Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 75. szám

29 3 hagyván, ezen itélet kihirdetésére 187 3. jan. 25-dike tűzetett ki, — és ezen napot előzőleg a'peres, illetőleg a végrehajtást szenvedett — jan. 23 kán kir. közjegyző közbenjöttével ö-szes ingóit t'Stvéreinpk, kik közül tőle idegen, másika vele egy közságben s udvarban lakik — átadni nyilatkozott — „tekinive hogy 1876 apr. 2 3-án kelt alásvevési szerződés 2-i < pontja értelmében, a géphez a tulajdonjogot eladó a véielár törlesztéséig fentartotta, e jogot vevő szerződés szerint elismerte, ugy nem volt joga azon ingót, minthogy az eladó tulajdona még fennállt, egy második vevőnek el — és átadni; „továbbá a kir. közjegyző előtt a per folyama alatt létesített átadás j ígérőre nem is emelkedett; mert maga végrehajtást szenvedett elismerte, de a végreh. j -gyz >könyv is igazolja, hogy az átadni színlelt ingók, valamint foglaláskor, ugy tárgvaláskor végrehajtást szenvedett birtokábin voltak, igy annak használat i s rendelkezése alatt álltak; de magok igénylők sem állították, hogy átadás után az ingókat tettleg birtokukba vették, sőt balgatag beismerték, hogy azok máig is átadó használatában vannak. „Ezek sz erint k'deritve van, hogy a testvérek közt létesült, a hitelcő kijád-.ására színlelt szerződés tettleg foganatba nem is ment; miért azok jogezim? az igényhez ^örvényesnek megállapítható nem vo t." „A tanú kihallgatás mellőzendő, mert a per folytán annak szüksége kimutatva nem lett, de fd s?m merült körülmény, melynek valósága tanúvallomással lett volna igazolandó." A kir. tábla — felpares és 2-od r. alperes felebbezésére — f. év június 4. 2"8 Í3, sz. a. végzésével az fcbő bíróságit megváboztatta, és felperesek jogigényét az 1 873. február 9 én felvett végreh. jkönyvbin 1—7. tétel alatti tárgyakra megállapította, s azokat a birói zár alól feloldotta. Indokok: Felperesek a B. a. közokirattal igazolták, hogy az igényelt tárgyakat 2-od r. alperestől meg — és átvették: és hogy azok akkoriban, midőn azok 1 ső r. alperes követelése fejében lefoglaltattak, már felperesek tulajdonát képezték; ennélfogva felperes k tulajdonjogi igényét me^állap'tani stb. kellett. A legfőbb 11 é 1 ő s z é k következő végzést hozott: ,.A kir. tábla végzésének névváltoztatásával, az első bir. végzés ha.yatik helyben — felhozott indokain kivül azért is, „mert az ingó dolgoktulajdonának megszerzésénél lényeges kellék: az átadás és átvétel — „miután a kereseti ingóságok a végrehajtási foglaláskor is végrehajtást szenvedő birtokában találtattak — „semmi külső cselekményben nem nyert kifejezést." (1878 aug. 14. 8615. sz. a.) Kcrcskeilclcmjogi döntvény. A perrendnek ,h ilmozot(sngí iránti szabálya nem igényli, hog>) a több különböző köoelelésl larlalmazó keresel egészben elutnsitassek, midőn a biró azok valamelyikére nézve magát illetéktelennek találja; az ellenkező, csak a perek s költségek szaporítására vezető eljárás a törvénykezés jól felfogott feladatúval is ellenkezőén. A kereskedelmi illetőség ki nem terjed oly kártérítési igényre, mely nem a biztositasi összeg megfizetésének elmulasztásából, hanem a biz'ositoll ellen hit alaptalan bűnvádi feljelentésből származlalik. Azon kérdés: valamely per me'gik anyagi törvény szerint dönlendö