Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 75. szám

2 99 „Mert az ügy nem oly bonyolódott, hogy tárgyalása írásbeli eljárást ^keresk. 45. §.) igényelne." Ezen végzés e. mind felperes, mind alperes semm. panaszt adott be. Alperes lényegileg arra állapítja, mikép szerinte a jelen biztosítási ügylet kereskedelminek nem vehető. Nem áll, hogy a j"gügylet minőségének meghatározásává a kereset beadásakori törvények lennének mérvadók. Mert az nem alaki, banem az anyagi jog keretébe vág és azért az csakis az ügylet keledtezésekor érvényes törvények szerint dönthető el. így p. o. későbbi törvény valamely előbb nem tiltott cselekményt büntetendőnek nyilvánítván, az a biró által büntetbetőnek nem minősíthető. így ba a magán jogi törvény érvénytelennek rendel oly ügyletet, mely az előbbi törvény alatt érvényesen volt meg köthető — az ily előbbi időben érvényesen kötött ügyletet a biró az nj törvény alapján érvénytelennek n in mondhatja ki. Ez áll nemcsak a jogügyletek minősítésére, hanem osztályozására nézve is. Ha tehát nálunk ujabb törvény a keresk. ügylet f igaimát kiterjesztette, nem következik, hogy oly ügylet, mely kötésekor köztörvény alá tartozott, most már kereskedelmivé váljék. — Különben ezen elv összefér azzal, melyszerint az illetőség az alaki jog által szabályoztatik — mely utóbbira nézve következik 1. Hogy a keresk. illetőség érvényes az 1875:37. tcz. előtt kötött ügyletekre, ha ezek az akkori — 1840-ki törvény szerint is kereskedelmiek voltak; de 2. nem érvényes azokra, melyek akkori törvényeink szerint köztörvényi ügyletet képeztek. Ebből folyólag, miután a biztosítási ügylet az 1340-ki törv. szerint nem volt kereskedelmi; s miután az A. szerződés keltekor alp. czég Magyaror.-zágon bejegyezve nem volt, tehát nem is volt keresk. társaság — az 1867. évben kelt bizt. bárczára állapított köverelós illetéktelenségből elutasitandó lett volna. — De illetéktelen ezen bíróság a feltételek 19. 20. §§. szerint is — hol választott biróság köttetett ki — melyet elvetni nem lehet azon okból, mivel a perr. szabályainak nem felel meg ; —miután a később keletkezett perrend szerint a korábbi biróság nem is khstett alakitható. — A mi azt illeti, hogy itt nemcsak az összeg, hanem a jog is vitás — ezt a biróság nem hozhatja fel, mivel az ellenbeszéd beadá-a előtt nem is tudhatni, hogy mi fog vitás lenni. — A feltételek 20. §-ra vonatkozólag — igaz, hogy a társaság a keresk. törv. 210. 211. §§. rendeleteinek eleget tett, de e körülménynek visszaható erőt tulajdonítani nem lehet. — Azonfelül a kereset halmozotfnak is tekintendő s azért visszautasítandó lett voli a — mit a bíróság egészen figyelmen kívül hagyott, habár határozottan előterjesztetett alperes által az aziránti kérelem. Felperes a bünfenyitő feljelentésből s eljárásból keletkezett kárára vonatkoz'lag panaszolja a tszéki végzést. Mert igaz, hogy ily feljelentés elvontan nem képez keresk. tényt, de még is oly szoros kapcsolatban áll a biztosítási ügylettel, miszerint utóbbi nélkül az előbbi jelen concrét esetben fenn nem foroghatott volna; minélfogva csak azon biró-ág, mely hivatva van megbirálására: váljon alperes köteles e a bizt. összeget megfizetni, illetve megszegte-e a szerződést — csak ez lehet hívatva elbírálni azt is, mennyiben tartozik alperes kártérités-el, tekintet nélkül arra, hogy a kárt negatíve, mulasztása által, vagy positive valamely cselekménye ál falok ozta-e ? melyeknek azonban mindketteje csak egy alapon t. i. a bizt. ügyleten alapszik. A Semmitősz ék mindkét semm. pinaszt elvetette — és pedig &>. illetékesség megállapítására vonatkozót azért: „mert az Elj. szab. 5. §. 2. p. szerint alperes mint bejegyzett kereskedelmi társaság, mindazon passiv pereire nézve, melyek a keresk. ügyek sorából ki nem zárt jogügyletekből származnak, a keresk. bíróságok illetősége alá tartozik; míg azon kérdés: melyik anyagi törvény légyen valamely per eldöntésének alapjául v e e n d ő'? az illetőségi kérdés keretén kivül állván, az ítéletben oldandó meg; „mer továbbá a bizt. bárcza 19. 20. §§ ra állapított illetőség elleni kifogások tarthatlansága a? e bir. végzésben kellőleg ki van mutatva, — különben a bárcza utóbbi szakasza a szükséges határozottságot is nélkülözi, mennyiben abban a tricsti bíróságok közül, azon biróság különSsen megjelölve nincs, mely a felek megállapodásit folytán az eljárásra hivatva lenne; „s mert végre a perrend a halmozottság oly következményét nem ismeri, melyhez képest a több különböző követelést tartalmazó kereset egészben elutasítandó volna, ba a biró azon követelések valamelyikét illetőségéhez tartozónak nem találja. — Egyébként padig h isonló czéltalan eljárás, miután azáltal csak a perek száma s a perköltségek mennyisége szaporitatnék, a törvénykezés jól felfogott feladatával is határozottan ellenkezik." ,.Mi pedig a végzés il'etéktelenségi részét illeti, ugy az e. f. biróság e tekintetbeni határozata tökéletesen helyes azért: mivel felperes a 18260 frtra számított kártérítési igényét nem a biztosítási összeg kellő időbeni megfizetésének elmulasztásából, vagy ís a szerződés szegésből, hanem alperesnek abbeli külön cselekvéuyéből származtatja, hogy ellene (felperes ellen) alaptalan bűnvádi feljelentést tett s ez által tetemes kiadásokra késztette, s haszonbérlői keresményében megkárosította. „Ámde a hamis vádból, ép ugy mint minden bűntettből eredő anyagi felelőség megállapítása, amennyiben aziránt már a büntető biró nem határozott, a közönséges p dgári eljárásra tartozik, s az általános törvények szerint Ítélendő meg. ,,Az tehát a keresk. ügyletek keretébe teljességgel nem vonható be, s azért mivel az alapját tevő cselekmény elkövetésének indító okát egy keresk. kötelezettség teljesítésének elhárítása képezte, — a keresk. ügybiróság által meg nem állapitható." (1878. sept. 25. — 19467. sz. a. ref. Manoilovics Emil.) Sem ni i 16s%eki d ö n t v ónyek. A szegénységi jog megadása esetében az illető fél részére nemcsak képviselő ügyved nevezendő hivatalból, hanem a bélyeg-mentesség is megadandó. A bélyegmentesség megadása esetében az előfordult bélyegköltség a biróság irodai átalányából nem előlegezendő. Pap Juon — Martin József s neje elleni perben felperes részére a nváradi ügyvéd-kamara által Bölöny Sándor pártfogó ügyvédül lett kinevezve — ki annak folytán az eljáró zilahi tszékhez bélyegmentességért folyamodott, a fele részére engedett szegénységi jog alapján. A zilahi tszék f. év márcz. 4. — 1529. sz. a. azt megtagadta. 74*