Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 73. szám

292 abpesti kir. tábla az ügyiratokat hivatalból észlelt semmiség alapján felterjesztette. A Semmitőszék következőleg határozott: „A kir. tábla — 1878. július 2. kelt jelentéssel — az ügyiratokat hivatalból a 304. §. alapján azon okból terjesztette fel, hogy 2-od r. felperes Laski Mária még kiskorú, a miut ezt az őt képviselő ügyvéd részére, végrehajtást szenvedett 2-od r. felperes mint attya által kiállított meghatalmazvány mutatja; és igy felperesi minőségben törvényesen képviselve nem lett volna; „tekintve azonban, hogy a felterjesztett periratok szerint, melyek a kir. tábla figyelmét elkerülték, — ugyan az eljáró bíróság azonnal az első tárgyalás után, 1876. sept. 2. — 22631. sz. a. hozott végzésében ezen hiányos képviselet iránt, intézkedett s a kiskorú felperes részére gondnok kinevezése végett, az illető gyámhatóságot megkereste; minek folytán a bpesti fővárosi árvaszéknek, mint gyámhatóságnak 18"< G. okt. 6. — 16028. sz. végzése szerint ezen kiskorú részére ügygondnok rendehetett is, a kinek közbenjáiása és képviselete mellett, a további perbeli eljárás folytattatott, — „ekként a felterjesztő jelentésben kijelölt hiány fenn nem forogván, hivatalbóli eljárásnak sem volt helye." (1878. aug. 21. — 16026. sz. a.) Ipar hatósági engedély alapján folytatott gyepmesteri üzlet birlalója és üzletvezetője között, azen szolgálali viszonyból felmerült vitás kérdések elintézése első sorban az iparhalóságok körébe tartozik, habár a viszály tárgyául szolgáló felmondás az iparhatóság utján már eszközöltetett is. Ozv. Spindler Mária pozsonyi gyepmesteri s csatorna tisztítási üzlet tulajdonosa — Spindler Gusztáv üzletvezetője e. a pozsonyi j bíróságnál, kiszállásolás s az üzlet vezetéstőli elmozditás iránt sommás keresetet támasztott. A jbiróságf év márcz. 15. — 7208. sz. a. végzésével illetéktelenségét mondotta ki; mert az iparos és segédjei, — ugy a gazda és cselédjei között a szolgálati viszonyból eredt vitás kérdések, melyek a munka kezdésére, folytatására s megszűntére vonatkoznak, első sorban az ipathatóságok hatáskörébe tartoznak. Felperes semm. panaszszal élt; mert az általa a pozsonyi helytartósági osztály engedélyével gyakorolt üzlet nem képez szabadon gyakorolható ipart, s azért az 1872 :VIII. tcz. 8. §-ban felsorolt üzletek közzé nem sorolható. 0 a városi kapitányságnál alperesnek a szolgálatot felmondotta, ezt az elfugadta — igy jelen keresetét csakis a rendes bíróság előtt érvényesítheti. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kereset, — mely felperes részéről, mint a keresethez beügyelt iparhatósági engedély alapján folytatott, az 1872: VlII.tcz. 8. §-sza alá tartozó iparüzlet birlalója által, az ennek üzletében üzletvezetőül alkalmazott alperes ellen a közöttük fennálló ezen szolgálati viszonyból felmerült peres kérdés, illetve utóbbinak az illető közigazgatási uton történt szolgálattóli felmondás folytán, e szolgálatbóli elbocsátása és kihelyezése iránt inditatott,— „az idézett törvény 08. §. szerint, a 97. §-ban kijelölt iparhatóságok elintézése alá tartozván, és felperes ebbeli igénye a törvény rendes utján, a törvényben kiszabott idő alat csak akkor levén érvényesithető, ha az iparhatóság e felett már érdemlegesen határozott, és ennek határozatával meg nem elégednék; és e részben az, hogy a szolgálat alperesnek az illető iparhatóság előtt felmondatott már — változást szintén nem tevén — „a jbiróság a perr. 8. §. alapján törvényszerüleg ha* tározott, midőn az iparhatóság mellőzésével." stb. stb. (1868. aug. 21. 11970. sz. a.) A tanú nem törvényszerű megidéztetése igazoltatván, annak meg nem jelenese folytán kiszabott bírság megszüntetéséi az eljáró bíróság is kimondhatja. Letics Amáliának — a Kincstár elleni igénperében Kovatsits Róza tanuként idéztetetett, de meg nem jelenvén, a szabadkai jbiróság által birság fizetésében marasztaltatott. Ennek folytán marasztalt nő a a birság elengedéseért folyamodott. A jbiróság f. év május 3. — 39757. sz. végzésével azt visszautasította, mert az első biróság nincs jogosítva saját határozatait megváltoztatni; és mert marasztalt fél a bírságoló — reá nézve sérelmes — végzés ellen jogorvoslattal nem élt. Ez ellen semm. panaszt adván be — A Semmitőszék a jbiróság végzését: „tekintve hogy a tanú meg nem jelenése folytán kiszabott birság megszüntetését, — a mennyiben a tanúnak nem törvényszerű megidéztetése igazoltatik — az eljáró biróság is a megtartandó vizsgálat alapján — kimondhatja; és igy jelen esetben a visszautasitásnak helye még nem volt,u ,,a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette." (1878. aug. 21. — 13841. sz. alatt. Az ügyvédi kamarákból. A bpesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Farkas Lajos (lakik IV. zöldfa-uteza 36. sz.) a kamara lojstromába folytatólag felvétetett; ellenben Cseresnyés Károly bpesti ügyvéd és kamarai tag elhalálozása, — Naszluhácz Ödön bpesti ügyvéd és kamarai tag pedig az ügyvédkedésről való önkénytes lemondása folytán, fenti lajstromból kitörültettek; az előbbi irodája részére gondnokul Lazits Péter bpesti ügyvéd és kamarai tag neveztetett ki; utóbbiéra pedig gondnok kinevezésének szüksége fenn nem forgott. G a i z 1 e r Julián bpesti ügyvéd és kamarai tag elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitörültetett, s irodája részére gondnokul Janik Ferencz bpesti ügyvéd és kamarai tag neveztetett ki. A győri ügyvédi kamra részéről közhírré tétetik, miszerint L am p er th József tatai és Veöreös Imre győri ügyvéd elhalálozás folytán, az ügyvédi lajstromból kitörültetett; egyúttal az előbbi irodájára nézve Virágh József tatai, utóbbiéra Veöreös Jenő győri ügyvéd gondnokul kirendeltetett; végre Kiss Ferencz székhelyét a kamara területén belől Szent-Mártonból Győr városába tette át. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 írt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10.