Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 5. szám

18 az alperesi ellenvetések nem forognának fenn — nincsen igazolva." , . „Épen ugy nincs igazolva felperesi részről áihtott birtoklás és kezelés; egyfelől azért, mert felperes mint akkori időben kiskorú az 1791. 2. cz. 1. p. valamint az oszt. p. tk. értelmében is gyámi hatalom alatt álván — önrendelkezési képességgel nem birt; de más felől felperes a birtoklás s kezelés gyakorlatában azáltal is gátolva volt, mivel ha állana is azon állítása, hogy b. Jósika Józsefné nem volt gyermektelen simplex vidua s az apai hagyaték a fiuk s leányok közt egyaránt örökölhető — a hagyatéki vagyon használata, következőleg birtoklása s kezelése is a H. T. K. I. R. 102. cz. 1. §. értelmében b. Jósika Józsefnét illeté hitves tartás (intertentio conjugalis) czimén." így tehát felperes sem törvényes örökösnek, sem a tulajdonnak birtokbavétel általi megszerzőjének nem levén tekinthető — tulajdon elismerés iránti keresetével elutasítandó volt; — mivel alperes mint jogszerű birtokos, s bíróilag elismert tulajdonossal szemben, sem a követelt tulajdon jog czimét, sem a tulajdon megszerzését nem bizonyította. A marosvásárhelyi kir. tábla 1877. jun. 11. — 4176. sz. a. az első biróság ítéletét indokaiból helybenhagyta. (Vége köv.) Kereskedelem jogi döntvények. A legf. Itélöszéktöl. Az adós abbeli védekezése, hogy hitelezőjével bizonyos időben telt összeszámolásakor, az áru vásárlásból származott összes tartozásait végleg kiegyenlítette, — el nem fogadható, midőn önmaga beismeri, mikép még azon összeszámolás és kiegyenlítés uün is tett annak részére fizetéseket. Königsberger Gross czég — Weiss Lázár e. 190 frt 29 kr. iránt a bpesti V. ker. járás mint keresk. biróság előtt pert indított 1876. májusban. A jbiróság 1S77. jun. 4. — 23474. sz. Ítéletével alperest marasztalta ha felperes főesküt tesz, hogy az 1872. nov. 28-ki boldog-kereszturi vásáron alperes s felperest közt létrejött egyesség folytán, felperes a kapott 320 frt készpénz s kapott váltókkal magát végleg kiegyenlítettnek nem nyilvánította; különben elutasittatik stb. következő indokolással: „Alperes beismeri, hogy az A. könyvkivonatban foglalt árukat megrendelte, csak hogy azt állitja miszerint az összes tartozást 1873. febr. 23. leszámolás utján kifizette (26435. jk.) 4626. sz. jkben pedig azt állitja, hogy 1872. nov. 28. fizette ki; az ezen időn túl tett megrendeléseket pedig váltókkal egyenlitette ki; végre ezen jkönyvben azt állitja, hogy az összes megrendelt áruk 1872. nov. 28. készpénzzel?s váltókkal fizetettek ki. Felperes tagadása ellenében alperes Czim Simon tanujával igazolja, miszerint felperes az alperessel az 1872. nov. 28. vásáron leszámolt, mely alkalommal adott alperes neki egy 400 ftos s egy 200 néhány ftos váltót, melyek Pesten jelenlétében fizetettek ki; mely tanú valja továbbá mikép azután tett ugyan alperes megrendeléseket, de ezek készpénzel egyenlítettek ki; az ellenkérdésre azt felelvén mikép alperes tu<lta nélkül, neje kérelmére volt Pesten felperesnél, s a kereseti követelést barátságosan akarta kiegyenlíteni. — Miután alperes a felp. könyvek ellen kifogást nem tett; a tanú vallomása pedig ellenmondásokat tartalmaz, de alperesi védelemmel is ellenkezésben van; annak mellőzésével, mint a 20—30 ftos tételek iránt felhívott tanuk kihallgatásának is, nem különben a kamatok iránti kifogásnak is ; miután a 20—30 frt kifizetése a könyvkivonatban elismertetik, de a per érdemére nincs is befolyással; a kamatok pedig a ker. törv. 285. §. értelmében járnak — a kifogásának igazolására alperes által egyébb bizonyíték hiányában, a megkinált s felperes által elfogadott eskü felperesnek odaítélendő volt." A bpesti kir. tábla 1877. okt. 8. — 4502. sz. a. az e. b. ítéletet megváltoztatta és alperesnek itélte oda a pótesküt arra: „hogy 1872. nov. 28. a felperesi czég tagjával Königsberggel minden addigi tartozásokra nézve összeszámolt s akkor felperes czég összes követelését részint váltókkal részint készpénzzel egészen kiegyenlítette" — és ennek letétele esetére felperest keresetével elutasította; ellenkező esetben alperes 161 írtban elmarasztaltatik stb. „Indokok: Az A. könyvkivonatból kitünöleg felperes az 1872. nov. 28-ig alperesnek szállított áruk egyenlege s kamatai fejében követeli a kereseti összeget. Tekintve, hogy ezzel szemben alperes tanuja teljesen világos s határozott vallomásában félbizonyitékot állított elő arra nézve, hogy épen a könyvkivonat ,Tartozik' rovatában, utolsó keletkezésének napján felperes összes követeléseit kiegyenlítette; hogy tehát miután a könyvkivonatban későbbi vásárlások bevezetve nincsenek, — felperes könyvei alapján alperes ellenében többé mit sem követelhet. — Ezen félbizonyiték teljes próba erőre emelése végett kellett a pótesküt odaítélni alperesnek. — Az eskü le nem tételére alperes a 161 frtban elmarasztalandó volt, mert a könyvek helyes vezetését kétségbe nem vonta; s a kamatokra nézve csak azon kifogással élt, hogy a kivonatban felszámított kamat kamata nem követelhető stb. stb." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét megváltoztatta és az első biróság Ítéletét hagyta helyben, alperest eskületétele esetére, felperesnek 15 frt 20 kr. perköltség fizetésére is kötelezvén. „Indokok: Mert alperes a D. hitelességére nézve meg nem támadott könyvkivonat ellenében csak azt hozza fel, hogy 1872. nov. 28. felperessel összeszámolván, összes tartozását 32 » frt készpénz fizetés s váltók kiállítása által végleg kiegyenlítette; s ennek igazolására Czim Simon tanura hivatkozik:" „Miután azonban alperes ebbeli állítása megczáfoltatik alperesnek saját beismerése által, mely szerint az állítólagos végkiegyenlités után is teljesített fizetéseket 30 és 20 frt erejéig; azon védekezése pedig, mintha ezen fizetések onnan erednének, hogy sógornéje Fischer Móriczné által tett vásárlásokért felperes őtet terhelte volna meg — az A. könyvkivonat szerint valótlannak bizonyult; a mennyiben az szerint az állítólagos végkielégítés után ilynemű terheltetés elő nem fordult; és miután a felhívott tanúnak kimondása, nemcsak a fentebbieknél, de annálfogva is, mert az — alperes tartozásának menynyiségéről, — az állítólagos végkiegyenlitéskor teljesített készpénz fizetés összegéről, — a kiállított váltók értékéről — s így a végkiegyenlités főmozanatairól tudomással nem bir: póteskü által kiegészithető részbizonyitóknak el nem fogadható. — Annálfogva a tábla ítéletét, megváltoztatni stb. kellett."