Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 71. szám - A közszerzeményi jog kérdéséhez

284 gélyre hívásának mellőzésével, vélt sérelmét közvetlenül per utján akarta orvosoltatni, s a biróság aszerint járt is el. A Semmitőszék azonban itt a 304. §-szt alkalmazhatónak nem találta; „mert az eljáró biróság azáltal, hogy jelen kereset felett az eljárást megindította s abban érdemileg határozott, — tekintettel arra, hogy a kérdéses adóvégrehajtási illetve árverézi ügy a hivatalból beügyelt iratok szerint, az illető köztörvényhatóságnál, véglegesen már befejeztetett; és hogy a kereset tárgyát külöuben sem az árverés körül követett eljárás által előidézett sérelem orvoslása, avagy az okozott kár megvétele, hanem az alperes, mint háztulajdonosnak, az árverés végleges befejezése után, állitólag elkövetett azon jogellenes cselekménye képezi, hogy a nyilvános árverésen megvett, s ugyanakkor felperes mint vevőnek átadott ingókat, törvényes zálogjog czimén visszatartotta s azok kiadatását ellenzi: annak megtorlása, és illetve e harmadik személy által állítólag jogtalanul visszatartott ingók kiadatása tehát, ily körülmények közt csakis polg. per utján volt szorgalmazható. (1878. sept. 4. — 1230ö. sz. a.) A község törvénykezési ügyek fjen idő szerinti birája által képviseltetvén, midón a keresel általa a község nevében s a község követelésének behajtására inditalolt, — képviselte szabályszerűnek tekintendő; — tekintet nélkül arra, váljon a keresed követelés, mint községi vagyonnak behajtására, bir-e a községi biró kereseti joggal ? Lupsa község birájának képviseletében — Czmionea Basilin ellen 44 írt haszonbér hátralék megfizetésére, a topánfalvi jbiróság előtt sommás pert indított. A jbiróság f. év april 16. — 1426. sz. a. végzésével felperest keresetével elutasította s 10 frt perköltség fizetésében marasztalta; mert felperes meghatalmazványának a perr. 2i. §. értelmében s a közigazgatási hatóság által ellátandó láttamozási záradéka, az lá71 : XVIII. tcz. 26. §. b. e. g. betűje alatti kellékei szerint hiányozván, a tárgyalás rendén felperes által felhozott bizonyítékokkal szemben, az előirt szabályok hiányából, keresetével felperes elutasítandó annálinkább s nem a perr. 111. §. szerint makacsságból elmarasztalandó, mert az ügy más irányban jogos. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a bíróságot ítélet hozatalra utasította ; „mert törvénykezési ügyekben a község a perr. 84. §. értelmében időszerinti birája által képviseltetvén ; tekintve, hogy a kereset a község nevében, hátralékos haszonbér iránt inditatott, — a képviselet szabályosnak tekintendő; „az pedig: váljon ezen haszonbéri hátraléknak, mint községi vagyonnak behajtására, a községi biró kereseti joggal bir-e, a kereseti jogra, és eszerint az ügyérdemére vonatkozván — a bíróság helyteleníil utasította el felperest képviselet hiánya miatt, és szabálytalanul járt el, midőn a képviselet kérdését nem külön végzéssel döntötte el, hanem azt a kereset elutasításával, mely az ügy érdemét képezi és azért Ítélettel dönfendő el, ugyanazon egy végzésben foglalta össze. Mindezeknél fogva felperes képviselete törvényszerűnek kimondatván — stb.a (1878. s.pt. 3. — 10223. sz. A biró ág nem követ el semmiséget, ha h'walalböl visszautasítja, az eredetiek közlese iránti azon k rvenyt, mely nem a per felvételre szabott határidő első feleben, hanem az illető fél állal igenybeiett halasztás folytán kitűzött uj határidő első felében adatott be. Röck István — Kormos Sándor e. 800 frt iránt a pesti tszéknél pert indított — melynek folyamában, halasztások közbejöttével, alperes az eredetiek közlése végett kérvényt adott be. A tszék f. é. apr. 16. — 14831. sz. a. végzésével fentebbi kérvényt a perr. 184. §. alapján elkésés indokából hivatalból visszautasitotta. Ez ellen alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a perr. 184. §-szának, a törvényes gyakorlat által elfogadott értelmezése szerint, azon rendelkezése, mely szerint az eredetiek közlése iránti kérvény az illető legközelebbi perirat benyujiására kiszabott határidő első felében adandó be, csak is a perirat beadására szabott első határidőre, — nem pedig a felek által igénybevett halasztásokra vonatkozik; „s tekintve, hogy alperes panaszában beismeri, miszerint kérvényét nem a perfelvételre szabott határidő első felében, hanem az általa igénybevett halasztás folytán szabott uj határidő első felében adta be, — az eljáró tszék nem követett el semmiséget, midőn kérvényét mint elkésettet visszautasitotta." (18/8. sept. 4. — 13083. sz.a.) Az ügyvédi kamarákból. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Ujszászy Gyula kecskeméti lakos ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett. A pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Lulyák Antal privigyei ügyvéd részére, ki a hareztéren szolgálatban van, ügyvédi irodájának ideiglenes vezetésével gondnokul Smiesk o József ügy védet rendelte ki.—És a pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi birósága által ezennel közhírré tétetik, hogy fenyítő vád alá helyezés miatt Kosztolányi Alajos galgóczi ügyvéd ellen, kimondott felfüggesztés, a kir. Ítélőtáblának jogérvényes felmentő Ítélete alapján ezennel megszüntetik. Csőd hirdetmény • A beszterczei kir. tszék részéről tőkei Bayer Károly keresk. ellen id. tömegg. és per. Szilágyi Károly tekéi ügyvéd. Csőd meg szüntetés. Kokén J. J. budapesti bej. kereskedő ellen. Pályázatok. A körmöczbányai kir. jbirósngnál 111-ad oszt. telekkönyvvezető állomásra. A trencséni tszéknél Il-od oszt. segédtelekkönyvvezetöi áll. A nagyszebeni kir. jbiróságnál végrehajtói áll. A fehértemplomi tszéknél aljegyzői állomásokra. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.