Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 73. szám

nére hagyta el; tekintve továbbá, hogy vádlott a Vajon Pál leshelyétol, a mint azt a felvett térrajz mutatja, különböző irányban sütötte el fegyverét, mennyiben tehát ezekszerint vádlott nem is gyaníthatta azt, hogy a kérdéses alkalommal vadásztársa közeledik feléje, — a mint az előtte levő s hozzá közeledő sötét alakra reá lőtt: büntetésre méltó cselekményt nem követett el, annálkevésbé mert a fegyvernek elsütésére, netalán közeledhető vad állat általi megtámadtatás veszélyének elhárítása miatt, önvédelmi szempontból volt ösztönö^tetve." A kir. tábla 1878. márcz. 11. — 4415. sz. alatt a tszék ítéletét minősítésére nézve mpgváltoztatta hivatalból, s a vád cselekményt életbiztonság elleni vétségnek minősítette, miután az véletlenségből s nem ártani vald szándékból keletkezett „az ügyérdemét tekintve pedig, —• indokain kivül még azért is helybenhagyta, mivel tanuk által is igazoltatott azon mentő körülmény, hogy Vajon Pál csősz leshelyét idő előtt hagyta el, — miután azok a végzetes lövést 8 —10 óra közötti időben történtnek bizonyítják, midőn a lesbe állás alig hogy kezdetét vehette." A legfőbb ítél őszé k következőleg ítélt: „A kir. tábla Ítélete azon részében, melynél fogva a jelen cselekmény életbiztonság elleni vétségnek minősítetik, helybenhagyatik: az érdem tekintetében azonban mindkét alsó bírósági itélet megváltoztattatik, és vádlott a fentebbi vétségben vétkesnek kimoudatik, és azért 3 havi fogságra s költségek viselésére ítéltetik „mert a vizsgálatból megállapítottnak veendő az, hogy vádlott a kellő elővigyázatot elmulasztotta, minek egy emberélet esett áldozatul; miért is vádlottat a fentebbi vétségben vétkesnek kimondani stb. stb. kellett." (1878. június 24. — 4053. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A mezei cselédnek betegsége egymagában, mint elhárithatlan akadály, a tárgyalási halárnap elmulasztásának igazolására elégséges okul nem szolgálhat. Szőcs Máté — Román Mihály e. 37frt79 kr. iránt a baróthi jbiróság előtt sommás pert indított. — Alperes meg nem jelent s ennek folytán igazolással élt azon alapon, mert egyetlen cselédje megbetegedvén, kéntelen volt juhai őrzésére hon maradni. A jbiróság f. év márcz. 8. — 636. sz. a. ítéletével az igazolási kérelemnek helyt nem adott s a makacsságból marasztaló ítéletet érvényében fentartotta, — mert a felhozott betegségi eset elhárithatlan akadálynak nem tekinthető. Alperes semm. panaszt adott be. A Semm itőszé k azt elvetette; „mert a cseléd betegsége egymagában nem képez oly akadályt, melyet a gazda más cseléd vagy napszámos felfogadása által el nem háríthatna; mihezképest az elmulasztott tárgyalás igazolásának elegendő okául nem szolgálhat; „de ettől eltekintve, panaszló fél cselédjének állított betegségét tanuja által sem bizonyította; „azt pedig, hogy képviseltetéséről idejekorán gondoskodni saját személyében akadályozva lett volna, nem is állította; (1878. szept. 3. — 10276. sz. a.) A végrendeleti végrehajlónak, az örökösök nevében való fellépése nem képez hivatalbóli semmiségei, midőn az, hogy a 1 végrendeleti végrehajló, a végrendeletben gyökeredző jogánál fogva jogosított é a hagyatéki követelések behajtására — perelhetési és nem képviseleti jog kérdéséi képezi. Kovács József miat néhai Pálfi J5zsef végrendeletének végrehajtója — özv. Tamás Józsefné e. 50 frt iránt pert indított a szegedi járásbíróság előtt; mely azt ítélettel ellátta s közbevetett felebbezés folytán a kir. táblához felkü'dötte. A kir. tábla hivatalbóli semmiséget észlelt az első biróság eljárásában, mivel Pálfi József örököseinek mellőzésével, felperesként nevezett örökhagyó végrendeleti végrehajtója lépett fel. (2)7. §. 15. p.) A Semmit ő szék itt a 304. §-szt alkalmazhatónak nem találta; „mert. azon kérdés, váljon a végrendeleti végrehajtó a végrendeletben gyökeredző jogánál fo^va jogositottnak tekinthető-e a hagyatéki követelések behajtására? perelhetési s nem képviseleti jog kérdését képezi; annak megbirálása tehát az ügy érdemében határozni hivatott bíróságok köréhez tartozik." (1878. aug. 14. — 16495. sz.a.) A község-bírósági bizonyítvány áltól kimutatva levén, hogy alperes meg lelt idézve a községi biróság elébe, de a községi bíráskodásnak magát alá nem vétellé: azon bizonyítvány alaki hiányossága miatt az ügy a községi bírósághoz nem utasítható vissza a rendes biróság állal. Rosenberger József — TuryPále. llfrt 94 kr. iránt a zombori jbiróság előt sommás keresetet támasztott, melyet azonban az f. é. apr. 23. kelt végzésével, alperes kifogására, illetéktelenségének kimondása mellett, a községi birósághoz utasította; mert a perr. 475. §. szerint a községi biróság egyik tagja a községi jegyző' is levén, — miután felperes beismerte, hogy az a bíráskodásnál jelen nem volt, — a községi biróság szabályszerüleg nem volt alakítva, s a becsatolt hivatalos bizonyítvány kiállitásái*a jogositva, — annál is inkább, miután az eljárásról jegyzőkönyv fel sem vétetett; miből látszik, hogy felperes inkább a hivatalos bizonyítvány kiállítása, mint perelés és az egyezség megkisérlése czéljából idéztette alperest a községházába; miért is a becsatolt bizonyitvány, mint valótlanságot tartalmazó bizonylat figyelembe nem vehető, stb. stb. Felperes semm. panaszszal élvén. — A Semmitőszék a jbiróság végzését megsemmisítette; (297. §. ő. p.) és sommás bírósági illetőségét megállapította ; „mert a mellékelt bizonyitvány által kellőkép kimutatva van, hogy alperes a községi biróság elé megidézve volt, s magát a községi bíráskodásnak alá nem vetette; az első biróság tehát a most hivatolt bizonyitvány alaki hiánya miatt az ügyet helytelenül utasította el magától a községi bírósághoz." (1878. aug. 23. — 16477. sz. a.) A kiskorú hiányos képviselete tekintetéből, hivatalból észlelendő semmiségi eset nem forog fenn, midőn a kir. tábla figyelmét elkerülte az, hogy az eljáró biróság az első tárgyalás után hozott végzésében azonnal intézkedett a hiányos képviselet helyrehozása s a gyámhatóság megkeresésével, a gondnok kinevezése iránt. Laski Teréz s Mária mint felperesek — Deutsch Alajos és Laski Jónás e. igénypert indítottak a bpesti tszék előtt, mely által hozott határozat felebbeztetvén — 73*