Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 72. szám

286 Jogeset. A rágalmazás lényálladéha, polgárjogi uton megállapítandó, s panaszlolt a birságban elmarasztalandó, ha panasztól, mindenki által olvasható „levelezési lapon" — tehát nyilvánosan s alaptalanul oly cselekményei vádolta, mely bűnvádi keresel tárgya is lehetne. Schön Jakab — Pfeifer Ferdinándé. 100 frt rágalmazást birság fizetésére a bpesti IV. ker. jbiróság előtt 1877. szeptemberben sommás pert indított. A sérelem abban pontosult össze, mikép alperes nyilt levélben azzal vádolta felperest, hogy ugyanazon követelést kétszer akarja rajta megvenni. A jbiróság 1877. szept. 11. — 30194. sz. Ítéletével felperest elutasította s 9 frt perköltségben marasztalta; mert a keresetben érintett, s a rágalmazás alapjául felhozott kifejezések felperes tényének, s nem személyének minősítésére vonatkoznak, illetve annak tényét jellegezik; ennél fogva jogsérelmet nem tartalmaznak ; és mert a rágalmazási keresetek fenyítő útra tartoznak. A kir. tábla 1878. jan. 30. — 55799. sz. a. megváltoztatta az e bir. Ítéletet és alperest részben felperest 2/3-ban pedig az állampénztárt illető 40 frt rágalmazási birságban marasztalta — felperesi ügyvéd részére 20 — alperesinek 15 frt állapitatván meg. Indokok: „Alperes beismeri, hogy a keresetlevélhez mellékelt „levelezési lapot" ő irta, s küldötte posta utján felperesnek; minthogy pedig ezen boríték nélküli s bárki ál^al olvasható lapon, tehát nyilvánosan s alaptalanul oly cselekményei vádolta felperest, mely bűnvádi kereset tárgya lehetne; s minthogy a cselekmény, ennek lét! sitőjével szoros kapcsolatban áll ugy, hogy a megbélyegzett cselekmény megbélyegzi egyszersmind annak szerzőjét is; ennél fogva a jelen esetben a rágalmazás tényálladékát megállapítani salperest önbeismerése nyomán marasztalni stb. kellett — és pedig 40 frt birságban, mert felperes magasbhoz való jogosultságát nem igazolta. A legfőbb ítélőszék a kir. tábla Ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyta." (1878. július 8. — 6267. sz. a. Csöd jogeset. A csődügyi választásoknál, csak oly hitel; zök szavasala vétethetik figyelembe, kik cső dker esetükben, könetetéseik válódiságának igazolására oly bizonyítékokat szolgáltainak vagy aján latiak, melyek a követeles valódiságát legalább is valószínűvé teszik. Káhán Nachman Hersch e. csőd eljárás tétetvén folyamatba a m. - s z i g e t i tszék előtt—a pertárnok a hit1 le/ökkel a választmány megalakítása, és a tomeggondnok javaslatba hozatala felett felvett jköny vet a tszéknek bemutatta. A tszék 1877. decz. 3. — 19159. sz a. következő' végzést hozott. A bejelentett követelések hitelezővel fel vett tárgyalási jkönyvben előadott nyilatkozatok alapján a/. 18 10:22. tcz. 51. 52, £§. értelmében szavazat többséggel választmányi tagokul Berghofer Vilmos, Kaufman Ábrahám és Nachman Vider választatván meg, ezek meiíváhisztatása jóváhagyatik; a/.onban tekintve, hogy a tömeggondnokul szinte szavazat többséggel megválasztott ifj. (Jhaim Kahán ellen a hitelezők képviselőinek egy része azon alapos észrevételt tette, hogy a csődtömeg biztosítására elég alappal, illetőleg biztosítékkal nem bir, mennyiben ingatlanságot nem birtokolja Kahán József által eredetben benyújtott