Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 59. szám

235 16. §. értelmében, az igazg. bizottság beegyezése nélkül el nem idegeníthetők, s hogy a betéti tőkék birói zálogo­lás, tilalom vagy végrehajtás tárgyai nem lehetnek — tekintettel az árverés jogerőre emelkedésére — már csak azért sem vehető figyelembe, mivel az alapszab. 16.§-ban foglalt korlátozás annak világos rendelete ellenére az F.G. kiskönyvekben ki nem tüntettetett." „Azon alp. kifogás pedig, hogy az F. G. kisköny­vek az alapszab. 16. §. érteiméhen az előbbi tulajdonos Bódogh Kálmán tartozása biztosítására lekötve vannak, azért nem vehető figyelembe, mert ezen körülmény azon kiskönyvekben meg nem jegyeztetett, és mert alperes azt, hogy a megszűnt népbank részvényeinek, a helyébe lépeti tak. péztár részvényeivel való kicserélése, a rész­vényeket terhelő, de alperes perbeli nyilatkozata szerint is személyes hitelen alapuló tartozások kiegyenlítésétől tétetett volna függővé — a per során nem bizonyította." „Azon alp. kifogás végre, hogy F. Gr. alatti kisköny­vekkel járó részvények Bódogh Károly közbenjötte mel­lett már kicseréltettek, és egy a kiskönyvek birtokában nem volt 3-ik személy részére kiadattak, — tekintettel arra, hogy ezen kicserélési müvelet, a dolog természeté­ből folyólag, a megszűnt népbank részvényeit helyettesítő kiskönyvek visszavétele, vagy birói megsemmisítése nél­kül érvényesen eszközölhető nem volt — felperest mint az F. G\ kiskönyvek tulajdonosát, az őt megillető jelzett jog érvényesítésében nem akadályozza." „A legf. ítélőszék a kir. táblaitéletének meg­változtatásával az első bíróságit indokaiból helyben­hagyta. — (1878. június 25. — 429. sz. a.) Valamely egyes czég, az üzlet átruházása állal, közkere­seti társasággá alakulván, az átruházott czég tartozásai az átvevő társaságot feltétlenül nem terhelik, ha ez a terhekel vi­lágosan magára nem válalta, — habár az átruházó a közkere­seti társaságnak aláírása jogosított egyik beltagja is. Seidel József bécsi bej. kereskedő — Gr e 1 b L i­pót bpesti bej. kereskedő jelenleg Gelb és Braun közkereseti társas czég e. felebbezett ítélet következtében 266 frt erejéig a bpesti IV. ker. jbiróságnál biztosí­tást szorgalmazott, mely 1878. febr. 25. — 6322. számú végzéssel elrendeltetett s márcz. 4-én foganatositatott. Ez ellen Gelb és Braun czég semm. panaszt adott be; mert felperes adósa — saját beismeréseként — csakis Gelb Lipót, — s ennek czége a biztosítás kérelme­zése előtt „Gelb Braun" czéggó alakult át; tehátezen tár­saság vagyonára a végrehajtás nem volt vezethető; ennek a keres. törv. 95. §. szerint csak az illető czégtársnak a - társas viszonyból eredő évi kamatja, jutaléka levén alá­vetve. A Semmitőszék a biztosítási végzést következ­ményeivel együtt megsemmisítette; Í237. §. 1. 