Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 75. szám

Budapest, 1878. péntek, október 4. 75. szám. Huszadik évfolyam. Tartalom: Jogesetek: Áru nem szállításnál közvetlen kárkereset. — Igénynél át nem adás. — Kereskedelmi és Semmit, döntv. Jogeset. Áiu szállítási ügylelnél, ennek nem teljesítése esetében, a tevőnek közvetlenül kártérilésre irányzott keresete el nem utasilhaló, ha az eladó /el nem kifogásolta azt, hogy vevő nem a szerződés teljesítései követelte. Berger Mali mint Berger József eredményesé— Kökényesy Sándor e. 1876 ik évben 500 frt áru nem szállításból eredt kártérítés iránt a nyiregyházi tszék elótt pert ir.ditott, melynek letárgyalása után A tszék 1877. jul. 6. kelt Ítéletével felperest elutasította az esetre, ha alperes főesküt tesz arra: hogy az A. kötlevél szerint eladott 2000 itcze szef-zt alperes Berger Józsefnek 186 1 -ik évben kiszolgáltatta s azt Berger József elszállította; ez esetben a perköltségek kölcsönösen megszüntetetvén. Eskü le nem tétel esésére alperest a ke reset értelmében elmarasztalta — következő indokokból: „Bár az A. adásvevési szerződés felperes kezei közt van is, mind a mellett, miután felperes az alperes azon állítását, hogy az A. alattiban kitett szesz-mennyiséget felperes jogelőd je alperestől megkapta s elszállította, s hogy a szesz eladásáról kiállított A. szerződés csak feledékenységbe 1 maradt felperes jogelődjének ktzei közt — semmivel meg mm czáfolta, — alperesnek az azon állítás igazolására általa felajánlott főesküt odaítélni kellett, és pedig miután felperesek a felhozott ténykörülményre i.ézve közvetlen tudomása mnesen s arról csak is alperesnek lehet közvetlen tudomása — a főtsküt alperesnek kellett (235. §.) odaitélni. „A tőeskü letétele esetén ped g felperes keresetével elutasítandó, mert ez esetben azon felperesi állítás, hogy jogelődjének alperes a szeszt ki nem szolgáltatta, a főeskü által teljesen megezáfoltatik." „Le nem tételével pedig alperes elmarasztalandó, mert ez esetben alperes a követelést be ismerőnek volt tekintendő, és pedig, miután a szesz árára nézve semmi kifogást sem tett, annak árában a keresethez képest volt marasztalandó." „A tanúvallomások mellőzendők voltak, mert azok az ügy felderítésére semmi lényegest nem tartalmaznak." A kir. tábla 1878. april 8. — 12278. sz. a. Ítéletével a tszéki ítéletet helybenhagyta; mert az A. szerződés szerint alperes arra válalt kötelezettséget, hogy felperes jogelődjének 1861. márcz. 19-én 2000 itcze szeszt kiszolgáltat; ennek folytán azonban az esetre, ha alperes csakugyan azt a jelzett időre ki nem szolgáltatta, — felperes jogelődjének első sorban arra keletkezett joga, hogy alperest elválalt szerződési kötelezettségének teljesítésére biróilag szoríthassa, — de nem arra, hogy alperestől a kiszolgáltatandó szesz árát követelhesse." „A miért is felperesnek nem levén az A. szerződés alapján a szerződésileg kiszolgáltatandó szesz árának megvételére kereseti jogigénye, ezen indokból felperes keresetétől feltétlenül elmozdítandó lett volna; „minekutána azonban alperes az első bírósági Ítéletnek, a keresetben őt feltételesen marasztaló rendelkezése ellen felebbezéssel nem élt s igy az javára meg nem változtatható — az első bírósági ítéletet ezen indokból helybenhagyni kellett." A legfőbb ítélőszék mindkét alsó biró.-ági ítélet megváltoztatásával, alperest feltétlenül kötelezte az 500 írt tőke s perinditástóli kamatok megfizetésére — a perköltségek kölcsönös megszüntetésével. — Indokok: „Alperes az ellen, hogy felperes nem a szerződés teljesítését, hanem közvetlenül kártalanítást kér, kifogással nem élvén — ez alapon felperes ker sete el nem utasitható. „Alpeies az A. okirat valódiságát, és azt, hogy Bergeé József részére 1861. márcz. l ü-én 2000 itcze szeszt szá litani köteles volt, — maga is elismervén : köte'ességében állott azon kifogást, hogy Berger Józsefnek a szeszt átadta, s hogy ez azt el is szállította, bebizonyítani; minthogy azonban Hartman Lipót tanú erről mit sem tud; minthogy továbbá alperes elleni tatában eziránt a íőesküt cs?ik felperesnek kínálta, ez azonban saját tényében nem forogván, azt a perr. 232. §. értelmében elfogadni vagy visszakínálni nem köteles, — Berger József részére pegig a főeskü nem is kináltatván, felperes ennek személyében azt elfogadni sem volt köteles; s igy a perr. 233. §. határozata sem alkalmazható; — minthogy végre alperes részére a főeskü a perr. 235. § alapján, a kihallgatott Klein Mózses, és Fried Ignáez tanuk által tanúsított alperesi nyilatko atok mellett meg nem i:élhető: alperes fentebbi kifogását nem igazolta; és minthogy alperes a kártalanítás összege ellen kifogást nem tett, ezt a kamatokkal meg is kellett ítélni." (1878. aug. 26.-7988. sz.a.) Jogeset. Ingó dolgok tulajdonának megszerzésénél lényeges kellék levén: az átadás s átvétel, — az az igénylő részéről megszerzettnek nem tekinthető, midőn az illető ingóságok foglaláskor is végrehajtást szenvedő birtokában találtattak.. Király Sándor és András mint igénylő felperesek — Scheiber Bernát foglaltató és Király Dávid végrehajtást szenvedő e. a kis czelli jbiróság előtt igénykén setét támasztottak — melynek letárgyalása után — a jbiróság f. év márcz. 26. — 1628. sz. a. végzésésével felpereseket keres.tűktől elmozdította s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette; mert végrehajtató a végrehajtást szenvedő ellen, a gőzgép hátralékos vételára megfizetése végett pert folytatván, a fizetésre első bíróságilag kötelezve lett s a 2-od bíróság azt helyben75