Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 68. szám

271 panaszlott igen jól tudhatta, miszerint egy közönséges katona, ily ritkább s értékesebb pénznemüekkel nem rendelkezhetik ; s alapos gyanúja lehetett arra nézve, hogy azok nem igaz úton szereztettek; s még is anélkül, hogy azok szerzésmódja iránt tudakozódott volna, azokat megvásárolta; s tekintve, hogy panaszlott mint zálogközvetitö intézet tulajdonosa a tárgyak megvásárlására jogosítva nem volt, — őt gyanns áruk vételében vétkesnek kimondani kellett. „A büntetés kiszabásánál enyhitö körülményül szolgált fedhetlen előélete, ~ súlyosítóul pedig, hogy műveltségi állapotánál fogva tudhatta, vagy alaposan gyaníthatta a vett tárgyak lopott voltát s még is a szokott vigyázatot elhanyagolta. „Panaszoló kártérítési keresetével polgári perutra utasitatik, miután a lopott, illetve gyanús áruk értékét határozottan megjelölni nem tudta." „A kir. tábla 1877. decz. 18. — 35904. sz. alatt az első biróság Ítéletét hhagyta. A legfelsőbb ítélőszék pedig a kir. tábla Ítéletét felhívott indokaiból hagyta helyben." (1878. július 31. - 5224. sz. a.) Semmitüszcki döntvények. A budai várkapitány, mint a bécsi cs, kir. főudvarnagynak alárendelt udvari liszt, a budai várkapitányi hivatal képviseletére hivatva nincsen. Unger Anastázia — Szipp Fereucz személyében beidézett budai várkapitányság e. a bpesti L —III. ker. jb i ró ság előtt 92 frt 40 kr. fizetésére pert indított azon alapon, mert felperes javára az udvarhoz tartozó szolgának Schmidt Ignácznak fizetése alperesnél mint várkapitánynál bíróilag lefoglaltatott s azt annak mégis alperes kifizette. A j biróság az ügy érdemébe bocsátkozván, alperest a kereset értelmében elmarasztalta. Alperes várkapitány felebbezvén — a kir. tábla a 301. §. alapján az ügyiratokat felterjesztette. A Semmitőszék következőleg határozott: „Tekintve, hogy a budai várkapitányi hivatal képviseletére, a perbeidézett várkapitány, miut a cs. kir. főudvarnagynak alárendelt udvari tiszt, hivatvanincs: „ennélfogva a fenti első birósági ítélet, azt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisitetik. (207.§. 15. p.) (1878. július 30. — 15521. sz.) A szakértői szemle felperes kérelmére és érdekében rendeltetvérn el s tartatván meg, annak költségeit, a szakértői dijakat alperes előlegezni nem tartozik. Schváb László csődtömege — Léwi Mór e. 976 frt 60 kr. fizetésére a bpesti tszéknól pert folytatván, szakértői .szemle rendeltetett s eszközöltetett. A tszék 1877. július 10. — 28380. sz. végzésével a szemle feletti észrevételezésre határidőt tűzött ki, egyszersmind alperesi képviseló't Kiss Albert ügyvédet azon felhívással értesitette, hogy a 3 szakértőnek fejenként 10 írttal, összesen 30 frt díjösszeget 8 nap alatt végrehajtás terhe alatt fizesse ki. Ezen végzés e. alperes rés érői semm. panasz adatván be — A Sem mi tő szék azt azon részében, melyben alperes ügyvéde a szakértői dijak megfizetésére köteleztetett — megsemmisítette; „mert a tszék jelentése szerint azon szemle-eljárás, melynek folytán merültek fel a kérdésbeni dijak, felperes kérelmére, és érdekében rendeltetvén el, annak költségeit alperes a perr. 218. s az Ügyv. szab. 109. §. értelmében előlegezni nem tartozik." (1878. május 27. — 7965. sz. a. A biztosítás és zárlat különnemű, különböző eljárás s elintézés alá tartozó biztosítási intézkedések levén — azok egy és ugyanazon kérvényben nem szorgalmazhatok! valamint egy végzéssel el nem intézhetők. Hradel József — Hradel István e. 65 frt kárösszeg fizetésére pert folytatván, alperes ellen marasztaló ítéletet nyert, melyet alperes felebbezett. — Ennek folytán felperes biztosításért s egyszersmind zárlat elrendeléseért folyamodott az eljáró g a 1 g ó c z i jbir ósághoz. Ajbiróság f. év május 17. — 4926. sz. a. végzéssel a biztosítást alperes ingóságaira a perr. 338. §. értelmében elrendelte; a zárlat iránti kérelmet azonban mint a birtokbirósághoz tartozót megtagadta. Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a biztosítás és zárlat egészen különnemű, különböző eljárás, és elintézés alá eső biztosítási intézkedések, melyek egy és ugyanazon kérvénnyel nem szorgalmazhatók; s annak alapján egy végzéssel el nem rendelhetők ; „ezeknél fogva tehát az eljáró biróság azáltal, hogy a biztosítással együttesen kért zárlat elrendelését megtagadta, semmiséget el nem követett." (1878. aug. 7. — 14308. sz. a.) A postahivatal részére kötött, s ingatlanra vonatkozó örökhasználati szerződés megszüntetése kéretvén, — ily per, miután a postahivatal, illetőleg az államkincstár érdekei forognak fenn, utóbbiak képviseletére hivatott kincstári képviselő nélkül folyamatba nem tehető. Erzsébet város közönsége Lukács Vikol Joséfa ottani postamesternél e. 1878. január 3-án az erzsébetvárosi jbirósághoz haszonbórlettőli elmozditatás, és 15 frt haszonbér fizetése iránt sommás pert indított; megjegyeztetvén mikép a per tárgya 9 hold s néhány száz öl föld, az 1821. évi márcz. 30. kelt szerződés szerint az erzsébetvárosi postahivatalnak, postai czélokra adatott át örökhasználatra, nem pedig a postamesternek magán czéljaira. A jbiróság f. év márcz. 11. — 1523. sz. a. végzésével felperest keresetével, illetéktelenség s alperesség hiányából elutasította s 4 frt 30 kr. érdemdijjal (ügyvédi dijjal) 6 frt 5 kr. perköltségben marasztalta; mert nem haszonbéri, hanem örökbéri, ürökhasználati viszony forog fenn, s mert a postahivatal levén érdekelve, nem a postamester, hanem a nagyszebeni postaigazgatóság lett volna perbe idézendő. Ez ellen felperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék az eljárást megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a keresetlevél visszaadatását rendelte el; „mert eltekintve attól, hogy a kereset nem valamely bizonyos meghatározott időre kötött haszonbéri szerződés, hanem örökhasználat iránt létrejött szerződési viszony megszüntetése iránt levén indítva, — sommás perutra nem tartozhatik; -—a keresetlevél melletti A. okmány 68*