18. p.) „mert a keres. törv. 20. §. értelmében a kereske­delmi üzlet átruházázánál, az átvevő az üzlet tartozását, egyedül akkor köteles feltétlenül kielégíteni, ha erre ma­gát világosan kötelezte, — illetve a terheket átválalta." „Miután azonban jelen esetben nem bizonyitatott, hogy azon közkereseti társulat, mely f. év jan. 5. bejelen­tetett, s a bpesti keres, tszék febr. 11. kelt végzésével a czimjegyzékbe „Gelb és Braun" néven bejegyeztetni ren­deltetett, a „Gelb Lipót11' nevén álló üzlet vagyis czég tartozásait átválalta volna." „a bár az uj czég aláirására jogosított egyik beltag Gelb Lipót tartozása folytán, a panaszt emelt közkereseti társulat ellen a biztositás szabály ellenesen rendeltetett el, s foganatositatott (1878. július 17. — 11595. sz. a.) A csődhirdetménynek a hivatalos hírlap uljáni közhírré tétele folytán az, hogy valamely társulatnak székhelye Buda­pesten létezik, nem tekinthető oly köztudomású ténynek, melyet bizonyítani nem kellenék. A megbukott „Magyar SvaicziSodasvegy­gyár" társulat csődtömege részérő! Emmer Kornél per­ügyelő képviseletében — Fuchs Miksa m.-szigeti ke­reskedő e. — a bpesti járás — mint keresk. bí­róság előtt f. év apr. 13. — 184 frt 96 kr. könyvkivo­nati tartozás megfizetésére pert indított. Alperes kifogásolta az illetőséget, mert ő szigeti lakos, s tagadja azt, hogy felperes gyártársulat könyvei Bpesten vezetetnének a megkeresett jbiróság te­rületén, vagy hogy telepe itt lenne, a gyár maga nem is Budapesten, hanem Boczkón létezik, stb. Aj bíróság f. évi május 28. — 12775. sz. végzé­sével a kifogásnak helytadott — az annak alapjául szol­gált jogi érvek következtében. Felperes részéről semm. panasz használtatott különösen azon alapon, mert nevezett társulat e. a bpesti keresk. tszék 1877-ben a csődöt megnyitván, a hiv. lap­ban 3-or megjelent csődhirdetményben köz­hírré tétetett, mikép a csőd a Bpesten VIII. kerület státió u. 12. sz. a. székelő „Magyar­Svaiczi stb. társulat bpesti czég e. nyittatott meg. E hirdetmény által köztudomású lett, hogy a bu­kott, székhelye Bpest VIII. kerülete, s így biróilag ki­mondott tények igazolják, mikép a társulat igazgatósága, ügyvezetése, s igy könyvelése is Bpest VIII. kerületben vo'.t, — minek ellenében alperesileg lett volna igazolandó, hogy a könyvek máshol vezetettek. A Semmitőszék azt elvetette; „mert felperes — az alperesi tagadás ellenében mi­vel sem igazolta, hogy a vagyonbukott társulatnak keres­kedelmi telepe, a bpesti VIII—X. kerületi jbiróság terü­letén lett volna; a csődhirdetvénynek a hivatalos hirlap utján közhírré tétele folytán pedig az, hogy a társulatnak székhelye Budapest VIII. kerület volt, oly köztudomású ténynek nem tekintethetik, melyet a perr. 154. §. szerint bizonyítani nem szükséges." „Ily körülmények közt tehát a jbiróság törvényesen határozott, midőn a nem területén lakó alperesre nézve illetőségét meg nem állapitotta." (1878. július 24. — 15229. sz. a.) Semmitűszéki döntvények. Valamint az adókivetés helyessége, ugy a megállapított adókötelezettség megszüntetése iránt sem tehet helye a perr. 374. § érlelmébeni peres eljárásnak. A m. k. kincstári jogügyek igazgatósága — Malenicza Olga mint kiskorú gyermekei term. törv. gyámja e. 11139. frt adóhátralékra vonatkozó vég­rehajtási ügyében, alperes azon adóhátralék törlése, ille­tőleg a végrehajtás megszüntetése iránt keresetet adott be, melynek tárgyalására vonatkozólag, több rendbeli halasztások után a kincstár a határidőt elmulasztotta, miért igazolással élt. — Ennek az illető jbiróság helyt nem adott; mert az igazolási kérvény tévesen Malenicza Olga örökösei e. intéztetett; mert elhárithatlan akadály nem lett kimutatva, stb. stb. 59*

Next

/
Thumbnails
Contents