Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 59. szám

234 ..Felperes ilyet nem is állitannál kevésbé bizonyít,— a B. alatti biztosítási bárcza egyszerű birtokban tartása pedig a jogczim s jogos szerzési mód kimutatása nélkül kereseti jogosultságot meg nem állapit. A kir. tábla 1877. decz. 27. - 68778. sz. a. a tszék ítéletét bbagyta következő indokokból. „Felperes a C. a. Ítélet alapján, rnelylyel a B. bizt. kötvéuy szerint biztosított épitmény neki Szvoboda ellen is oda Ítéltetett, a biztosítási összegbezi jogot még nem szerezte meg; mert a biztosított tárgy tulajdonával együtt a biztosítási szerződésből eredő jogok s kötelezettségek még nem mennek át az uj tulajdonosra, hanem ebhez az előbbi tulajdonos mint biztosítottnak beegyezése szükséges. — Továbbá felperes tulajdoni igényét a biztositási összeghez nem állapítja mpg az, hogy a neki C. szerint odaítélt épitmény a per alatt leégett, hanem felperesileg kimutatandó lett volna, hogy Szvoboda J. ezen követelése a leégett épitmény helyett ő reá átruháztatott. — Álltja ugyan felperes, hogy Szvoboda J. mint biztosított az É. kérdópontokban előadott póts/erződésnél fogva a bizt. kötvényt felperesnek tulajdonul átadni tartozott, s azt át is adta volna; azonban ezt felperes Szvoboda személyes nyilatkozatával nem igazolja; különben pedig e kérdés csak felperes és Szvoboda közti perben lenne eldönthető. — Ezekhez járul, mikép felperes a bizt. összeg részére való kifizetését ezúttal a miatt sem követelhetné, ha ahhozi tulajdonjogát igazolta volna is, — minthogy a bizt. összegre mint Szvobodát illetőre, ennek hitelezői által végrehajtások történtek, s felperes nem mutatta ki, hogy tulajdonjoga elismerését, s a végreh. jogok megszüntet a végrehajtatok ellen is kieszközölte volna." A legf. ítélőszék mindkét alsó birósági ítéletet megváltoztatván — felperes kereseti jogosultságát megállapította s az eljáró biróságot a kereset érdemleges elintézésére utasitotta következő indokolással: „Miután a biztositási összeg a fennálló jogi fogalom szerint a biztosított tárgy egyenértékét képviseli; miután fel-eres tulajdoni joga a biztosított s leégett tárgyakra az A. szerződés s a C. ítéletnél fogva kétséget nem szenved; miután a kérdéses tárgyak az A. szerződés szerint válalt kötelezettség megerősítésére s felperes érdekében biztositattak, s a biztosítást saját neve alatt eszközlő Szvoboda a biztositási bárczát Szitár D., Kasa Ferencz s Hegedűs K. tanuk szerint az A. szerződés folytán felperesnek tulajdoni joggal adta át; miután alperes azt, hogy a kártérítési összeg tőle akár Szvoboda, akár ennek jogán egy 3-ik által is követeltetnék, nem is állítja, annál kevésbé igazolja, — a 7 — 29 szerint tanúsított foglalások pedig tulajdoni jogmegállapitására egy magukban alkalmas bizonyítéknak tekinthetők nem levén, — azok felperes tulajdonjogát nem érinthetik; miután az A. szerződésnél fogva a kérdéses tárgyakra s igy az azok egyenértékét képviselő kár követelésre is — tulajdoni jog átruházásának szüksége fenn sem forgott, — de ha fenforgott volna is, annak a bizt. társulatnáli be nem jelentése — az alapszab. 7. 18. §§. értelmében sem képez oly mulasztást, mely a bizt. szerződés érvénytelenségét vonná maga után stb. stb. (1878. július 10.