el, — az illetőség fe etti határozat hozatal keretén kivül esik. Pap Ti vad ár lugosi birtokos képviselve pesti ügyvéd Környe)'- Ede által — a,Trieatí Azienda assicurat rice — a bp',sti keresk. tszéknél b jegyzett biztosító-részvény-társaság e. 88 39. frt 85 kr. biztosítási díj és 18260 frt kárösszeg m'gfi vetésére 1873. jul. 29. keresetet támasztott a bpestí keresTc. tszéknél azon alapon, m vei te nesmegyei puaz'á'án mé^ 1367. évben 3 kazal búzáját biztosította alp.társalatnál, m dyek azon évben leégtek; a társulat azouba í nemcsak megtagadta a biztositott kár megtérítését, hanem felgyujtás által okozott csalás vádjával felperes ellen bünpert tett folyamatba — melynek hosszadalmas lefolyás* után mindhárom bíróság — a temesvári tszék 1877. aug. 23. — a kir. tábla 18 Í7. nov. 19. s a Ouria 1878. febr. 8-án hozott végzéseivel alanyi tényálladék hiányából a csalási bűntény miatti vizsgálat beszüntetését kimondotta. A társaság ezen eljárása folytán — mely 10 évi idő artamra terjed — felperes 182 J ) frt kárt sze ivedett, melyet részletesen felszámít, a ennek megtérítését is kéri. Tárgyaláskor a bírói illetőség kifogásoltatott. A b pesti kir. tszék f. évi 60334. sz. a. végzésével, a biztosítási összegre vonatkozó hatáskörét megállapította, — ellenben a kártérítési keresetet illetőleg alperes kifogása iák helytadott — következő indokolással: „Utóbbira nézve birói hatáskör hiányából fd peres keresetével elutasítandó, mert ezen kereset alapjául tett bünfeljelentés, alperes üzlete körén kivül eső cselekmény levén, keresk. ügyletnek nem is tekinthető; az ebből felmerült kár s elmaradt haszon iránti kereset tehás a keresk. hatáskör alá nem tartozik." ,,A. másik kifogás elvetendő, mert a birói illetőség nem anyagi, de alaki jogkérdés levén, az illetőség nem a jog keletkezésének, hanem a jog érvénye-ütésének idejébe i fennálló törvények szsrint bírálandó. — A kereset biztosítás el válalására állapitatván, ez a kereset indításkor már érvényben levő. s az ügylet minőségének meghatározására nézve jelen esetre is alkalmazan ló keresk. törv. 2Ö8. §. 4. p. s az elj. rend. 5. 2. p. szerint feltétlen keresk. ügyletet képez, s a belőle felm;rült peres kérdés a keresk. hatáskörbe tartozik; — továbbá — „mert a vál. bíróság alakítására vonatkozó intézkedés a perr. 4>)S— 499. §§. követelménveindc nem felel meg, s így a kárösszeg megállapítása a törvényesen nem alakított választott biróság elébe nem is tartozhat, de különben jelen esetben nemcsak az ö-S'.eg, de maga a jog is vitássá tétetett, a jogkérdés pedig a bizt. áraláuos feltételi k ^0. §. szerint rendes biróság elébe tartozik." „mert alperes hallgatag beismeri, hogy czégét Budaposten bejegyeztette; midőn pedig czégét a keresk. törv. 210. §. rendeletéhez képest bejegyeztette, alperes a 211. §. b. p. kívánalmának is eleget tett; s igy a belföldi kép\iselőség által kötött ügyletekből folyó peres kérdésekre nézve, alperes magát már a czégbejegyzés alkalmával a belföldi bíróságnak alávetette; ennélfogva a tem sván képviselőség által kötött A. szerződésből felmerülő peres kérdés elbírálása nem az átal. feltételek 20. §-ban kikötött triesti biróság, hanem a perr. 33. §-lioz képest a budapesti illetékes biróság illetősége a'á tartozik. — Végre —