Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 76. szám

303 és ugyanazon jogügylett)'!! való eredésén, 8 nem a kére seti jogalapok azonosságán s ebből folyólag a viszonkereset érvényitésén (76. §.) alapszik, — az eljárás megállítandó s az iratok stb. átteendők lettek volna.11 „Hogy pedig felperes ezen (újvidéki) biróság illetősége ellen állítólag kifogással élt: az itt figyelembe nem jöhet, mivel a kérdéses perek összefüggése (connexiías) csak bírói határozat s nem az illetőség egyszerű kifogásolása folytán szünhetik meg." (1378. szept. 25. — 19724. sz. a.) A részvény-társaságnak, az uj keresk. törvény értelmében módosított alapszabályai 1876. év jun 14-kén mutatatván be, az előzőleg június i. s 6-án tartott közgyűlés határozatai még az előbbi alapszabályok szerint birálandók meg. Maleter Rudolf ügyvéd által képviselt Szirányi Ernó csetneki lakos, mint kiskorú gyermekeinek term. és törv. gyámja—Koszits Szilárd ügyvéd által védett F e sz 11 Raj már, mint a Csetnek-pécsi vasgyár részvény-társulat elnöke ellen 1876-ban június hó 10-én 8225. sz. a. a pécsi tszéknél az 1876. június 1. s íi-áh tartott közgyűlés határozatának megsemmisítése iránt pert indított — melynek letárgyalása után ítéltetett: „A felperesi keresetnek hely adatván — a Csetnekpécsi vasgyár-társulat által 1876. június 1- s 6-áni gyűlés 14. sz. határozata bíróilag megsemmisíttetik, és alperes tartozik felperesnek 30 frt perköltséget fizetni. Indokok: Megsemmisítendő volt a Csetnek-pécsi vasgyár-társulat részéről Í876. évi június 1-én kezdett és folytatólag 6-án tartott közgyűlésben hozott 14-ik számú határozat, mert habár a felperes által a szavazók hiánya tekintetében felhozott megsemmisitési ok, meg nemállhatónak találtatott is, még is való az, hogy 1876. évi jun. 1-éu kezdett közgyűlés, ugyanazon közgyűlés volt, melyben ugyanazon év és hó 6-án a kérdéses 14. számú határozat hozatott, mit nemcsak a társulati közgyűlés által is használt „folytatólagos'- szó, de még az is igazol, hogy ujabbi meghívó az 1876. évi június 6-ik napjára ki nem bocsájtatott, miért a június 1-én kozott határozatot megsemmisítő, ugyanazon közgyűlésen június 6-án hozott 14. számú határozat meg nem állhat, és megsemmisítendő v,olt. A kereset késő történt megindítása iránti kifogás, mint meg nem állható és alperes által is visszavont, nem vétethetett birói figyelembe. — A perköltségekben a törv. rendt. 251. §-a értelmében volt alperes marasztalandó. A kir. tábla— felperes felebbezésére — f. év márczius 11. — 857. sz. a. ítéletével az e. bir. ítéletet, a mennyiben a közgyűlési jkönyv 14. s ezzel összefüggő 15 ik pontjában foglalt határozat azon része semmisitetett meg, mely által a kiküldött bizottság véleményes jelentése az irányban is határozottá emeltetett, hogy a kibérlés iránt ajánlatot tevő Pruk Vinczének a társulat tulajdonát tevő vashámori felszerelések 10Ü00 frtért eladassanak; s a mennyiben alperes perköltségekben marasztaltatott — helybenhagyta; „azon részében azonban, mely által a fentérintett közgyűlési határozatnak, a társulati vagyon bérbeadására vonatkozó része is megsemmisitetett — megváltoztatta s felperesi keresetet azon kérelmével, hogy a közgyűlési határozatnak bérbeadásra vonatkozó része megsemmisítések, — elutasította — következő indokokból: „A közgyűlés 4. 