Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 59. szám

Budapest, 1878. péntek, augusztus 9. 59. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Kárbiztositási követelés. — Keresk. döntvények. — Semm. döntvények. Jogeset. A kárbiztositási összeg a biztosított tárgy egyenértékéi képezvén, — az ki a őiz/ositoit s leégett táryyakhozi tulajdonjogát igazolja, s a ki irányában szerződésileg válall kötelezettségek megerősítésére, s igy érdekében lettek a tárgyak biztosítva az ideiglenes birtokos a bérlő által, s a kinek ezen szerződéses kötelezettség alapján a biztosító birtokos által a bizt. bárcza tutajdonul at is adatott, a biziositási kárösszeg kifizetésének követelésére kereseti jogosultsággal bír. Ozv. Berger Z suzsan n a képviselve Lövészy György bpesti ügyvéd által — Triesti Assicurationi generáli biztosító társulat e. 41625. frt biztosított kárösszeg megfizetésére a bpesti tsz éknél még 1874. febr. 9-én rendes pert indított. A keresetlevélben előadatik, mikép felperes A. szerződéssel Bpest nagyruező-utczai házát s telkét Somosi Károly és Francziska hites társaknak 1870. május 1 -tol 1880. május l-ig bérbe adta; mely bérletet a szerződésre vezetett záradék szerint felperes beegye.zésével, bérlők Haliczki Béla s Hauszman Alajosra átruházták. A. szerződésben bérlőknek d. p. szerint megengedtetett a házon, udvarban s kertben változtatásokat tenni, de ugy hogy a visszaállitási költségeket kötelesek bérlők cautió gyanánt felperes kezébe letenni, —kikötetvén egyszersmind, hogy ha a bérlet lefolytával felperes az uj állapotot fentartatni kívánná, akkor az uj épitkezések s beruházások tulajdonául maradjanak. — És bérlők arra is kötelezték magokat, hogy az uj építményeket és beruházásokat saját költség ükön t ú'z k á r ellen biztositandják, hogy igy esetleg felperes azon joga, bérlet megszűntével a beruházásokat tulajdonául megtarthatni — érvényesíthető legyen. — Ennek folytán bérlők uj építményeket létesítettek, melyek az u. n. Orpheumot képezék. — Később felperes hozzájárulása nélkül Haliczki s Hausman a bérletet s beépítéseket Szvoboda Jánosra ruházták, oly feltétel alatt, hogy ez köteles legyen az A. szerződést teljesíteni. — Szvoboda az orpheumot c i r k u s s á alakitatta, és ezt minden tartozmányával B. bizt. bárcza szerint a triesti társulatnál tűz ellen biztositatta, ezen bárczát, ugy mint ezzel Haliczki-Hauszman tartoztak, tulajdonul felperesnek átadván, — AB. szerint biztosított tárgyak 1873. márcz. 29-én este 1 eég t e k , mit felperes a bpesti főügynökségnél márcz. 31. déli 12 órakor bejelentett, másolatát Bpest váro8 tanácsának is bemutatván, s az elégett tárgyak jegyzékét az ügynökségnek átadván— a kereseti összeg kifizetésének kérése mellett. — Ezt azonban alp. társulat megtagadta,—daczára annak,hogy a bérlet megszüntetése iránti per folyamában, a Somosi hitestársak, Haliczki, Hauszman, ugy Szvoboda e. az A. bérlet megszűnte s a bérleménynek az összes beruházásokkal való átadása C. jogerejü Ítélettel kimondatván — azon beruházások 6 a7£>k egyenértéke, vagy is az elégett tárgyakért fizetendő kárbiztositási összeg felperes kétségtelen tulajdonát képezi. A bpesti tszék 1877. május 15. — 16587. sz. Ítélettel felperest keresetével elutasította, s alperes részére 250 frt szakértő dijakkal együtt 550 frt perköltségben marasztalta; — felperesi képviselő dijait s költségeit saját fele irányában 300 írtban, alperesiét szintén 300 írtban állapítván meg következő indokolással: „Felperes a B. alatti biztosítási bárczán alapuló kárösszeg követelésére való jogosultságát az A. alatti szerződésre és a C. alatti Ítéletre állapítja. „Noha alperesnek a követelhetési jogosultság ellen emelt azon kifogását, hogy felperes az A. alatti szerződésnek Somossy Károly és bérlő társa által Haliczki Bélára és Hauszman Alajosra, ezek által pedig Szvoboda Jánosra lett átruházását nem igazolta, s igy az A. alatti szerződéssel Szvoboda Jánoshozi jogviszonyát sem mutatta ki, mellőzni kellett, mert Szvoboda Jánosnak az A. alatti szerződéssel szabályozott bérlői minősége s ekként felperes irányábani jogviszonya a C. alatti Ítéletben az által megállapítottnak tekintendő, hogy ez nemcsak felperes által Szvoboda János jogelődjeiül megnevezetteket mozditja el a bérlettől, hanem Szvoboda Jánost is kötelezi. „Mindazonáltal felperest keresetével a kereseti jogosultság hiányából még is elutasítani kellett, mert felperes kereseti jogosultságát arra állapítja, hogy az A. alatti szerződés a bérleti viszony megszűnése esetére jogot enged neki, hogy a bérlők által a bérleti területen tett uj építkezéseket s beruházásokat tulajdonául megtartsa, aC alatti itélet pedig a bérleti viszony t megszüntette, s a bérlők által eszközlött uj építkezéseket s beruházásokat részére átadatni rendelte." „A. tulajdonjog fogalma mindig meghatározott dolgot feltételez, mely más által nem helyetesithető. Igy áll ez felperesnek jelen keresetére nézve is, felperes az A. ésC. alattiak alapján csak azt követelheti, a miről az A. intézkedik, s a minek tulajdona a C. szerint részére meg is állapíttatott." „A C. alatti a biztosítási összeg követelésére jogot meg nem állapítván, és ez kizárólag az uj épitkezések s beruházásokra szoritkozván, a biztosítási összeg követelhetésére jogalapot nem szolgálhat. „A biztosítási összeg Szvoboda Jánosnak mint a tüzeset alkalmával még a biztosított dolog tulajdonosának követelését képezi, hogy pedig most nevezett a biztositott dolog tulajdonosa volt mindaddig, mig az felperesnek oda nem Ítéltetett, felperes az alperesileg a hamis bevallás iránt tett kifogás elleni védekezésében maga is elismeri, ennek az ő jogán való érvényesítésére, a jogok s kötelezettségeknek átruházására,—a törvény által meghatározott módok egyike által történt átruházásának igazolása mulhatlanul megkívántatik." 59