Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 72. szám

Budapest, 1878. kedd, september 24. 72. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogesetek : Alapítvány érvénytelenítése. — Rágalmazás levelezési lapon. — Csödjog eset. — Semmit, döntvények. Jogeset. Valamely tanintézet javára, és pedig örökidöre tett ala­pítvány visszavonására, megszüntetéséi e törvényes alap nem forog fenn, ha az alapítvány érvénytelen módon létrejötte nem igazoltatik, hanem az alapító oly jogainak megsértése pana­szoltatik, melyek megsértése esetére az alapító levélben, az ala­pítvány megszüntetése feltételül nem köttetett ki; a mely esetben tehát az alapitó csak arra jogosított, hogy az ily sérel­mek orvoslását, s jogai helyreállítását annak utján érvényesít­hesse. S z ő 1 ő s y István — Sipos Orbán Jász-Nagy­Kun-Szolnokrnegye alispánja, mint a Jász kerület tanbizottságának elnöke e. a jászberényi gym­nasium javára tett alapítvány érvényteleníté­sére 1876. januárban a jászberényi tszék előtt pert in­dítván — a tszék 1877. július 12. — 3080. sz. a. ítéle­tet hozott, melyben felperest keresetével elutasította ; „mert azon felperesi állítás, bogy ő egy tanár ki­nevezési jogának gyakorlatában gátoltatott, miért az alapítvány egészen semmis, — saját B. a„ csatolványával czáfoltatik. — Az alapító levél szerint ugyanis az alapit­vány örök időre feltétlenül s visszavonhatlanul s rendel tetésétől elvonha^lanul tétetett nemcsak, hanem még az esetben sem enyészik el az alapító javára, ha maga a gymnasiummegszűnnék is. Az alapitó levél minden egyébb pontjai, világos szövege szerint, kizárólag a kezelésre vo­natkoznak. De mint kezelési feltétel sincs határozottan kikötve az, hogy a mennyiben felperes mindaddig, mig az alapítványi 12250 frt tőkét készpénzben le nem fizette, évenkint kamat fejében egy tanár fizetésére 733 frtot kö­teles fizetni, — e kötelezettségét megtagadhatja, ha az illető tanár kinevezésére nem folyt volna be. — Sőt ab­ban határozottan az foglaltatik, hogy a Jász kerületek hatósága felperessel bármelyik osztály tanár fizetése iránt rendelkezik; s csupán felperes alapitó óhaja gya­nánt van kifejezve, hogy ő a 7-ik osztály tanárát fizesse azon nyilvános kikötéssel, hogy azt ő is nevezze ki. Két­ségtelen tehát, hogy ezen kikötés, miután egyúttal a', ala­pitó határozottan kijelentette, hogy a hatóság jogosítva van tőle bármelyik osztálytanár fizetését követelni, nem­csak az alapítvány egészére, de egyes évi kamatrészle­tekre nézve sem bir, semmi körülmények közt azon ha­tállyal, hogy abból kifolyólag felperes a vonatkozó évekre a fizetési kötelezettség alóli feloldatását követel­hesse." „E szerint a keresetet, ugy az alapítvány egészbeni érvénytelenítése, mint az 1871. okt. 1-je óta eddig esedé­kes évi részletek fizetésének kötelezettsége alól felperes feloldatása tekintetéből — utóbbi részben annyival in­kább el kellett utasítani, mert a keresetből kitűnik, hogy e részletek iránt, még pedig nem is e tszéknél, birói eljá­rás van folyamatban — s ezen első foly. tszék nem lehet hivatva más biróság határozatait, mint a jelen keresetben kéretik, érvényteleneknek nyilvánítani." A kir. tábla 1878. jun. 14. — 55177. sz. a, az első biróság ítéletét hhagyta; Indokok: „Bárha alperes a keresetre törvényes időben elleniratot nem adott be, s e miatt igazolási ké­relme megtagadtatott, — következőleg a keresetben fel­hozott ténybeli állitások a perr. 111. §. szerint általa be­ismerteknek, s ellene bizonyítottaknak tekintendők; mind­azonáltal ezen bizonyított tények alapján, nem adathatott hely felperes keresetének. Mert a perr. 245. §. értelmé­ben, a birói Ítéletek bebizonyított tények alapján ugyan, de minden esetben a törvények szerint hozandók; a tör­vények szerint azonban felperes B. a. alapítványa, ama tények alapján, melyek a keresetben felhozattak, érvé­nyen kívül nem helyeztethetik." „Felperes ugyanis oly körülményeket, melyeknél fogva alapítványának érvénytelen módon létrejötte meg­állapítható volna, fel nem hozott, — s nem is kérte azt eredetileg érvénytelennek nyilvánitatni, — hanem arra intézte keresetét, hogy az alapitványi oklevél azon sérel­mek miatt érvénytelenitessék, helyesebben szüntetessék meg, melyek az azon oklevélben kikötött jogain alperes által 1S71 óta ejtettek. — Úgyde a B. alapitó levél­ben felperes javára megállapított jogok megsértése, vagy megtagadása esetére, az alapítvány megszüntetése feltéte­lül nem levén kikötve. — illyetén sérelmek, ha fenforog­nának is, felperest az örök időre kötelezett alapítványnak visszavonására, megszüntetésére, vagy érvényen kívül helyezésére nem jogosítják.8 „Nevezetesen a kereset pontjaiban elősorolt azon té­nyek is, hogy az alapitványilag javadalmazott taninté­zetnél, némelyik tanévre a felperes által fizetendő tanári állomásra, rendes oklevéllel ellátott egyén ki nem jelöl­tetett ; hogy több izben szerzetesrendü, legtöbbször pedig nem okleveles tanár alkalmaztatott; hogy némely tanév­ben felperes tanár kinevezési joga megtagadtatott; — hogy az alapitványi járadékok fizetése iránt felperes többrendbeli perrel támadtatott meg; hogy ezen perek­ben a 735 frt évi járadék, alapitványi tőke kamatjaként vétetett követelésbe; s végre, hogy felperes a tanbizott­ság tagjául be nem választatott; — ha mindezen tények által felperesnek valóban létező alapitványi jogai sértet­tek volna is meg, — felperesnek csak arra adhattak jo­got, hogy ezen valódi vagy vélt sérelmek orvoslását, s jogainak helyreállitását annak utján érvényesíthesse; ré­szint pedig arra, hogy védelmét az ellene támasztott pe­rekben előterjeszthesse. — Ezen okból stb. stb. A legf. Iélőszéka kir. tábla Ítéletét indokolásá­nál fogva helybenhagyta." (1878. július 22. —4803. sz.a.) 72

Next

/
Thumbnails
Contents