a foganatosításról felvett jköriyVet, illetőleg eljárást, jóváhagyta — kivévén a 49 — 58 tételszámok alatt a mészárszékben lefoglalt ingóságokat, melyeket a birói zár alól feloldott; „mert a foglalási jkönyv szerint a holdutczai ház bán levő mészárszékben, az iparjogot nem alperes, hanem Pala Erzsébet gyakorolja; mert ezen üzleti helyiséget is nem alperes, hanem Pala Erzsébet béreli; és azon vélelemmel szemben, hogy a lakásban levő ingók annak tulajdonát képezik, a ki a lakást béreli, foglaltató azt, hogy a kérdéses ingók nem Pala Erzsébet, hanem alperes tulajdonát képeznék, — mivel sem igazolta. Felperes semm. panaszára. — A Sem mi tő szék a neheztelt végzést — „tekintve: hogy a végrehajtási jkönyv s a végrehajtónak pótjelentése szerint a vonatkozó mészáros üzlethelyiség czégtáblája alperes nevét viselte; hogy továbbá alperes és Pala Erzsébet közösségben élnek, és közös lakást tartanak; s hogy ezen ténykörülményekkel szemben annak vélelmezésére, hogy a mészárszékben lefoglalt ingók Pala Erzsébetet kizárólagos tulajdonát képezik, elegendő alap nem létezik: a perr. 2 »7. §. 1. p. alapján megsemmisítette s Pala Erzsébetet igényeivel a per útjára utasitatni, — egyszersmind pedig a végreh. jkönyv szerint fenforgó zártörés megtorlása végett a kellő intézkedést megtétetni rendelte." (1878. okt. 2. — 20634. sz. a.) Azon kérdés vizsgálóid: váljon a perujitási kereset helyesen inditatolt e vagy sem, nem az illetőség keretébe, hanem az ügy érdeméhez tartozik. Krausz-Lackenbacher czég — Rosenthal Jakab e. 50 frt iránti kereskedelmi perét a lipest Y. ker. járás- mintkeresk. biróság előtt lefolytatván — később perujitással élt, mely keresetét ugyanazon jbirósághoz nem mint kereskedelmihez adta be. Alperes kifogásolta az illetékességet s ellenzi a perujitást, mert az nem egyéb, mint uj jogczim alatt beadott uj kereset. A járásbíróság f. év július 13. — 28905. sz. végzésével magát illetéktelennek mondottaki; mert habár felperes ,)Perujitásnaka czimezi keresetét, tekintve hogy az teljesen uj jogalapon inditatott, — uj pernek is tekintendő, melyben alperes kifogása folytán, a birói illetékesség kérdése — az 1^77-ik évben inditott s jogerejü határozattal befejezett pertől eltekintve — vizsgálandó; minthogy pedig ezen biróság alperesnek nem személyes bírósága, és felperes oly körülményt vagy okiratot, melynek alapján az illetőség megállapítható volna, fel nem hozott, — az illetőség leszállítandó volt. Felperes semm. panaszt adott be; melyben kifejti, hogy a biróság azért mondotta magát illetéktelennek, mert a kereset nem képez perujitást, hanem alapjaiban uj keresetet, melynek elbiratása az itt nem lakó alperes személyes bíróságához tartozik. Már pedig a perr. 320 §. szerint a perújítás kérdése az ügyérdemmel együttesen tárgyalandó és döntendő el; az illetékesség ellenben mint alaki kérdés, mely felett első sorban hozandó határozat, csak azon feltételezés mellett oldható meg, ha a keresetlevél alakilag megfelel az újított per kellékeinek; mik itt megvannak, mert perujitási keresetnek neveztetett, és már eldöntött alapperre történt hivatkozás benne; miudea egyéb kérdés mint az érdemre vonatkozó csak az illetékességi kérdés megoldása után döntendő el. A biróság tehát, midőn az ügy érdemét, mely nem is tárgyaltatott, döntötte el, s az illetőséget csak ugy szállíthatta le, hogy az ügyérdemébe bocsátkozott, alaki sérelmet követett el. — De tagadja is, hogy uj kereset forogna fenn, mert nem uj jogczim képezi alapját, hanem az, h >gy ügyvédi mulasztásból, az alapperben a jogczim elkésve, t. i. az ellenbeszéd beadása után adatott elő. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 5. p.) s a jbíróság illetőségét megállapította 5 „inert habár szabálytalan is, hogy felperes ujitotfc keresetlevelén, a járásbíróságot mint keresk. bíróságot meg nem jelölte, — minthogy az alapper a jbiróság előtt volt folyamatban, a perr. 47. §-hoz képest helytelenül mondotta ki magát a perujitási keresetre né :ve illetéktelennek ; „mert azon kérdés, hogy a perújítás: kereset helyesen inditatott-e meg vagy sem? a per érdeméhez, s nem az illetőség keretébe tartozik. (1878. okt. 2. —18116. sz. a.) Az hogy a bírósági ítélet, a kincstárt illető Ítéleti illetékfizetési kötelezettségére nézve intézkedést nem tartalmaz, semmiségi esetei egyátalán nem képez. A „Ne z s i d e r i p a p i r gy ár': részvénytársaság— Dávid Károly e. 22587. frt iránt 1878. évben a bpesti keresk. ts z é k előtt pert inditolt, melynek letárgyalása után a tszék f. év jul. 19. — 54020, sz. Ítéletével kimondotta: „Alperes 21G95 frt 63 kr. tőke, kamatai stb. fizetésére köteleztetik feltétlenül, — 8 )1 frt 85 krnak fizetésére pedig feltételesen, ha alperes a főesküt le nem tenné. — Alperes viszonkeresetével elutasitatik. Az ügy védek dijai s költségei 332 és 348 írtban állapitatnak meg. Alperes semm. pana s z t adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a peres feleknek az ítélet után kincstári illeték fizetésé iránti kötelezettsége nem a perrend szabályaiban gyökeredzvén, az hogy a hozott első bir. ítélet ezen illetékre nézve intézkedést nem tartalmaz, a perrend 297. §. bármelyik pontja alá vonható semm. esetet nem képez; ,,mert az itélet. rendelkező része, az alperesi viszonkövetelés iránt határozottan intézke lik, — eluta«itás esetében annak az itélet rendelkező részében bővebb körülírása nem szükséges: az pedig hogy az elutasitás kellően indokoltatott-e? az ügy érdemleges felü'vizsgálatát feltételezvén, semm. panasz tárgyát nem képezheti. (1878. okt. 2. — 18258. sz. a.) Senimitősxeki döntvények. Hivatalbóli semmiséget képez, ha az első biróság felperest keresetével idöelölliségböl utasítván el, s így az ügy érdemében első bírósági itélet nem létezvén, a felebbviteli biróság még is az ügy érdemében hoz ítéletét. Mihajló Mihály — Szorák K. János ellen 40 frt megfizetésére a szobránczi jbirósághoz keresetet adott be, melynek letárgyalása után — a jbiróság 1877. szept. 5. — 6435. sz. a. ítéletével felperest időelőttiségből elutasította; mert felperes keresetbeü állításai ellenében alp. tanúval igazolta, hogy öt év alatti részletes fizetési kötelezettség lett 77*