Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 60. szám

Budapest, 1878. kedd. augusztus 13. 60. szám. Huszadik évfolyam. Tartalom : Jogesetek: ürökségrőli lemondás. — Mérték hitelesítő hivatal helyiség hérlete. — Seinm. döntvények. — írod. Szemle. Jogeset. Az apa mint családfő még eletében rendezvén gyermekei közt az örökösödési viszonyt, és pedig akkép, hogy hárman kielégitelvén, ezek negyedik fivérük javáru minden örökségükről lemondottak: ennek az 1S48. előtti jogfogalmak szerint csak az lehet értelme, hogy az apa családfői minőségében elégítette ki 3 gyermeket jövendő örökségükre nézve, s ezek az apa mint a családfő irányában mondottak le egyik fivérük javára minden örökségükről — te/tat nemcsak az apai, hanem az anyai örökségről is. Es ezen jogot, melyről akkép lemondottak, a később bekövetkezett telekk. helyszínelés sem éleszthette fel; az apa pedig neje— a korábban eUialt anya után maradt örökségről szabadon végrendelkezhetett. Bakos József s társai mind Bakosok — Bakos György s neje Dolenszky Julianna e. néhai Bakos Imre végrendeletének félretétele mellett, az apai illetve nagy apai, ugy az anyai illetve nagy anyai ingatlan vagyonból, a törvényes osztályrésznek kiadatása iránt 1873-ban a szabadkai tszék előtt pert indítottak, melynek befejezésével — A tszék 1877. apr. 10. 3416. sz. a. hozott Ítéletével felpereseket keresetükkel elutasította s 50 frt perköltségben marasztalta; Indokok: Noha az adai 560. sz. telekjkönyvben a kérdéses birtok szintúgy végrendelkező' apára, mint a korábban elhunyt anyára is van felvéve, — mégis miután felperesek az ellenirathoz 2. 3. sz. a. csatolt hiteles okiratok szerint még 1840. szept. 12-én, tehát számos évekkel a telekkönyv behozatala előtt, és pedig Bakos Teréz 3 fivére, ezek közt alperes javára is — a két fivér Bakos Imre s József pedig egyedül Bakos György javára — készpénzbeli kifizetéssel, illetőleg ingatlan javakkal kielégítettek, azon határozott s világos kijelentéssel, hogy többé sem a már szerzett sem a még netán szerzendő vagyonból soha semmit nem kívántak, az egész megmaradt vagyont György testvérüknek ajánlották, s minden további jogaikról lemondottak, — ezen végleges kielégités s lemondásukat pedig az azon időbeli fogalmak szerint, ugy az anyai mint apai vagyonra nézve lehet csak értelmezni, annyival is inkább, minthogy Bakos Trézsi magát végkép kielégítettnek nyilvánítván József, Imre s György testvérei javára, — József s Imre testvérek pedig alperes György testvérük javára minden további örökrészbeli követeléseik s jogaikról lemondván, magukat végkép kielégitetteknek nyilvánították, — s igy határozott kijelentéssel, tehát világosan azt is, — mely végkép kielégítetésük után később telekkvileg annyuk nevére is íratott — alperes testvérjüknek teljes joglemondással átengedték s odaajánlották; „mindezeknél fogva felperesek mint az összes hagyatékból végleg kielégített örökösök, ezen saját tényük ellenében,továbbiörökségi keresetre jogositottak nemlehetnek. A bpesti kir. tábla 1878. márcz. 18.— 11099. sz. a. Ítéletével az első bir. itétetet, a mennyiben felperesek az adai telekjkönyvben Bakos Imre nevén álló birtokrészre vonatkozó keresetükkel elutasitattak, helybenhagyta, — ellenben ugyanezen birtoknak Bakos Erzse nevén álló másik fele részére nézve megváltoztatta, s Bakos Imrének e birtokrészről intézkedő — e részbeni végrendeletét érvénytelennek kimondotta, e fele részre felperesek öröklési jogát 3/4 részben megállapította s alpereseket kötelezte annak tűrésére, hogy a tulajdoni jog ezen 3/4 részben felperesek javára bekebeleztessék, egyúttal tartozván alperesek az ingatlanok 3/4 részbeni közös birtoklásába felpereseket bebocsátani. — A haszonvételek iránti keresetükkel felperesek elutasitatnak s a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Indokok: Jóllehet a kifejtettek szerint alig szenved kétséget, hogy akkor midőn felperesek, illetőleg jogelődeik örökségi részükről lemondottak, az egész ingatlan Bakos Imre tulajdonaként tekintetett, s a lemondás az egész birtokra szúllott; s jóllehet a lemondás Bakos György javára történt, — még sem lehetett e lemondás alapján felpereseket keresetükkel egészen elutasítani. „A lemondás ugyanis Bakos György javára, de az ő közbejötte nélkül történvén, ő ezáltal semmi jogot sem szerzett s a szerződő apa intézkedési joga ezáltal korlátolva nem lett ;* „s miután Bakos Imre e jogával élt is, a mennyiben a helyszínelés alkalmával, kézjegyével ellátott s mint közokmány teljes bizonyitékot képező telekjkönyvben a kérdéses ingatlanokat, mint az ő és neje közös tulajdonát vétette fel, — mi által azok felére nézve további rendelkezési joga a dolog természetéből folyólag megszűnt; s ennélfogva valamint egyrészről, az öröklési jogukról Bakos Imrével szemben kötelezőleg lemondott felperesek ennek végrendelete ellenében törvényes osztályrészt sem követelbervén, felpereseket e részben elutasító ítéleten helybenhagyni kellett; — ugy másrészüt viszont a birtok másik fele a végrendelet alkotásakor Bakos Imrének, és pedig saját ténye folytán tulajdonát már nem képezvén, — a fent emiitett rendelkezése érvénytelen, s a birtok e részére a törvényes öröklésnek levén helye, ezt fentebbi módon megítélni kellett." „A haszonvételek meg nem Ítéltettek, mert azok holdanként számitatván fel, a holdak mennyisége pedig hitelesen megállapitva, sőt a keresetlevélben előadva sem levén, — a kérelem e részben nem határozott." „A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét, a menynyiben felperesek, az apai örökség s a haszonvételek iránti keresetükkel elutasitattak, — érintetlenül hagyta; — a mennyiben pedig részükre anyai örökség ítéltetett, megváltoztatta, s e részben is az első biróság felpereseket elutasító ítéletét hagyta helyben. G0