Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 4. szám

Budapest, 1878. péntek, jan. 11. 4. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogeset: Haszonbérlő e. tulajdoni kereset. — Keresk. döntvények. — Váltójogi döntv. Jogeset. A haszonbérlő a bérlemény használata folytán, de meg nem engedett, szerződés ellenes módon bizonyos érték tárgyakat foglalván el — ellenében bérbeadónak kereseti joga nem szorítkozik a kártérítési igényre, hanem azon tárgyakat tulajdonjogilag visszakövetelheti, Ily körülményekben a bérlő a saját ténye által előidézett költségek megtérítésére viszonkereseltel nem bír. Magyari Kossá Sámuel — Csapó Kálmán haszonbérlő e. 2168 ftra becsült 288'/a ölfa tulajdonjogának megítélése iránt 1876. évben a tabi jbíróság eló'tt pert indított. A jbiróság 1876. sept. 10. hozott ítéletével az alperes által haszonbérben bírt területen az u. n. felső' erdőben általa kivágatott s bírói zár alá helyezett 288 '/2 öl fára felperes tulajdonjogát megállapította s annak kiadására alperest kötelezte \ s alperest azon viszonkeresetével, hogy felperes 519 frt favágatási s őrzési költségekben marasztaltassék, elmozdította — következő indokolással: „mert a keresetnek az 1875. sept. 6. kelt (B.) haszonbéri szerződés szolgál alapjául, melynek 5. p. szerint alperes bérlő az u. n. felső erdőt fentartani tartozik. — Ezen erdő területen előleges szakértői szemle, s a kir. tábla meghagyásából pót szemle is teljesítetvén, — a végeredmény az lett, — hogy az előleges szemlénél alperesi szakértő külön véleményt adván be (Gr. a.) — ebben a kérdéses felső erdőnek nyugoti részén túl ritkítás állíttatik ; a bírói s felperesi okleveles erdészek mint szakértők együttes véleményt adván be — (F. a.) az alperesi szakértő által állított túl ritkítást, pusztításnak nevezvén, az ez által felmerült kárt a jelen keresetet messze túlhaladó számokkal is kitüntették; s miután alperesi szakértő az általa említett túl ritkítást mint felmerült kárt számokkal ki nem tüntette s ezen hiánya miatt a bírói intézkedésre támpontot nem nyújt; s miután ezen hiányt azon körülménynek kellett felróni, hogy alp. szakértő mint nem okleveles erdész mit a H. jkönyvben beismert — elméleti ismeretekkel nem bir; — miután a pót szemle teljesítésekor felvett jkönyv szerint, a 3 szakértő közös beleegyezésével készült, azonban csak is a felperesi s bírói szakértő által aláirt vélemény szerint, a felső erdő szabálytalan ritkítása állíttatik, és a veszteség 804 ülben számíttatott fel; miután a bérleti szerződés csak is használati jogot engedett, mely a tárgy állaga megtérítése nélküli élvezetben áll s ö. pontja a felső erdő fentartását határozottan rendeli; s a hit alatt kihallgatott Gál és Berki tanuk csak is azt állítják, hogy felperes jogelődje a haszontalan s feles fák s tüskék kivágására adott szóbelileg engedélyt, — de azt nem, hogy a jelen állapotban levő kivágást helyeselte, vagy hogy azon időben az erdő jelen álla pótjában lett volna. — Miután tehát az alperesnek sem szerződésileg, sem irásbelileg nem volt megengedve; a szakértői vélemények pedig a túl vágást határozottan kitüntetik; s alperes nem is tagadja, hogy a kereseti 288*72 °1 f*t ezen területen vágatta le; s minthogy ezek folytan kitűnt, mikép ezen 2168 ftra becsült 2881/ öl fa a jogtalanul kipusztított s felperest illető erdőből nyeretett, — követke zőleg, bogy alperesnek ahhoz jaga nincs — felperesnek ezen a saját erdejében kivágott fáhozi tulajdonjoga megállapítandó." „Alperes viszonkeresetével elutasítandó, nemcsak azért mert ezen keresete a 76. §. keretébe nem vonható, hanem főleg azért, mert mint kártevőnek, az általa elkövetett károk körüli költségei meg nem ítélhetők akkor, midőn ezen tette szerződés ellenére s felperes világos hátrányara lett általa végrehajtva." A kir. tábla 1^76. decz. 28: — 52695. sz. a. az első birósági Ítéletet felperesi kereset tekintetéből helybenhagyta, — alperesi viszonkeresetre nézve azonban megváltoztatta s alperesnek a favágatási s őrzési költséget — 519 írtban odaítélte; „mert a kereset tárgyát képező ölfa mennyiség vágatása s őrzése folytán felmerült költség, alperesnek ugyanazon tényén alapulván a melyre felperes azon ölfa mennyiséghez tulajdoni igényét állapítja; ennek folytán alperesnek ezen költségbeli viszonkereseti követelését, mely mennyiségileg felperes által határozottan kérdésbe nem vonatott, — felperes ellenében annyival is inkább megítélni kellett; mivel a jelen perben, melynek tárgyát, a kereseti ölfa mennyiség tulajdona iránti kérdés képezi — azon kérdés: váljon alperes okozott-e felperesnek kárt, vagy sem? birói elbírálás alá nem vétethetik ; és igy azon indokból, mivel alperes a favágatást felperes kárával eszközöltette, alperes ez érdembeni költsége megtéritése iránti igényétől elmozdítható nem volt." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét megváltoztatta s az első birósági ítéletet félhozott indokainál fogva hagyta helyben. (1877 decz. 18. — 10079. sz. a.) Kereskedcleui jo^i döntvények. A legf. Itélöszéktöl. A vásárolt áruk értékének megfelelő váltók elfogadásával járó fizetési haladékra a vevő többé igényt nem tarthat, ha az eladó vevőnek bizonyos idejű hitelt csak azon esetre engedett, ha oly lejárati váltókat fogad el s ad át eladónak; a vevő azonban ezen kötelezettségének eleget nem tett, az egyes áruszállítmányok átvételekor azok értekének megfelelő váltókat az eladónak át nem adván. Hinks Wels et Comp. birminghami czég — Bróde Lipót pesti ügyvéd által képviselt Légrádi testvérek bpesti czég e. 1877. januárban a