Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)
1878 / 67. szám
267 a jelen esetben, hol a párviadal súlyos testi sértéssel végződött, a fenyítéket maga után vonó párviadal segédei, mint ezen büntetésre méltó cselekmény részesei, nem pénzbírság, hanem fogság büntetésével sujtandók. A legf. ítélőszék következő Ítéletet hozott. „Zmeskáll K. büntetése 100 frt birságra, nem fizethetés esetén 20 napi fogságra szállitatik le. Ennyiben mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztattatik, egyebekben hhagyatik oly hozzáadással, hogy az összes bírságok a kebelbéli szegényalap javára fordítandók. Indokok: „Tekintve, hogy Zmeskál Kálmán 1-ső r. vádlott csak azután hivatta ki ellenfelét, mikor ez a vallott erkölcsi életét megbélyegző „gyáva" nevezet visszavonását megtagadta; s igy a verekedésre mintegy erkölcsileg kénszeritve lőn: tettes enyhébb beszámítás alá esik, mihezképest büntetése az ítélet szerint mérséklendő; „Soniegyi Zoltán és Kazy Lázár vádlottak büntetését illetőleg pedig, habár a vizsgálat eredményéből láthatólag, mint segédek a párbaj elhárítására minden lehetőt elkövettek, s miután ebbeli törekvésük az ellenfél makacsságán meghiúsult — olynemű párbajt és óvszabályokat állapítottak meg, melyek a komolyabb következményt eleve kizárták; szóval segédi kötelességüket teljesítették: tettük a fennálló törvényes gyakorlat szerint, büntethető cselekmény tényálladékát nem képezi; de mivel az első biróság ítéletében megnyugodtak, s az csak a kir. ügyész által felebbeztetett — reájuk nézve a másod bir. ítélet megváltoztatásával az első bíróságit kellett helybenhagyni." (1878. aug. 19. — 6629. sz. a.) Büntetőjogi eset. Következelesen alkalmazón elvül szolgál: mikép csődperügyelönek mint a károsult hitelezők képviselőjének joga van, a hamis bukás iránti bünperekben, a bűnösségre vonatkozó alsóbb birósági határozatok ellen felebbezéssel élhetni. Sternberg Mór kereskedő s társai e. hamis bukás vádjára a bpesti tszék előtt bünper tétetett folyamatba, melyben a tszék 1878. márcz. 20. 5792. sz. alatt azon végzést hozta, hogy a további bünfenyitó eljárás megszüntetendő. — Ez ellen a csődperügyelő felebbezéssel élt. A kir. tábla 1878. június 3. — 11876. száma, azon felebbezést visszautasította; mert nz 1871: 33. tcz. 17. §. a. d pontjai szerint a kir. ügyész a hivatalból üldözendő bűntetteknél, a közvádlói teendőkkel felruházva levén, az indítványára hozott oly határozat ellen, melylyel a további eljárás megszüntettetik, panaszosnak felebbezési joga nincsen.*' A csőd perügyelő ez e. semm. panaszt adott be. A legf. ítélőszék következőleg határozott: ,,A fennálló törvényes gyakorlat, s ennek alapján a legf. ítélőszék által számos esetekben következetesen kimondott elv szerint, — a csődperügyelőnek, mint a károsult hihetelezők képviselőjének, a bünó'sségre vonatkozó alsóbb birósági határozatokat felebbezni joga levén: Barruch Benedek ügyvéd mint perügyelő semm. panaszának helyadatván, az 1871:33. tcz. 17. §-szának téves magyarázatára épitett másod birósági visszautasító végzés megsemmisitetik, s a kir. tábla az első birósági végzés feletti érdemleges határozat hozatalára utasitatik." (1878. aug. 19. — 6D47.sz. a.) Semmitöszéki döntvények. Az árverés megsemmisíthető, ha valamely két helységből alakult községben két községháza létezvén, a hirdetményben még is ki nem lételett, hogy azok melyikében fog az árverés megtartatni. Diel Lajos örökösei részéről — Grrünbaum József e. végrehajtás tétetett folyamatba 3000 frt erejéig — s az eljáró n. - ki kindai tszék 1877. évi 1793. sz. végzésével a peres lefoglalt s 3500 frtot képviselő betáblázott activ követeléseire az árverést elrendelte — megtartandót Csenei községházában, — a mi foganatositatott is. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék az árverési cselekményt megsemmisítette s a tszéket szabályszerű eljárás eszközöltetésére utasította; „mert annyi kétségenkivül áll, hogy Csenei helységben két községháza van, s hogy az árverési hirdetményben ki nem tétetett, ezek melyikében fog az árverés megtartatni. „A hirdetmény ezen határozatlansága már magában elegendő a horvát-csenei községházban foganatosított árverés megsemmisítésére. „Azonban a hirdetvényben az árverés alá bocsátandó követelések sem lettek tüzetesen megjelölve; „nem igazoltatott továbbá az sem, hogy a perr. 390. §. rendelkezésének elég tétetett; ,,s nem igazoltatott, hogy az igénykeresetek beadására való felhívás a perr. 466. §-hoz képest közzététetett volna, míg az árverési hirdetvényből az tűnik ki, hogy az igénykereseti határidő nem a hírdetvény közzétételének utolsó napjától, hanem merőben helytelenül a foglalás teljesítésétől számitatott. ,,Ellenben kijelentetik, hogy a szóban levő követelések helyesen tekintettek ingó dolgoknak, miután azok természetén, a telekkönyvileg nyert biztosítás változást nem okoz." (1878. június 12. — 9585. sz. a.) A hatalmaskodási kereset első sorban a fenforgó vétség kimondására irányulván, s azért a birságban marasztalás a vétség büntetéséi képezvén, ily keresetek az 1877:22. lezikk 1 .p.-ban említett pénzkövetelések fogalma alá nem vonhatók s igy a kisebb polgári peres ügyekbeni eljárás alá sem sorolhatók. Ágocs Menyhértné — Kézér Ferenezné e. 40 frt hatalmaskodási bírság megítélése iránt a jbiróság előtt sommás pert indított, mely által f. év május 12. — 2668. sz. a. végzéssel elutasitatott azon indokból, mert a kereset a kisebb polg. peres eljárásra tartoznék. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 5. p.) s a jbiróságot panaszkodó keresetének szabályszerű elintézésére utasitotta; ,,mert a hatalmaskodási kereset első sorban az elkövetett erőszak jogtalanságának, tehát az állítólag fenforgó vétségnek kimondására irányulván; sa birságban való marasztalás a vétség büntetését képezvén, — ebből folyólag az ily kereset az 1877:22. tezikk l sö pontjában emiitett pénzkövetelések fogalma alá nem vonható ; — a polgári vétségek iránt indítható keresetek körül pedig ugyanazon §. 7. pontja egyedül a becsületsértési kereseteket utasítja a kisebb polg. ügyekre nézve előszabott eljárásra, — inig ellenben a 12. §. 11. §-ban elő nem sorolt ügyeket eme törvény szerinti eljárásból világosan kizárja." (1878. jul. 25. — 14679. sz. a.)