-3571. sz. a.) Kereskedelemjogi döntvények A névre szóló részvényeknek 3ik személyre való átruházása, a részvény-társaság irányában csak akkor tekinthető igazoltnak, ha az átruházás a részvénykönyvbe bevezettetett — minek mellőzésével történt átruházás jogi érvénnyel nem bír. Petényi Ottó — Matyasovszky Boldizsár mint a tolcsvai takarékpénztár igazgatója e. 11 db. középhegyaljai népbank, illetve tolcsvai takarékp. részvény kiszolgáltatása, vagy 550 frt fizetése iránt — a s.-a.-ujhelyi tszék mint keresk. bíróság előtt 1877. jan. 8-án pert indított. A tszék 1877. okt. 8. — 17385. sz. a. felperest kersetével elutasitotta; „mert a ker. törv. 173. §. valamint az alapszabályok (H) 8.%. szerint a névre szóló részvényeknek 3-ik személyre tett átruházása, a részvény-társaság irányában igazoltnak nak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a részvény felmutatása mellett, a társasági részvénykönyvbe bevezettetik — minthogy pedig a kereseti F. Gr. alatti részvények névre szólnak, s felperes saját beismeréseként azokat a részvénykönyvbe be nem vezette — alperes azok tulajdonosául egyedül B5dogh Kálmánt, mint a kinek nevére kiállitattak — volt köteles tartani. — Ebből folyólag alperes — a felperesileg kétségbe nem vont 3 '/. alatti könyvkivonat, ugy Constantin Weisz stb. tanuk szerint — irányában a részvényjegyek értékét meghaladólag tartozásban levő Bódogh Kálmán adóságának, Bódogh Károly általi kifizetésével eme nevezett adósa nevére szóló részvényjegyeket, a tartozást kiegyenlítő Bódogh Károlyra jogosan átruházhatta, — illetőleg az uj részvényjegyeket ennek nevére kiállíthatta. — Ezen oknál fogva, tekintve még azt is, mikép annak elbirálása, mennyiben volt roszhiszemü Bódogh Kálmánnak azon eljárása, hogy a kérdéses érték nélküli részvényeket jobb tudomása ellenére Hazai Gyulának kézi zálogul adta, —jelen perhez nem tartozik — felperest stb. elutasítani kellett." A kir. tábla f évi jan. 23. — 113. sz. a. megváltoztatván a tszék ítéletét — alperest a kereset értelmében elmarasztalta; „mert alperes az F. Gr. a. kiskönyvek valódiságát s az azokban elismert fizetések mennyiségét tagadásba nem vette, ugy azt sem, hogy a középhegyaljai népbank utóbb tolcsvai tpénztárrá átalakult s a megszűnt népbank részvényei a helyébe lépett tpénztár részvényeivel kicseréltettek; — végre azt sem, hogy az F. kiskönyvre befizetett 250 frt a középhegyaljai népbank 5 részvényének— a G-re fizetett 300 frt pedig azon népbank 6 részvényének teljes értékét képviseli. — Ezen bebizonyított tényekből pedig szükségkép következik, hogy a tolcsvai tpénztár az F. G. a. kiskönyvek alapján azok tulajdonosának 11 dar. részvényt tartozik kiszolgáltatni." „Ily körülményekben jelen perben csak azon kérdés eldöntendő: hogy azon kiskönyvek tulajdonát megillető fent jelzett jogot felperes maga részére igényelheti-e ?„Az F. G. alatti kiskönyveket a bpesti váltó ker. tszék által elrendelt s 1876". május 22. foganatosított árverés alkalmával Hazai Gyula vette meg, s ez azok tulajdonjogát 1876. juu. 14. kelt s azon kiskönyvekre vezetett engedményével feltétlenül felperesre ruházta. — A birói árverés mint kénszeritő átruházási mód, az azon el — s tettleg átadott dologra a vevőnek oly teljes tulajdoni jogot ád, mely az árverés jogerőre emelkedése után többé — még előbb netán sikeresen érvényesíthetett okok alapján — sem támadható meg. — Felperes jogelőde által birói árverésen megszerzett tulajdonjog ellen emelt azon alperesi kifogás tehát, hogy a megszűnt középhegyaljai népbank által kiállított kiskönyvek az alapszab.