nyilatkozat, illetőleg jótállás pedig, csakis azon esetben fogadtathatik el biztosítékul, ha nevezett Kahán József az emiitett csődtömeg: 3153ü frt 30 krnyi összeg erejéig saját vagyonára, a zálogjog előjegyeztetésére kellő okmányt nyújt be, a csődtömeg biztosítására, mely esetben, ha ezen kivánalomnak ifj. Chaim Kahán tömeggondnok eleget teend — ugy megválasztatása utólag jóváhagyatni íbg, — ellenkező esetben a tömeggondnok választására ujabb határidő fog kitüzetni." stb. A kir. tábla — több érdekelt hitelezők felebbezésére — 1878. évi april hó 2. — 1094. sz. a. következő végzést hozott: Az első bíróság végzésének megváltoztatásával, a hitelezői választmány tagjaivá Kricsfalusy Vilmos, Szabó János és Szabó Aurél, rendes tömeggondnokul pedig Grirzik Adolf a hitelezők többsége által megválasztottaknak kimondatnak s e minőségükben bíróilag megerősíttetnek. Indokok: „A csődtörvény 51. és 52. §-szainak czélja csak az, hogy az ezen szakaszok által adott szavazati jogot oly egyének gyakorolhassák, kik bukottnak hitelezői sa kiknek követelései okmányon alapulnak; mert különben kij átszathatnék a hitelezőknek ezen joga, miután valósággal esetleg fenn nem állő követeléseket, csupán a csődképviselőség megalakítására lehető befolyás gyakorlása végett, egyszerűen bejelentő egyének által leszavaztathatnának; de az 51. §. szerinti választás eszközlésére kitűzött határnapon is a szavazati jog gyakorlására csak azon hitelezők bocsájthatók, kik vagy s emélyesen, vagy perrendszerü meghatalmazottak által képviselve jelennek meg. Minthogy pedig a mult évi 10150 szám alatt felvett jegyzőkönyv tanúsítása szerint, az ügyvédek által képviselve megjelent 7 i szavazó közül Kovasy Ákos ügyvéd által képviselt özvegy Nagy Sándornénak, t.'zepe János ügyvéd által képviselt Najovics Salamonnak, Braudstein Moricznak, Perl Amseinek, Lax Márkusnak, Stern Sámuelnek, Czukler Chaimnak, Káhán Hászkelnek, Guttmann Zeliguek, Hermán Reginának, Kisenstetter Rózá* nak, Dávidovics Mendelnek, Vieder Jakabnak, Kahán Jurtának, Kaufman Sámuelnek, Rosenberg Ébernek, Dávidovics Froimnak, Stein Markusznak és Jakab Sándornak, — Berghofer Vilmos ügyvéd által képviselt Meisels Márkusznak, Sichermann Mórnak, Lövinger Bernátnak, özvegy Chaim Kálmánénak, Lövinger Ferencznek, bejelentett követeléseik a keresetek tartalmához képest nem okmányon alapulnak s így adott szavazataik számitásba. nem jöhetnek; minthogy továbbá S'.abó János ügyvéd által — Ráth Muzsis, Sorger Ferdinánd, Geiszt Lujza, Kriszt Dávid, — Kricsfalusy Vilmos ügyvéd által dr. Altman Leo, — Mfindics József ügyvéd által Sztrul Hersch Veisz, — Berghoffer Vilmos ügyvéd által ifj. Kohán Léb, Kaufman Ábrahám, — Kahán M. Sámuel, Kaufman Chá;em, a marmarosi könyvnyomda s kiadó részvény-társaság Kahán és társa nevében adott szavazat számításba szinte nem vétethetik, mert a meghatalmazás hiányzik, illetőleg a becsatolt megbízás tanuk nélkül vagy csak 1 tanú előttömezéssel és így nem perrendszerüleg állíttatott ki. — Minthogy végre Berghoffer Vilmos ügyvéd Kahán Debora nevében szavazni jogosítva nem volt, mert nevezett mint a tömegnek nem hitelezője, hanem mint tulajdoni igéuyt bejelentő lépett fel,—mindezeknél fogva tekintettel arra, hogy a Czepe János és Berghoffer