Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 3. szám - Visszapillantás a lefolyt évre 3. [r.]

12 vényesek azonnali összehívását; a törvény rendeli hogy ekkor a feloszlás felett határozzanak; a mi sok esetben, mint jelenlegiben is, nem volna lehetséges, ha az alapszab, különös intézkedései tartatnának szeinelőtt, melyek bizonyos részvény mennyiség szavazatát, vagy jelenlétét kívánják meg. Szükséges tehát, hogy ez esetben, mint átalában s rendszerint a jelenlevők átalános szótöbbségi határozata ismertessék el érvényesnek." „Mindezeknél fogva s miután a közgyűlés egy behívása s megtartása körül egyóbbként mi törvény — vagy alapszabály ellenesség sem történt, felperest előmozdítani stb. kellett." A kir. t'ábla 1877. évi. sept. 10. - 3678. sz. a. Ítéletével az első biróságit megváltoztatván, a közgyűlés emiitett határozatát megsemmisitette s alperest 80 frt perköltségben marasztalta. Indokok: A keres. törv. 157. §-sza, különösen pedig 8. s 9. pontja határozottan a részvénytársaságokra bizza, alapszabályszerüleg meghatározni a módot, melyen közgyűléseiben érvényes határozat hozatathatik, — ugy annak megállapítását, hogy mi történjék, ha az összehitt közgyűlés alapszabályszerüleg határozat képes nem lenne, — mint a részvényesek szavazási jogát s ennek mikénti gyakorlását is. A részvénytársaság közgyűlése tehát, történt légyen egybehivása akár a keres. tör. 177. §. akár a 187. §. alapján, — érvényes határozatot csak ugy hozhat, ha alapszabályainak teljesen megfelelő feltételek fenforognak. Minthogy pedig alperes alapszab. 91. §. utolsóelőtti kikezdése s a 92. §. első pontja szerint a társaság feloszlása s felszámolók kirendelése feletti érvényes határozat hozatalára az kívántatik, hogy azon első közgyűlésen melynek az emiitett kérdés feletti határozás napi rendjéül először tüzetett ki, — a kibocsátott részvényeknek legalább fele képviselve legyen, — az említett május 5-ki közgyűlésen pedig jkönyve szerint az alapszab. 3. §-ban kibocsátottnak emütett 1500 részvény felénél kevesebb, — számszerint csak 252 darab voltjelen; és igy azon 1-ső közgyűlés a társaság feloszlása s felszámolók kirendelése felett alapszabályszerüleg érvényesen nem határozhatott, — ezeknél fogva azon határozatát mint alapszabály ellenesen hozottat megsemmisíteni kellett. „Felperes többi keresetének helyt adni nem lehetett; mert a keres. törv. 174. §. alapján inditott kereset, s az a felett hozott de még nem jogérvényes ítélet, a részvénytársaság közgyűlési határozatának foganatosítását nem gátolhatja." A legf. ítélőszék következőleg határozott: „A másod biróság ítélete indokai alapján annál is inkább helybenhagyatik mert a társasági alapszab. 92. §. 2-ik kikezdése nyilván módot nyújt az alperes társaságnak, egy ujabban összehivandó közgyűlésen a megjelent részvényesek számára való tekintet nélkül a feloszlás kérdésében érvényesen határozni." (1877 decz. 10. — 837. sz. a.) Semmitöszéki döntvény. Az eskütói feltételezett másod bírósági határozat a fellét lenül elutasító első bírósági végzésnek nem módosítása, hanem változtatása levén, - * igy helybenhagyó végtés nem forogván fenn, a további (elebbezés vissza nem utasítható. Altman Mark — Neuman Károly e. számdá-i előterjesztése iránti felhívási pert indított a zsolnaitszék előtt, melyben az felhivót feltétlenül eluiasitotta, — a kir. tábla pedig ezen végzést oda módosította, mikép felhivó keresetével az esetre utasittatik el, ha felhívott a neki odaitélt pótesküt leteendi. Ez ellen felhivó felebbezéssel élvén — A legf. ítélőszék azt visszautasította abból indulva ki, hogy itt két egybehangzó végzés forog fenn, illetőleg az első ítélet a tábla által helybenhagyottnak tekintetvén. Kel hívó ezen végzés e. semm. panaszt adván be — A Semmitőszék fentebbi végzést megsemmisitette s az ügyiratokat felülvizsgálat végett a Curiához áttétetni rendelte: „mert a kir tábla nem hagyta helyben az 1-ső fokú törvényszéknek feltétlenül elutasító végzését, — hanem azt megváltoztatván, a felhívási kereset elutasítását a felhívottnak megitélt póteskületételétől tette függővé ; ellenesetben pedig a felhívottat a számadás előterjesztésére kötelezte." „Nem forogván fenn eszerint a perr. 295. ,^-nak esete, a felebbezés visszautasítása az idézett §. szabványába ütközik.* (1877. nov. 20. - 1G449. sz. a.) Az ügyvédi kamarákból. A b a f f y — SzabóJáno sféle ügyben a bpesti kamara ítéletének vége: A panaszlott ügyvéd által beszedett 39 frtnyi összeg állítólagos ki nem adása iránti panasz elbírálására első sorbin ugyan nem ezen fegyelmi biróság illetékes, mindamellett nem kerülhette ki a fegyelmi biróság figyelmét azon, a vizsgálat folytán kiderült körül meny, hogy a vádló és vádlo't ügyvéd közt a részletes és végleges elszámolás megtörténvén, vádló az ügyvéd által állítólag visszatartott 39 frt iránt semmi észrevételt nem tön. holott saját beismerése szerint ez összegnek Feilhauer Sándor által az ügyvéd kezeihez történt lefizetéséről eleve értesítve volt; mely körülmény kellő figyelembe vétele mellett panaszos azon állítása — mintha a panaszlott ügyvéd a kérdéses 39 frtot elszámolás nélkül s jogosulatlanul tartotta volna vissza, még csak valószínűnek sem vétethetett. Ezek szerint a panaszpontok egyike sem igazoltatván, vádlottat az ellene emelt fegyelmi vád terhe alól tényálladék hiányában felmenteni kellett. A költségek kölcsönösen megszüntetendők voltak, mert egyrészt fegyelmi vétség hiányában vádlott terhére költségek meg nem állapithatók, másrészt vádlott javára, vádló a költségekben sem marasztaltathatott, miután a vádlott a tényvázlat felvételét és szabályszerű nyugták követelését elmulasztván, részben okozója volt az ellene lefolytatott eljárásnak. Az iratok áttételének elrendelése, a hamis eskü bűntényének felmerült jelenségeiben találja indokolását. (Themis után.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helybea ós vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik ém. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39.