5. sz. határozatainak szövegéből nyilván kitűnik, hogy a gyűlés napján a társulati va- J gyon házi kezelése véglegesen eldöntüttnek nem tekintethetett, miután a kiküldött bizottság nemcsak a házi kezelés módozatainak elkészítésére, hanem a kibérlézi szádékát bejelentő Pruk Vinezétől bekivánandó ajánlat tárgyalására s ezekre vonatkozó véleményes jelentésének a június 6-ra elnapolt közgyűlés, — tehát jánius 6 án ugy az esetleges eladás, illetőleg házi kezelés, mint a bérbeadás kérdése felett, mely a június 1-jére összehívott közgyűlés tárgyául volt kitűzve, határozni, s határozatának foganatosításával bárkit, tehát a június l-jén megválasztott igazgatósága tagjait is megbizni jogositva volt.— Ezekhez képest a közgyűlési határozat megsemmisítésére fVlperesileg felhozott azon okok: hogy a június 6. hozott határozat által az ugyanazon évi június 1-jéu hozott határozat törvényelleneseti változtatott meg, hogy Pruk V. ajánlata tárgyalható nem volt, s hogy az igazgatóság a szerződésmegkötésére meg nem bizatathatott volna, mint teljesen alaptalanok egyátalában nem szolgálhattak. „Minthogy azonban alp. részvénytársaságnak az uj keresk. törvény értelmében 1876. jun. l-jén módosított alapszabályai az illetékes tszéknél csak jun. 14-én mutatattak be— s így a jun. 1. s 6-án tartott közgyűlés határozatai hozatalánál, mint ezt alperes is beismeri, a társulat előbbi alapszabályai szolgálnak iránydóul: ennélfogva azon kérdés: hogy a közgyűlés a társaság vagyona egyrészének bérbeadása, egyrészéuek pedig eladása iránti határozatánál, alapszabályszerülcg járt-e el? — a régi alapszab. 10. illetve 17. pontja értelmében bírálandó meg. — P^zen pontok akkép ietézkednek, hogy minden a társaság tanácskozásaiban előforduló kérdések a jelenlevő részvéuyesek vagy azok képviselői töbsége által eldöntendők, — de ha köztulajdoni kérdések forognak fenn, eldontőleg csak az összes részvények 3/4 része határozhat. ,,A megtámadott határozat két irányban intézkedik; a vagyon egy részét bérbeadja, más részét pedig eladja. A bérbeadás tulajdonjogi rendelkezést nem tartalmaz, — e felett tehát a közgyűlésen jelen volt részvényesek — képviselőik — többsége által hozott határozat az alapszabályoknak megfelelvén — felperest megsemmisítése iránti kételmével elutasítani kellett."1 „Másrészt azonban azon határozat a társulati vagyon eladását s így a tulajdonjog feletti intézkedést tartalmazván, itt a 17. 'p. értelmében érvényes határozat csak akkor keletkezhetett, ha az eladás mellett az összes részvényeknek 3/4 része szavazott volna — már pedig a mellett csak 132 3/8 részvény birtokosa, tehát a kibocsátott 625 részvény 3/t-dét nem képezők szavazván — ezen határozatot megsemmisíteni kellett." „Alperes azon állitása, hogy utóbbi esetben csak az kívántatnék, hogy az eladás felett határozó közgyűlésen a részvények 3/4-de legyen képviselve, ez pedig június 6-án meg volt, az alapszab. 17. p. ellenében figyelembe nem vétethetett, miután ott nyilván rendeltetik: hogy a köztulajdoni kérdések felett eldontőleg csak az összes részvények 3/4-de határozhat, vagyis a köztulajdon feletti rendelkezés — mint az eladás — csak az összes részvények 8/4-dét képviselő szavazatokkal határozható el.a A legfőbb ítélőszék következőleg határozott : „A másod biróság ítélete indokaiból hhagyatik. (1878. szept. 30. — 458. sz. alatt.) 76*