Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 67. szám

267 a jelen esetben, hol a párviadal súlyos testi sértéssel vég­ződött, a fenyítéket maga után vonó párviadal segédei, mint ezen büntetésre méltó cselekmény részesei, nem pénzbírság, hanem fogság büntetésével sujtandók. A legf. ítélőszék következő Ítéletet hozott. „Zmeskáll K. büntetése 100 frt birságra, nem fizet­hetés esetén 20 napi fogságra szállitatik le. Ennyiben mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztattatik, egyebek­ben hhagyatik oly hozzáadással, hogy az összes bírsá­gok a kebelbéli szegényalap javára fordítandók. Indokok: „Tekintve, hogy Zmeskál Kálmán 1-ső r. vádlott csak azután hivatta ki ellenfelét, mikor ez a vallott erkölcsi életét megbélyegző „gyáva" nevezet visszavonását megtagadta; s igy a verekedésre mintegy erkölcsileg kénszeritve lőn: tettes enyhébb beszámítás alá esik, mihezképest büntetése az ítélet szerint mérsék­lendő; „Soniegyi Zoltán és Kazy Lázár vádlottak bünteté­sét illetőleg pedig, habár a vizsgálat eredményéből látha­tólag, mint segédek a párbaj elhárítására minden lehetőt elkövettek, s miután ebbeli törekvésük az ellenfél ma­kacsságán meghiúsult — olynemű párbajt és óvszabályo­kat állapítottak meg, melyek a komolyabb következ­ményt eleve kizárták; szóval segédi kötelességüket telje­sítették: tettük a fennálló törvényes gyakorlat szerint, büntethető cselekmény tényálladékát nem képezi; de mivel az első biróság ítéletében megnyugodtak, s az csak a kir. ügyész által felebbeztetett — reájuk nézve a má­sod bir. ítélet megváltoztatásával az első bíróságit kellett helybenhagyni." (1878. aug. 19. — 6629. sz. a.) Büntetőjogi eset. Következelesen alkalmazón elvül szolgál: mikép csődper­ügyelönek mint a károsult hitelezők képviselőjének joga van, a hamis bukás iránti bünperekben, a bűnösségre vonatkozó alsóbb birósági határozatok ellen felebbezéssel élhetni. Sternberg Mór kereskedő s társai e. hamis bukás vádjára a bpesti tszék előtt bünper tétetett folyamatba, melyben a tszék 1878. márcz. 20. 5792. sz. alatt azon végzést hozta, hogy a további bünfenyitó el­járás megszüntetendő. — Ez ellen a csődperügyelő felebbezéssel élt. A kir. tábla 1878. június 3. — 11876. száma, azon felebbezést visszautasította; mert nz 1871: 33. tcz. 17. §. a. d pontjai szerint a kir. ügyész a hivatalból ül­dözendő bűntetteknél, a közvádlói teendőkkel felruházva levén, az indítványára hozott oly határozat ellen, melylyel a további eljárás megszüntettetik, panaszosnak felebbe­zési joga nincsen.*' A csőd perügyelő ez e. semm. panaszt adott be. A legf. ítélőszék következőleg határozott: ,,A fennálló törvényes gyakorlat, s ennek alapján a legf. ítélőszék által számos esetekben következetesen ki­mondott elv szerint, — a csődperügyelőnek, mint a káro­sult hihetelezők képviselőjének, a bünó'sségre vonatkozó alsóbb birósági határozatokat felebbezni joga levén: Barruch Benedek ügyvéd mint perügyelő semm. pana­szának helyadatván, az 1871:33. tcz. 17. §-szának téves magyarázatára épitett másod birósági visszautasító vég­zés megsemmisitetik, s a kir. tábla az első birósági végzés feletti érdemleges határozat hozatalára utasitatik." (1878. aug. 19. — 6D47.sz. a.) Semmitöszéki döntvények. Az árverés megsemmisíthető, ha valamely két helységből alakult községben két községháza létezvén, a hirdetményben még is ki nem lételett, hogy azok melyikében fog az árverés megtartatni. Diel Lajos örökösei részéről — Grrün­baum József e. végrehajtás tétetett folyamatba 3000 frt erejéig — s az eljáró n. - ki kindai tszék 1877. évi 1793. sz. végzésével a peres lefoglalt s 3500 frtot képvi­selő betáblázott activ követeléseire az árverést elrendelte — megtartandót Csenei községházában, — a mi fogana­tositatott is. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék az árverési cselekményt meg­semmisítette s a tszéket szabályszerű eljárás eszközölteté­sére utasította; „mert annyi kétségenkivül áll, hogy Csenei helység­ben két községháza van, s hogy az árverési hirdetmény­ben ki nem tétetett, ezek melyikében fog az árverés meg­tartatni. „A hirdetmény ezen határozatlansága már magában elegendő a horvát-csenei községházban foganatosított ár­verés megsemmisítésére. „Azonban a hirdetvényben az árverés alá bocsátandó követelések sem lettek tüzetesen megjelölve; „nem igazoltatott továbbá az sem, hogy a perr. 390. §. rendelkezésének elég tétetett; ,,s nem igazoltatott, hogy az igénykeresetek beadá­sára való felhívás a perr. 466. §-hoz képest közzététetett volna, míg az árverési hirdetvényből az tűnik ki, hogy az igénykereseti határidő nem a hírdetvény közzétételé­nek utolsó napjától, hanem merőben helytelenül a fogla­lás teljesítésétől számitatott. ,,Ellenben kijelentetik, hogy a szóban levő követe­lések helyesen tekintettek ingó dolgoknak, miután azok természetén, a telekkönyvileg nyert biztosítás változást nem okoz." (1878. június 12. — 9585. sz. a.) A hatalmaskodási kereset első sorban a fenforgó vétség kimondására irányulván, s azért a birságban marasztalás a vétség büntetéséi képezvén, ily keresetek az 1877:22. lezikk 1 .p.-ban említett pénzkövetelések fogalma alá nem vonhatók s igy a kisebb polgári peres ügyekbeni eljárás alá sem sorolhatók. Ágocs Menyhértné — Kézér Ferenezné e. 40 frt hatalmaskodási bírság megítélése iránt a jbiróság előtt sommás pert indított, mely által f. év május 12. — 2668. sz. a. végzéssel elutasitatott azon in­dokból, mert a kereset a kisebb polg. peres el­járásra tartoznék. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisí­tette (297. §. 5. p.) s a jbiróságot panaszkodó keresetének szabályszerű elintézésére utasitotta; ,,mert a hatalmaskodási kereset első sorban az elkö­vetett erőszak jogtalanságának, tehát az állítólag fenforgó vétségnek kimondására irányulván; sa birságban való marasztalás a vétség büntetését képezvén, — ebből folyó­lag az ily kereset az 1877:22. tezikk l sö pontjában emii­tett pénzkövetelések fogalma alá nem vonható ; — a polgári vétségek iránt indítható keresetek körül pedig ugyanazon §. 7. pontja egyedül a becsületsértési kereseteket utasítja a kisebb polg. ügyekre nézve előszabott eljárásra, — inig ellenben a 12. §. 11. §-ban elő nem sorolt ügyeket eme törvény szerinti eljárásból világosan kizárja." (1878. jul. 25. — 14679. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents