Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 71. szám - A közszerzeményi jog kérdéséhez

283 tátott — tehát azt tartozott volna megfizetni, mit azonban nem teljesített. Tárgyalásnál alperes kifogásolja a rendes birói illetőséget, mert ezen ügy a keresk. törv. 223. §. alapján, az eljárási rend. (5. 7. szerint a keresk. illetékesség alá és tekintet nélkül az összegre, a keresk. tszék hatáskörébe tartozik; miután alperesi iatézet szövetkezetnek tekintendő, A jbiróság ennek helytadvá f. év július 8. — 28113. sz. végzésével magát illetéktelennek mondottaki; mert felperes a keresetlevelében előadottak szerint, a keres, törv. 223. §-szában érintett szövetkezetekhez tartozik; a szövetkezeti viszonnyból szármizó keresetek pedig az összegre való tekintet nélkül a keres, tszék illetőségéhez tartoznak stb. Felperes semm. panaszt adott be, melyben kifejti, mikép társulatuk nem szövetkezet, hanem részvénytársaság. Ez alapszabályai értelmében egy üzletágat nyitott, melyben jó nevü kereskedők egyetemleges kötele* zettség mellett, rendelkezésükre bocsátott nagyobb pénzösszeget, melyet azok kölcsönkép egymásközt elosztottak s ezek összesége —• tárcza vagy személy — hitelegyletnek neveztetett el, a né kdl, hogy ez a keres, törvényben meghatározott hitelegylettel azonos lenne. Nem tekinthető szövetkezetnek, mert mint ilyen nem alakult meg s nem vezettetett a czégjegyzékbe. Ez csak magán társulat, melynek tagjai együttesen kölcsönt kapván felperesi intézettől, egyetemleges szavatosságotválaltak az intézet irányában a kölcsön visszafizetésére. Üzletet tehát ez magában nem is folytat, mert csak a kölcsönt fizeti vissza az intézetnek; s nem képez önálló testületet, jogi személyt, mely a keres, törvény alá esnék; s az intézettel tagsági viszonyban nem is áll, hanem annak csak egyszerű adósa ; miért reá a keres, eljárási rendelet 5. §-sza alkalmazást nem is nyerhet. A Semmitőszék az itt vitatott elvet már a Népbank Perccel Kálmán elleni ügyben — 1878. febr. 20. — 2108. sz. a. kimondotta. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisitette (297. §. 5. p.) s a jbiróságot illetékesnek nyilvánította ; „mert felperes a keresk. törvény 223. §-ban körülirt szövetkezetnek nem tekintethetvén, — a részvény-társasági minőségben, egyik üzletágából felmerült, kölcsönzési viszonyból eredő követelésnek behajtása miatt, alperes mint egyik adósa ellen intézet jelen kereset elbírálására — tekintettel az összeg magasságára, a 93 §. a. p. értelmében a jbirÓ3ág van hivatva; s arra a keresk. törvénynek, az annak értelmében szervezkedett szövetkezetek iránt rendelkező XI. cz. 1. fejezete, valamint a keresk. eljárási rendeletnek, a szövetkezési viszonyból származott keresetekre vonatkozó 6. §. 7. pontja nem alkalmazható." (1878. szept. 11. — 18694. sz. a.) A városkapitányi hivatal, mint iparhatóságnak a keresetlevél mellékletére vezetett azon hátirata, melyben kimondja : hogy az egyesség a felek közt nem sikerülvén, azok a rendes peruira utositalnak, — nem pótolhatja az ipartörvényben előirt azon határozatot, melynek alapján az első sorban megkerereselt iparhatóságtól, a rendes bíróságokhoz lehet fordulni. Pusch Henrik — Greiduschek M. pozsonyi bej. szeszgyáros e. szolgálati bizonyítvány kiadatása iránt a pozsonyi járás- mint keresk. bíróság előtt pert indított. Megjegyzendő mikép felperes előzőleg Pozsony város kapitányi hivatalához mint iparhatósághoz adta be keresetét, melyre hátiratilag nevezett hatóság azon határozatot hozta, hogy „miután a perlekedő felek közt megkisérlett szóbeli egyesség nem sikerült, és a bizonyitéki eljárásnak, a polg. perrend értelmében e város kapitánysága előtt nincsen helye, a peres felek a rendes perútra utaltatnak." Ennek bizonyításával fordult azután felperes a járásbírósághoz. Tárgyaláskor alperes kifogást emelt, mivel jelen ügy első sorban az iparhatóság körébe tartozik, melynek hivatása nem szorítkozik csupán arra, hogy a felek közt a békés kiegyezést megkisérelje, hanem kiterjed arra is, hogy az ügy érdeme felett határozzon. Hogy pedig ez már megtörtént volna, nem igazoltatott; a felperesileg felmutatott városkapitánysági határozat csak azt tartarlmazván, hogy a megkisérlett egyesség nem sikerült — de érdemleges határozatot nem foglal magában. A jbiróság f. év július 2. — 13853. sz. végzésével felperest az illetékes iparhatósághoz utasította; mert az iparosok s munkásaik, segédjeik közt felmerülő, s a munka megkezdésére, folytatására, megszűntére, annak tartama alatt fennálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére, a viszony megszűnéséből keletkező kártérítési kövelésekre vonatkozó peres kérdések, melyek keretébe tartozik a jelen kereset is, első sorban az iparhatóság által döntendők el érdemileg, és csak ezen érdemleges határozat hozatala után van joga az azzal meg nem elégedő félnek igényeit a törvény rendes utján érvényesíteni. — Hogy pedig ez megtörtént volna, felperes mivel sem bizonyította, mert a felmutatott városkapitányi határozat érdemleges határozatnak nem tekintethetik. Felperes semm. panaszszal élt — A S em mi t ős zék azt elvetette; „mert Pozsony város kapitányi hivatalának, a keresetlevél A. alatti mellékletére vezetett hátirata nem pótolhatja azon határozatot, mely az 1872: VIII. tcz. 98. §-szának első bekezdésében előirva van; s minthogy e szerint a kérelem vagy hely.tadólag elintézendő, vagy kérvényező elmozdítandó lett volna: az eljáró biróság perrendszerüleg határozott, midőn felperest a hivatolt §. második bekezdése szerint, idő előtt folyamatba tett kereseti kérelmének érvényesítése végett első sorban az iparhatósághoz utasította." (1878. sept. 11. — 15723. sz. a.) Semmitöszeki döntvények. Nem szolgálhat hivatalbóli megsemmisítés alapjául, ha a vevő a nyilvános árverésen megvett s neki átadott, de a háztulajdonos állal, törvényes zálogjog czimén, állítólag jogtalanul visszatartott ingóságoknak kiadása végett, közvetlenül per utján a bírósághoz fordult, s ez keresete felelt az eljárást megindította s Ítélettel befejezte. Platschek Fülöp — G-rösztenberg e. árverésen megvett ingóságok kiadatása, esetleg értéküknek — 150 fttnak megtérítése iránt a bpesti I—III. ker. járásbírósághoz sommás keresetlevelet adott be, melyre a tárgyalás befejeztetvén, a f. év apr. 5. kelt itélet felebbeztetett. A kír. tábla fentebbi eljárásban hivatalbóli semmiséget észlelt, mivel felperes az általa árverésen megvett ingók kiadatása iránt, a végrehajtó közegek se71*